A középkori Fajsz falu ("villa Fayz"), későbbi nevén Pór-Fajsz a mai Veszprémfajsz határának északnyugati sarkában: a Mulatótető környékén alakult ki. A középkori faluból napjainkra semmi nem maradt.
A falu templomának romjai ma is láthatóak a balácai római kori romterülettől ÉK-re, mintegy 200-250 méternyire. A temlpom egy kis terephullámon épült fel. Romjait 1977-1980 között tárták fel Tóth Sándor művészettörténész és Ritoók Ágnes régész irányításával. Az ásatás során derült ki, hogy a templom legalább három periódusban épült fel.
Ha római kori - II-IV. századi - épület nem is volt ezen a helyen, a XI-XII. században minden valószínűség szerint már állt valamiféle templom (illetve inkább kápolna) ezen a területen.
1980-ban a templomtól északkeletre, délkeletre, délre és délnyugatra középkori temető maradványai kerültek elő.
A II. periódusban, a XIII. század első felében épült a templomhajó ÉNY-i sarkára egy torony, mely a romanika korában divatos, félköríves ikerablakokkal volt díszítve. A II. építési periódushoz tartozó új templom méretei ismeretlenek, ugyanis ezt a templomot is átépítették a XV. század folyamán gótikus stílusban, s ez az építkezés hosszában és szélességében kibővítette a régi építményt.
Biztosra vehető, hogy a II. periódushoz tartozó templom építésével egyidejűleg, a XIII. században épült a templomot körülvevő kőfal is.