A vár egy feltűnően hegyes, 281 méterre emelkedő bazaltkúpon épült. A neve is az alakjából származik: Hygusd, Hegusd, Hegesd, Hegyesd.
Csigavonalban haladó szerpentin út vezetett fel a csúcson épült lakóépületekhez. Az út külső peremény kis alapterületű védőtornyokkal erősített fal húzódott, amelyet feltehetően több kaputorony szakított meg. A vár helyzeténél fogva csak gyalogság befogadására volt alkalmas, lovasság a falai között nem tartózkodott. Falai vékonyak és magasak voltak, nagyobb űrméretű ágyúk elhelyezése lehetetlen volt a falakon vagy a tornyokban.
A vár keletkezési körülményeit vizsgálva, a "Castellanus de Hygusd" megnevezés királyi várnagyra utal, azaz királyi tulajdonban levő vár volt. Építése a tatárjárás után valószínű. Az első írásos említése 1282-ből való. Az 1335. június 26-i oklevélben "magistrum Band rufum, Castellanum Hegesd" néven szerepel.
1561. április 16-án foglalták el a törökök. 1562 március 30-án kezdődött az ostroma, melyben április elejére sikerült visszafoglalni. Felrobbantották, hogy ne válhasson a törökök katonai erősségévé. Többé nem épült fel.
Mára a hajdani várfalakból kevés maradt fenn, az 1-2 méter magas falmaradványok kövei is omladoznak, s a meredek hegyoldal fái és cserjéi is benőtték a romokat.
TÚRABÁZIS.hu