TÚRABÁZIS.hu

Közlekedési Múzeum (Budapest XIV. kerület)

Látnivaló adatok:

Közlekedési Múzeum (Budapest XIV. kerület) látnivaló fényképének a helye
neve:
Közlekedési Múzeum
tipus:

Látnivaló helye, elérhetősége:

GPS koordinátái (WGS-84):
N47.51380 E19.09217 GPX
Megjelenítés térképeken:
település:
Budapest XIV. kerület  (Budapest főváros) (A látnivaló a település belterületén van)
hely címe:
1146 Budapest, Városligeti körút 11. 
elérhetőség:
nyitvatartási időben 
 

További információk:

május 1. és szeptember 30. között:
Hétfőn zárva!
Kedd - péntek 10.00-17.00 óra között
Szombat, vasárnap és ünnepnap: 10.00-18.00

október 1. és április 30. között:
Hétfőn zárva!
Kedd - péntek 10.00-16.00 óra között
Szombat, vasárnap és ünnepnap: 10.00-17.00 óra között
 

Személyes kapcsolat látnivalóhoz:

hely telefonszáma:
+36 1 273 3840 

Látnivaló története:

1896-ban, a millennium évében nagyszabású kiállítást rendeztek Budapesten, a Városligetben. Az ideiglenes pavilonokban Magyarország mutatkozott be a világnak. Teljes képet igyekeztek adni a múltról és a jelenről összegyűjtve a magyarság hagyományait, a kultúra és a tudomány területén elért eredményeit. E bemutatók sorába tartozott a közlekedésügy, a millenniumi kiállítás X. csoportjaként.

A gondos munkával összegyűjtött tárgyaknak óriási figyelmet szentelt a századvég közönsége. A szervezők ezért elhatározták, hogy nem hagyják elkallódni az értékes gyűjteményt, hanem egy állandó múzeum létrehozásával megtartják és bővítik. A gondolat nem volt teljesen új, hiszen az 1885. évi országos kiállítás után már történt kísérlet egy vasúti múzeum alapítására. 1896-ban is először vasúti múzeumot akartak létrehozni a szervezők.

A XIX. század ipari forradalmának részeként a vasút megjelenése és rohamos fejlődése nemcsak a közlekedést változtatta meg alapvetően, hanem az élet szinte minden területét. Új iparágakat hívott életre, új foglalkozások, szakmák születtek. Jelentős változást hozott az emberek életmódjában, ösztönzőleg hatott a műszaki és természettudományokra.

A közlekedés más területei is fejlődésnek indultak a XIX. század második felében, mindenekelőtt a gőzhajózás. Ebben az időszakban a közlekedéshez szorosan kapcsolódott a posta, távirda és távbeszélő is.

Mindezek a tényezők a közlekedést a XIX. század sikerágazatává tették, mind Európában, mind pedig a tengerentúlon. Ennek egyik mutatója többek között, hogy a sorra megrendezett világkiállításokon a közlekedési eszközök, azon belül is a gőzmozdonyok bemutatója a legnagyobb érdeklődést váltotta ki.

A magyar Közlekedési Múzeum létrehozásának fő szószólója Banovits Kajetán volt. Kitartó munkájának köszönhetően báró Dánel Ernő kereskedelemügyi miniszter engedélyezte a múzeum alapítását, amely 1899. május 1-én nyílt meg a látogatók előtt.

A millenniumi Közlekedésügyi Csarnokot Pfaff Ferenc MÁV felügyelő tervezete, és hasonlóan a többi pavilonhoz ideiglenesnek épült. A múzeum létrehozásával azonban fokozatosan állandó épületté alakították át.. Az 1896-os kiállítás egyik legimpozánsabb csarnoka romantikus-eklektikus stílusban épült. A kupola átmérője 26 m, a magassága 67 m volt. 3100 nm-es kiállítóterében a vasút, a közút, a hajózás és vízépítészet valamint a posta, távbeszélő és távirda legfontosabb tárgyai kaptak helyet.

