TÚRABÁZIS.hu

Szarka-vár romjai

Látnivaló adatok:

Szarka-vár romjai  látnivaló fényképe
neve:
Szarka-vár romjai
tipus:

Látnivaló helye, elérhetősége:

GPS koordinátái (WGS-84):
N47.59264 E18.94914 GPX
Megjelenítés térképeken:
elhelyezkedés:
A látnivaló külterületre esik. Közeli település(ek):
 
Solymár (Pest megye)  településtől 0.2 km-re
hely címe:
Külterület. Major utca és Várhegy utca elágazásától földúton kifelé 200m-re 
elérhetőség:
nyitvatartási időben 

látnivaló a web-en, közösségi médiában:

Hivatalos weboldal:

Látnivaló bemutatása:

Solymáron, a Mátyás-hegyen található Solymári vár 1455-ben épült, de eredete jóval régebbi, mivel a főtornyot római kori alapokra építették.

Lazarus 1528-ban Magyarországról készített térképén "Salmar" felirattal szerepel. Ezen a vár többemeletes, magas, lőrésekkel ellátott kaputornya a félköríves bejárattal, sisaktetővel látható. Ehhez egy külső bástyafal csatlakozik, amelyhez szorosan simul egy nyeregtetős, lőréses nagy épület, valószínű, a palota. Mikovinyi Sámuel 1736-1737 között készített térképén is szerepelnek Solymár várának romjai.

A várat Valkó Arisztid tárta fel 1929-1940 között. Állapotának helyreállítása 2006. évben készült el.


Lánivaló megközelítése:

Gépkocsival:

A 10-es számú főútvonalon akár Budapest, akár Pilisvörösvár felől érkezünk Solymár irányába, mindkét irányból jól látható a vár. A 10-es főútról a Brit Katonai temetőnél (Angol temetőnél) kell lekanyarodni a falu irányába. Minden körforgalomnál Solymár irányába kell haladni, amíg a Vasút utcán el nem érjük a Major utcát. Itt már egy kis tábla is jelzi, hogy balra találahtó a vár.

Pesthidegkút felől a Hidegkúti úton Pilisszentiván felé haladva lehet megközelíteni Solymárt, ahol a faluközpontot elhagyva a Pilisszentiván-Budapest (10-es út) elágazását követően fordulunk le a Vasút utcába a temető mellett. A lejtős Vasút utcában néhány méter után kanyarodhatunk a Major utca felé, ahol látható jelzőtábla mutatja a várhoz vezető utat.

Autóbusszal:

A BKV (Hűvösvölgy felől a 64-es, a 64A, a 164-es és a 264-es, valamint az éjszakai 964-es), vagy a Volánbusz (830-as, 831-es és 832-es) autóbuszjárataival közelíthető meg.

 

Látnivaló története:

Solymáron, a Mátyás-hegyen található Solymári vár 1455-ben épült, de eredete jóval régebbi, mivel a főtornyot római kori alapokra építették.

Solymár puszta már 1266-ban szerepel okleveleinkben, ekkor az itt birtokos Baár-Kalán nemből származó II. Nána comes a margitszigeti apácáknak adományozta. A faluról először 1288-ban történik említés. IV. László király, méltányolva Czempsi Rudolf mester érdemeit, aki Feketehalom vár ostromán tüntette ki magát, majd a királynak Ottokár és a fellázadt kunok elleni hadjáratban többször is megsebesült, "Saalmar" falut neki adományozta.

Ezután ismét margitszigeti apácák szerezték meg, akik 1337-ben Drugeth Vilmosnak zálogosították el.

Lazarus 1528-ban Magyarországról készített térképén "Salmar" felirattal szerepel. Ezen a vár többemeletes, magas, lőrésekkel ellátott kaputornya a félköríves bejárattal, sisaktetővel látható. Ehhez egy külső bástyafal csatlakozik, amelyhez szorosan simul egy nyeregtetős, lőréses nagy épület, valószínű, a palota. Mikovinyi Sámuel 1736-1737 között készített térképén is szerepelnek Solymár várának romjai.

A várat egyes feltevések szerint Drugeth Vilmos, mások szerint pedig a Solymárt 1355-ben megszerző Laczkfy István nádor, Nagy Lajos kedvelt híve építette. Lackfy nádor itteni várnagyát Zsigmond királynak az 1390. április 14-én Budán kiadott oklevelében említik Chanouchi Benedek néven, míg a vár 1401-ben "Castrum Salmar" alakban szerepel. Borbála királyné 1435-ben Csetneki László felhévízi konventi kormányzót, Thuróczi Balázs csepeli és Gáti Tárnoki Demeter csalomjai ispánoknak bízta meg az olasz Sano által elfoglalt Solymári vár visszafoglalásával.

Ónodi Czudar Jakab fiai Jakab és Simon birtoka volt 1444-ben, akik ekkor 600 forintért Rozgonyi Simon egri püspöknek és kancellárnak, Rozgonyi György országbírónak, illetve Rozgonyi István fia Sebestyén pozsonyi főispánnak zálogosították el. Solymár 1455-ben Garai László, majd 1468-ban Garai Jób és Újlaki Miklós birtoka volt.

Később az erős királyi hatalom idején az uralkodói család tulajdonában volt. Így a 15. század elejétől Luxemburgi Zsigmond, majd felesége, 1482-től Hunyadi Mátyás fia és a század végétől II. Ulászló volt a birtokosa. Az országnagyok 1490-ben kelt végzése szerint a vár Korvin János kezén maradt, aki később Ráskai Balázs főkamarásmesternek adta át. Ettől II. Ulászló király 1496-ban csere útján szerezte meg végleg a Zólyom megyei váráért. Ezek után Thuróczi Elek király várnak nyilvánította.

I. Ferdinánd 1528-ban a hűtlenségbe esett Héderváry Ferenc birtokait, köztük Solymár várát és tartozékait is elvette, és Bakics Pálnak, feleségének Theodórának és lányának Margitnak, valamint testvéreinek adományozta, azonban János király 1531-ben Buda városának adta.

Az igen egyszerű kiképzésű vár csak ritkán, főként vadászatok alkalmával szolgált uraik lakóhelyeként. Állandóan csak a várnagy és kisebb őrség tartózkodott benne. Jelentősebb kiépítésére - az öregtorony építésére, a palota bővítésére és reneszánsz kőkeretes nyílásokkal való átépítésére - 1500 körül került sor.

Buda török kézre kerülése (1541) után elpusztult, szerepét Vörösvár török által emelt palánkvára vette át. A falu lakatlanná vált. 1580 után már többé nem említik várként a történelmi feljegyzéseink. A XVIII. században az új telepesek a vár köveinek nagy részét széthordták és házaik falába építették.

A várat Valkó Arisztid tárta fel 1929-1940 között. Állapotának helyreállítása 2006. évben készült el.

 

Ajánló:


()

KÉPEK:

Címke, #hashtag, keresési segítség:

#solymár #vár Szarkavár Solymári vár tblatadatlap látnivaló látnivalók turisztikai attrakció túra turista turizmus ország magyarország hungary solymár pest pest kép fénykép fotó tbvanfoto tbtobbkepvan gps koord koordináta gpskoordináta pozíció földrajzi hely hol van tbvankoordinata tbvanmegkozelites tbvanleiras tbkulterulet külterület településen kívül távol mellett

Látnivaló megosztása: