A falu központjában áll a római katolikus templom átépített, XV. századi szentéllyel, barokk és újabb részekkel. 1720 körül és 1732-ben kőtemplomról írtak, melyet a Szent Kereszt feltalálása tiszteletére emeltek, s 1824-ben, majd 1854-ben renoválták; 1878-ban homlokzatot kapott. A Római Katolikus Templomunk tető- és homlokzata 2000-ben került felújításra.
Visonta plébániájának első említése a 14. század elejéről származik: az oklevél a vörösmarti, pálosoknak adományozott birtokokról intézkedik. Közvetve derül hát ki belőle, hogy 1304-ben Visontának már kellett, hogy legyen plébánosa és így plébániája is (magának a településnek az első említése három évtizeddel korábbi). A pálos birtokadomány léte azt is érzékelteti, hogy a több ágra szakadt hajdani Aba-nemzetség nagy eltökéltséggel, nemzedékről nemzedékre gazdagította a Mátraalját. Az Aba nemzetségből származó Kompolthiak, egyik ága a XIV. században Visontán telepedett le, és fel is vették a Visontai nevet. Miután a családnak a XV. század elején magva szakadt, Visontát rokonaik, a közeli kisnánai várat is felépítő nánai Kompolthiak örökölték meg, akik még száz éven át birtokosai is maradtak.
A jelenleg látható visontai Szent Kereszt plébániatemplom többször átépített, középkori eredetű, egyhajós épület. A ma álló gótikus templomot a 14-15. században építhették. Akkor még az összképe gyökeresen eltérő lehetett, hiszen a mai megjelenést erősen meghatározza a déli oldalon később hozzáépített torony, a 19. század elején készült ablakok és boltozatok. Hiába hát a középkori eredet, nem ez a templom volt az 1304-ben említett plébánia.
Ezt a feltételezést igazolta a 2013 július végén a templom hajójában és szentélyében kezdett régészeti feltárás.