A Hármashatár-hegy (495 m) Budapest III. kerületének nagy látogatottságú kirándulópontja. A Budai-hegység északkeleti részében, az Ördög-árok, a Duna völgye, a Solymári-völgy és a Pesthidegkúti-medence között elhelyezkedő rögcsoport legkiemelkedőbb tagja. Geológiai illetve növény-, és állatvilág szempontjából is különösen értékes részét képezi a Budai-hegységnek. A Hármashatár-hegy legnagyobb része triász korú szaruköves dolomitból áll. Emellett a hegyen többféle mészkő is található. A dolomitrög lábánál a szőlőtermesztéshez kedvező talajt képző, lösszel fedett kiscelli agyag takarja a felszínt.
Mai nevének eredete, hogy egykor itt húzódott Óbuda, Buda és Pesthidegkút határa. A középkorban Sican néven említtetik, s állítólag innen eredne a Sicambria név is, Aquincum középkori neve. II. András 1212-ben kelt oklevelében így rögzítette Óbuda határvonalát: a határ Gercse falu mellől felmegy a Lyukas-kőhöz, majd a Hegyes-hegy (ma Csúcs-hegy) alatt halad el, és felvezet a Pilis-hegyre (ma Kopasz-tető). Ekkor Magas-hegynek (Mons Excelsus) nevezik. (A Lyukas-kő, ami "üreges, barlangos szikla" neve egy 1813. évi térképen még szerepel, de ma már nem tudjuk üregének helyét pontosan megállapítani.) Később Monyorós néven fordul elő. Buda város Tanácsa 1847-ben Árpád ormának nevezte el. Akkor azt hitték, hogy Árpád fejedelem temetkező helye (Fehéregyháza) a hegy óbudai lejtőjén állott.
A hegy volt a magyar vitorlázórepülő sport egyik bölcsője, majd az ötvenes évek elejéig a központja.
A csúcs alatt épült fel 1926-ban a hármashatárhegyi turistaház, a Budapest Sport Egyesület kezdeményezésére. Ennek helyén ma étterem található. A Pilisi Parkerdő Zrt. 2016-ban ide új turistaházat épít.
Tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a Budai-hegységre, Pilisre, és a Börzsönyre is. Tiszta időben a távolabbi Cserhát és Mátra is látható.