TÚRABÁZIS.hu

Köveskúti pálos kolostor romjai

Látnivaló adatok:

Köveskúti pálos kolostor romjai  látnivaló fényképe
neve:
Köveskúti pálos kolostor romjai

Látnivaló helye, elérhetősége:

GPS koordinátái (WGS-84):
N46.81902 E17.54133 GPX
Megjelenítés térképeken:
elhelyezkedés:
A látnivaló külterületre esik. Közeli település(ek):
 
Ábrahámhegy (Veszprém megye)  településtől 1.4 km-re
 
Salföld (Veszprém megye)  településtől 1.5 km-re
 
Badacsonytomaj (Veszprém megye)  településtől 2.2 km-re
hely címe:
külterület, a Klastrom-völgyben vezető piros sáv (P-) jelzésű turistaút mentén 
elérhetőség:
szabad 

Látnivaló bemutatása:

Salföldtől délnyugatra, az erdő szélén, kis völgy közepén emelkedő természetes dombon találhatjuk a salföldi kolostor romjait. A romokat már a XIX. század második felében többször említik, alaprajzát Békefi Remig tette közzé, aki után még sokan beszélnek ezekről a romokról. A keletelt kolostortemplom a nyolcszög három oldalával záródik, szentélye egyforma széles a hajóéval, és gótikus diadalív választja el tőle. A déli falon három csúcsíves ablaknyílás látható. A templomtól északra helyezkednek el az egykori kolostor romjai; kerengővel közrefogott udvar mentén épült fel. Az udvar közepén ciszterna van. A keleti kolostor-szárnyat alápincézték, templomának padlószintjét pedig a késő gótikus időben megemelték. A kolostor területén 1963-ban Sági Károly ásatásokat végzett, melynek során az udvar délkeleti felében bolygatott sírok is felszínre kerültek.

Látnivaló története:

A Magyar Pálos Rend alapításának számító 1250-es évek után az egyre gyarapodó remeteségek, Boldog Özséb alapító vezetésével 1262 körül a rend pápai jóváhagyását kezdeményezték. IV. Orbán pápa Pál veszprémi püspökhöz visszautalta Boldog Özséb kérését azzal, hogy egyházlátogatással vizsgálja meg a remeteségeket, alkalmasak-e anyagilag és szellemileg Szent Ágoston reguláit betartani és szerzetes rendként működni. Így került összeírásra az első hét monostor 1263-ban, melyek közül csak a bakonyszentjakabi Szent Jakab monostor találtatott a rendi működésre alkalmasnak. Feltehetően ez azért történt, mert a bakonyszentjakabi monostor egy korábbi, ismeretlen eredetű kolostor volt, amibe pálos szerzetesek települtek be. Ez az összeírás említi először a "Kőkút sancte Maria Magdalena" néven a salföldi pálos kolostort, mely akkor az egyhajós templomból és a köréje települt remetekunyhókból állhatott. A feljegyzések szerint a kőkúti Sal család birtokában állt ez a terület, akik az Atyusz nemzettség egyik ága voltak.

A kolostor további okleveles említése 1307-ben van, amikor szőlőbirtok adományt kaptak a remeték, a kőkúti pálosok. A XV. század közepén királyi pártharcok folynak a területen és a kolostor néhány évre elnéptlenedik, majd később a királyi viszályok végeztével újból visszatérnek a pálosok. Ezután tovább folytatódik a kolostor bővítése gótikus stílusban. 1475-ben a kolostor búcsú engedélyt kap István bíboros szerpaptól. A kolostor végső átépítése a XV-XVI. század fordulójára tehető.

Nagy valószínűséggel a kolostor az 1554-es török hadjárat áldozata lett, ekkor végleg elhagyják a szerzetesek és utánna csak pusztult. Köveit elhordták. A múlt század elején Dornyay Béla is csak a kolostor romját látta.

A maradványok állagvédelme 1959-ben kezdődött meg minimális feltárásokkal, majd 1962 és 1967 között folytatódott. A feltárást Dr. Sági Károly régész irányította. Az állagmegóvási tervet Schőnerné Pusztai Ilona készítette el és ő irányította a munkálatokat is. A kolostorrom helyreállítása az akkori műemlékvédelmi irányzatnak megfelelően az "olasz" stílusban, tégla kiegészítésekkel készült. A helyreállítás során megújult a nagyon szép cserépfedéses sekrestye és kápolna, melyekben "kőtárat" alakítottak ki a megtalált, debe nem építhető faragott kövek bemutatására. Látványos lett a téglával helyreállított diadalív, a pince boltívei valamint a templom ablaknyílásai. Ez az olaszos irányzat azonban folyamatos állagmegóvást igényelt volna, ami nem történt meg több, mint 30 évig. Így a rom nem bírta ki a magyarországi éghajlat viszontagságait és sajnos a magyar műemlékvédelem egyik elfelejtett rom-együttesévé vált egészen 2004-ig.

2002-ben a Monostorapáti Erdészet fejlesztési tervek készíttetett a kezelési területükön található 4 jelentős műemlékre, melyek közt a legrangosabb a Salföldi Pálos kolostorrom. 2003-ban elkésszíttetik a kolostorrom álagmegóvási tervét, ugyan azzal a Schőnerné Pusztai Ilona műemléki tervezővel, aki az eredeti tervet is készítette, közel 40 évvel azelőtt. 2004-ben megyei pályázat segítségével sikeresen felújították az életveszélyes diadalívet. 2005 és 2007 között sikeres Nemzeti Kulturális Alap pályázatokkal 3 év alatt a teljes romkonzerválást és a felújítást is sikerült megvalósítani.

 

Ajánló:


()

KÉPEK:

Címke, #hashtag, keresési segítség:

tblatadatlap látnivaló látnivalók turisztikai attrakció túra turista turizmus ország magyarország hungary Ábrahámhegy veszprém vesz. salföld veszprém vesz. badacsonytomaj veszprém vesz. kép fénykép fotó tbvanfoto tbtobbkepvan gps koord koordináta gpskoordináta pozíció földrajzi hely hol van tbvankoordinata tbvanleiras tbkulterulet külterület településen kívül távol mellett

Látnivaló megosztása: