A monostor épületei különböző korok üzenetét őrzik, együttesükben mégis a sokféleségben megvalósuló egység fogalmazódik meg. Az itt látható tárgyi emlékeknek és gazdag kulturális örökségnek az adja sajátos szépségét, hogy egy élő szerzetesközösség mindmáig eredeti rendeltetésüknek megfelelően használja őket. Éppen ezért a monostor sokak számára nyitott épületében mindig vannak olyan helyek, ahová csak a közösség tagjai léphetnek be. Itt végső soron minden azt szolgálja, hogy az a szerzetesi életforma, amely — Szent Benedek nyomán — másfél évezrede fennáll, továbbra is a csendből és az imádságból táplálkozhassék, a szerzetes pedig egyre inkább önmagává és az emberek testvérévé váljék.
Látnivalók az apátságban:
Közúton
Budapest, Hegyeshalom, Győr felől az M1-es körgyűrűről a Veszprém felé vezető 82-es úton (külön tábla is jelzi Pannonhalmát az autópályán). A Balaton felől Veszprémen keresztül szintén a 82. számú főúton. Székesfehérvár felől a 81. számú útról a Kisbér-Mezőörs útvonalon.
Parkolási lehetőségek
Az apátsági látogatásra érkező vendégeknek - személygépkocsik és buszok részére - parkolási lehetőséget a Látogatóközpontban biztosítunk. A pincészet teraszára látogató vendégek a pincészet udvarán, a biomassza fűtőmű megtekintésére érkezők a levendulás alatt, a fűtőmű előtt parkolhatnak. További információt a (96) 570 191-es telefonszámon vagy az info@osb.hu e-mail címen kaphat.
Menetrend szerinti autóbuszjárat
A buszok Győrből, az autóbusz-pályaudvarról indulnak minden nap 8.00, 10.15 és 12.00 órakor és vasárnap és ünnepnapokon 14.10-kor is Pannonhalmi Főapátság (Vár főkapu) végállomással, valamint több járat van, amelyik a városba visz csak, de kb. negyedórás sétával innen is megközelíthető az Apátság.
Vasúton
A Győrből Veszprémbe (Bakonyszentlászlóra ill. Zircre) induló szerelvények érintik Pannonhalma állomását. A vasútállomástól mintegy két kilométeres séta a monostor.
996-ban Géza fejedelem meghívására a nyugati szerzetesség megalapítója, Szent Benedek követői érkeztek ide cseh s német földről, valamint Itáliából és alapították meg a monostort, melyet röviddel később Szent István látott el birtokokkal és privilégiumokkal. Az általa 1002-ben kiállított kiváltságlevélben nem csak az adományokat rögzítették, hanem a király szándékát is, mely a bencéseket arra szólítja fel, hogy naponta imádkozzanak "pro stabilitate regni nostri", azaz az ország fennmaradásáért, sértetlenségéért - a szerzetesek mind a mai napig eleget tesznek első királyunk óhajának.
A tatárok ostromát ugyan sikerült visszaverni, a török hódoltság idején azonban többször kellett a szerzetesközösségnek hosszabb-rövidebb időre elmenekülnie. A romos monostorban Pálfy Mátyás főapát (1638-1646) kezdett új életet tíz szerzetessel. A következő "csapás" a felvilágosodás korában érte Pannonhalmát: II. József király 1786-ban beszüntette az összes bencés kolostor működését. 1802-ben viszont - ismét uralkodói parancsra - újjászervezték a rendeket, azzal a feltétellel, hogy részt vállalnak az oktatásban. Ily módon intézményesítették azt, amit a szerzetesek mindig is feladatuknak tekintettek és évszázadok óta gyakoroltak is.
A pannonhalmi Főapátság hazánkban jelenleg a bencés hagyományokat követő, klasszikus monostorelrendezés egyetlen épen maradt példája.
TÚRABÁZIS.hu