Ács település rövid ismertető: Ács: város Komárom-Esztergom megye északnyugati részén, a Duna partján, Komáromtól 8 kilométerre, az M1-es autópálya mentén. A régi cukorgyáráról ismert település, melyet Szlovákia, illetve az ácsi erdő határol, történelmi emlékekkel, kastélyokkal, horgásztóval várja a látogatókat.
Ács település története: Ad Statuas (Ads) néven már a római korban is lakott volt, nevét az Árpád-korban letelepedett ácsokról kapta. Első írásos említése 1138-ból való. A IV. században nagymartoni Simon fia, a V. században Pál és Vilmos fraknói grófok birtoka. A törökök a falut 1540-ben feldúlták. A pusztulást követően csak 1628 után népesült be újra, református komáromi magyarokkal, majd katolikus németekkel. Földesurai a Hathalmy, a Lengyel, a Kolos és Poglányi családok, később a pannonhalmi főapátság és az Esterházyak voltak. A 18. századra a járás legnépesebb települése. A XIX. században Lichtenstein Alajos, majd a Zichy család birtoka. 1809-ben Batthyány Fülöp lovasezrede a község határában verte vissza a napoleoni francia csapatokat. Az 1849-es szabadságharcban a magyar csapatok Komáromnál visszaszorították az osztrák sereget. Ennek emlékét 1870-ben felállított obeliszk őrzi az ácsi erdőben, a csatában elesett kisdobosnak síremléket készítettek. Az 1848-as forradalom emlékművét 1948-ban, Kossuth Lajos bronzszobrát 2009-ben avatták fel. 1850-ben Ács legnagyobb része leégett. Az első világháborúban hősi halált haltak elmékét a "Hősök szobra" őrzi. A második világháború harcai 1945. március 26-án értek véget, áldozatainak emlékkeresztjét 1991-ben állították.
1871-ben alapították cukorgyárát, Komárom vármegye legnagyobb és legrégebbi élelmiszer-ipari üzemét, mely 2000-ben szűnt meg. Ácson szeszgyár, és malom is működött. Az első ácsi termelőszövetkezet 1952-ben alakult, az Egyetértés TSZ a csillapusztai TSZ-szel 1978-ban egyesült. A cukorrépa mellett lent és kendert termesztettek, szamarat és sertést tenyésztettek. Ma Ácsi Mezőgazdasági Szövetkezetként működik. Nagyközséggé 1970-ben, várossá 2007-ben nyilvánították.
A református népiskola 1643-ban létesült. A műemlék református templomot 1644-ben emelték román alapra, majd 1802-ben újjáépítették barokk stílusban. A római katolikus plébániát 1751-ben alapították, a templom 1840-ben épült klasszicista stílusban. Oltárképe és harangja a Majkról származik, szentélyében négy rokokó pad áll. A XIX. században elemi fiókiskolát és óvodát létesítettek. Első zsinagógája tűzvészben elpusztult, a másodikat 1850-ben emelték. A zsidó temető 1789-ben nyílt meg. A zsidó hitközség a 1934-ben alakult, felekezeti iskolája 1921-ben szűnt meg. Az ácsi zsidókat 1944 júniusában hurcolták el.
A XVII. századi Zichy-kastély ma művelődési háznak, könyvtárnak és kiállításoknak ad helyet. Kertjében nyaranta strand üzemel. Nevezetes épület még a klasszicista Solymossy-kúria, és a romos Degenfeld-Schonburg-kastély.
Természeti értékei: az ácsi erdő az Erdő Csárdával, a Hétvezér-facsoport a az öreg törökmogyoró-fasor, és a Concó-parti kastély parkja. Az ácsi Duna-szakasz sokáig az aranymosók kedvelt helye volt. A Malom-tó a község horgásztava. Határában sporttelep és két kemping áll. Szeptemberben búcsút, októberben szüreti felvonulást tartanak.