 | A község címere heraldikai nézetben: vágással a pajzsfő alatt kettéosztott csücskös talpú pajzs. Felül a pajzsfőt három hasítás négy mezőre tagolja, melyek mindegyike önálló mezőnek tekinthető. A pajzsfő jobb oldalán vörös mezőben balra néző és forduló, növekvőben lévő, fegyverzett arany oroszlán szerepel. Mellette jobbközépen kék mezőben, részben takarásban lévő, fekete küllős kerék fölött jobbra szökellő, balra néző aranyszarvas emelkedik ki.
A balközép vörös mezejében az Árpád-emlékmű stilizált ezüstképe látható. A pajzsfő hátsó felében pedig egy újabb címerkép: felső harmadában vágott mező felső ezüstjében fekete nyársbak vagy rohamcölöp (estacade), más elnevezéssel alul és felül ormos lebegő pólya (crux trabe triplici iacens) van, az alsó mező arannyal és kékkel (5:4) sakkozott.
A pajzs alsó (a pajzsderék és a pajzstalp alkotta) kék mezejében jobbra néző, csőrében arany indát tartó, kiterjesztett szárnyú aranyturul lebeg, jobb karmában három cölöpöt, a balban hét nyílvesszőt tart. A pajzs felső élére csúcsos, palmetta díszítésű arany fejedelmi sisak támaszkodik.
A foszlányok (jobbról kék és ezüst, balról vörös és arany) palmettát és akantuszt mintázva csatlakoznak a sisakhoz.
A címer az ún. beszélő címerek (tesserae loquentes) kategóriájába tartozik. A turul a honfoglaló Árpád fejedelemnek és dinasztiájának totemmadara, jelen művészi megfogalmazásban a IX-X. századot idézi. A turul bal karmában tartott hét nyíl a honfoglaló vezérek szeri tanácskozására (melyen elrendezték az ország ügyeit) utal, a három cölöp pedig a földosztásra.
A pajzsfőbe foglalt címerképi motívumok Ópusztaszer történetének fontosabb csomópontjait emelik ki. Kezdetben a Bor-Kalán nemzetség birtokainak volt része. A szeri birtok később a firenzei eredetű Pallavicini őrgrófi család kezére került. Az őrgrófi címer motívumai azt a közel két évszázadot idézik, amely Ópusztaszer gazdasági fellendülésében döntő jelentőségűnek tűnik. |
TÚRABÁZIS.hu