A járművek, alkatrészek, különféle berendezési tárgyak valamint számos modell mellet fényképek, térképek, rajzok, menetjegyek adtak képet a magyar közlekedés fejlődéséről nemzetközi anyaggal kiegészítve.

A gyűjteményt fokozatosan gyarapították. Időközben a repülés hazai és külföldi gépeit, modelljei is helyet kaptak az épületben. A helyhiány azonban hamarosan nyilvánvalóvá vált, és több terv is született a múzeum bővítésére illetve a Műegyetem mellé történő telepítésére. A pénzhiány, a két világháború azonban az elképzeléseket meghiúsította.

1944-ben két bombatalálat érte a múzeumot, jelentős károkat okozva az épületben és a gyűjteményben. Hosszú évekig bizonytalan volt a gyűjtemény sorsa, noha a lelkes munkatársak mindent megtettek a fennmaradásért. Csak az 1950-es évek végén dőlt el, hogy helyreállítják a romos épületet. Szerényebb kivitelben – a kupolát, bár statikailag nem volt indokolt, lebontották – a kor ízlésének megfelelően építették át, és végül 1966. április 2-án nyitotta meg kaput az új Közlekedési Múzeum.

Az új állandó kiállítás előkészítése azt is jelezte, hogy a múzeum már nem csupán őrzője kíván lenni a tárgyaknak, hanem a közlekedéstörténeti kutatások központja is. Ideiglenes, tematikus kiállításaival, kiadványaival időről-időre a legújabb kutatási eredményeket tárja a szakemberek és a nagyközönség elé.

1971-ben a Közlekedési Múzeum országos múzeumi státuszt kapott.

Jelenleg valamennyi közlekedési ág fejlődésével megismerkedhet a látogató. A múzeum központi épületében – amely 1987-ben egy új kiállítási épülettel bővült – az autózás 100 éves történetét, a magyar vasúttörténet 150 évét, a magyar hajózás 150 éves történetét, valamint a közúti közlekedés és a városi közlekedés történetét tekinthetik meg az érdeklődők. A Petőfi Csarnokban a repülés története és az űrhajózás legizgalmasabb fejezeteit bemutató kiállítás látható.

Az 1970-es évektől több filiálé nyílt meg, ahol egy-egy közlekedési ág tárgyi emlékei patinás épületben vagy környezetben tanulmányozhatók. Budapesten a Deák téren a Földalatti Vasúti Múzeum kapott helyet, a Lánchídnál pedig az egyetlen megmaradt dunai gőzös, a Kossuth múzeumhajó látható.

Parádon a „Cifra-istállóban” 1971-ben nyílt meg a Kocsimúzeum. A kocsigyűjtemény külön értéke, hogy a hatvanas évek előtt egyáltalán nem foglalkoztak a fogatolt járművek gyűjtésével és megőrzésével a Közlekedési Múzeumban. Nagycenken a Széchenyi kastély istállójában szintén látható kocsikiállítás, továbbá itt található a szabadtéri kisvasúti járműkiállítás. Nagycenk és Fertődoboz között pedig kisvasúti gőzmozdony közlekedik. Pakson a régi állomás épületben és fűtőházban, valamint a felhagyott pályaszakaszon a MÁV Pécsi Igazgatóságával közösen Vasúti Múzeumot rendeztünk be 16800 nm területen.

A budapesti Közlekedési Múzeum az egyik legrégebbi alapítású műszaki jellegű múzeum. Gyűjteménye, kiállításai nemzetközileg is ismertek és elismertek voltak a múltban és azok a jelenben is.

(Dr. Molnár Erzsébet)

 

Ajánló:

Címke, #hashtag, keresési segítség:

tblatadatlap látnivaló látnivalók turisztikai attrakció túra turista turizmus ország magyarország hungary budapest xiv. kerület tbnincsfoto gps koord koordináta gpskoordináta pozíció földrajzi hely hol van tbvankoordinata tbvanleiras tbbelterulet belterület településen belül

Látnivaló megosztása: