A tanösvényt Székesfehérvár Megyei Jogú Város felkérésére Takács András Attila tervei alapján a Zsombék Természetkutató Egyesület hozta létre 2000-ben, a Sóstó Természetvédelmi Terület és a Székesfehérvári Homokbánya Természetvédelmi Terület értékeinek bemutatására.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Fejér Megyei Csoportjának tagjai 1986-ban kezdték el a Sóstó és Homokbánya botanikai és ornithológiai feltárását. ennek eredményeként 1990. novemberében országos védettséget kapott a homokbánya "botanikai eldorádója", a lodombok gyurgyalag és partifecske kolóniája, és a vízmu erdo kékvércse telepe. Az 1991-93. évek során több tonna szeméttol mentesítették a Homokbánya kubikgödreit a Gaja Környezetvédo Egyesület által szervezett szemét- és hulladékgyujto táborok. 1993-ban az orchideák védelmére épült az elso bürü a nagy kubikgödörben, de a híd faanyagát felügyelet híján elhordták. 1996-ban a Zöld Kerekasztal Társaság (ZKT) és a Herosz Fejér Megyei Szervezete segítségével létrejött az elso botanikai tanösvény. Ezen elso információs táblát a Herosz, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága és a ZKT állította 1998-ban a Székesfehérvári Homokbánya Természetvédelmi Terület bemutatására. Az ösvényt kialakító táborok diákjai három nyarat végig dolgoztak az elso nyomvonal kialakításán, de a karbantartás forrás hiányában elmaradt, és az ösvényeket benotte a növényzet. 1999-ben a Zsombék Természetkutató Egyesület (TKE) elkészítette a Sóstó védetté nyilvánítási dokumentációját, amely 2003. januárjában lett helyi jelentoségu természetvédelmi terület. 2000-ben a Zsombék TKE tervezte meg a Sóstó és a Homokbánya bemutatását célzó tanösvény nyomvonalát és tájékoztató tábláit, majd az Alcoa alapítvány anyagi támogatásával vett igazi lendületet a területfejlesztés. 2001. tavaszán került átadásra az elso 5 km-es tanösvényszakasz, 8 db információs táblával, 110 méter bürüvel és egy madármegfigyelo kilátóval a Sóstó északi medencéjében, 2002-ben 6 tábla, és a sziget körül 150 méter bürü épült. 2003-ban 4 db tábla, és 70 méter bürü készült el, valamint bovült a nyomvonal 1,3 km-rel. 2003-ban épült meg a nyitott erdei tanterem a szigeten, valamint a keleti és a nyugati bejáratot orzo "Kócsag-kapuk", melyeket a látogatók "zsiráfnak" becéznek. 2004. oszén allt a természet szolgálatába a "Zöldtanya" (késobb információs központ és tájmúzeum), az udvarán sátorozási lehetoséggel. 2005. tavaszán került átadásra a Szárcsa úti bürü folytatásaként a "Kócsag-torony". A tanösvény záró 700 méteres szakasza a stadion mellett épül majd, a tervezok reményei szerint még 2005-ben.