Pilisszentlélek kb. 300 fős kis külterületi településrész. A Pilis belsejében bújik meg, felette a domboldalban állnak a pálos kolostor romjai (364 méter magasságban). A XIII. századi királyi vadászlak és a legrégebbi kolostor maradványait sajnos nem sikerült megtalálni, a XIV-XV. század fordulóján épült templom maradt meg legjobb állapotban. A szentélyben a Szentlélek tiszteletére emelt főoltár látható. Keleten volt a káptalanterem és a refektórium, északon L-alakú épületszárny fogott közre egy kis belső udvart, délen gazdasági épületek húzódtak.
Esztergom vagy Pilisszentkereszt felől juthatunk el Pilisszentlélekre. A faluközpontból északra vezető kanyargós úton juthatunk fel a romokhoz.
Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a pálosoké. A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor után 1287-ben a pálosok megkapták a királyi vadászházat kápolna és kolostor céljára. A palotát IV. László király adományozta Péter remetének, amit Benedek perjel népesített be. Járt itt I. Károly és Nagy Lajos is, aki megerősítette és új birtokokkal gyarapította. A folyamatosan gyarapodó kolostor végül 1526-ban portyázó török seregek áldozatául esett. A XVIII-XIX. században még magasan álltak a falai, a XX. századra csak néhány falcsonk maradt. Az első ásatásokra 1928-33 között került sor. A pálos kolostor romjait mai formájában 1985-1992 között tárták fel.