A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje a város déli részén terül el mintegy 17 hektáron. A legváltozatosabb része az arborétum és az édesvízi tavak környéke. Az arborétum több ezer cserjének és fa fajtának nyújt kellemes otthont. Kiemelkedőnek mondható a fenyőgyűjtemény, melyben a Füvészkert bejáratához közel fellelhető a legöregebb magyarországi szecsuani ősfenyő.
A Füvészkertet végigjárva növényföldrajzi alakulásokban ismerkedhetünk meg a Dunántúl és hazánk középhegységeinek növényvilágával. Azonban a mediterrán és a balkáni növények is igen gazdag példányszámban képviseltetik magukat.
A Füvészkert igen hangulatos része a látogatók által is közkedvelt langyos édesvizű tavak és környéke. A kistóban nyaranta szép számban nyílnak a tavirózsák és borítják be a tó szinte teljes felszínét. Július végén van egy növény, amely látogatók ezreit vonzza a füvészkertbe, és ez nem más, mint az indiai lótusz, amely ebben a nyári időszakban bontja rózsaszínes virágát. Ez a látványosság Közép-Európában egyedülálló, hiszen csak itt Szegeden áll módjában egy természetkedvelőnek ezt az eseményt megcsodálni. Ez alkalomból a Füvészkert évente megrendezi a Lótusznapokat, mely során érdekes kulturális, művészeti és családi programokkal várják a látogatókat. A Lótusztónak is nevezett nagytó szomszédságában találhatjuk a Rosariumot, ahol mintegy 120 pompás virágú rózsafajta illatozik. A rózsakert és a tavak környéke egy igazán idilli hangulatú, látványban gazdag pihenős részei a füvészkertnek.
A helyi 70-es autóbusz Mars tér és a Füvészkert között közlekedik. Szeged vasútállomástól az 1-es és a 2-es villamossal érhető el a 70-es busz.
Alapítás, a kert szerkezetének kialakítása 1922-1964
A kolozsvári egyetem Szegedre költözésekor, 1922-ben a város 20 kh szántóföldet ajándékozott az egyetemnek füvészkert létesítése céljából. A növényekkel történő betelepítést az alapító igazgató, Győrffy István 1925-ben kezdte, gyűjtőutak anyagának felhasználásával. 1928-ban ártézi kút, 1929-30-ban növénynevelő üvegház létesült, 1931-ben készült el az első tó. Ugyanebben az évben jelent meg az első magcsere-katalógus (Index Seminum). 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay kastély tavából került Szegedre az indiai lótusz, ami azóta is a kert különleges látványossága. Sajnos, az óföldeáki állomány megsemmisült. 1940-től Greguss Pál professzor töltötte be az igazgatói posztot. Nevéhez fűződik az akkori kert elsősorban az oktatást szolgáló, didaktikai célú gyűjteményeinek kialakítása (rózsakert, sziklakert, arborétum, rendszertani gyűjtemény), s a szecsuáni (délkínai) ősfenyő betelepítése. 1952-58 között üvegházakat építtetett a trópusi haszon-növények bemutatására.
Fejlesztés 1965-1979
1965-től Horváth Imre professzor vette át a kert igazgatói posztját. A kert területét 10 kh-al bővítette. Ezen a területen a füvészkertekben szokásos rendszertani alapú növénybemutatás helyett -hazánkban elsőként- növénytársulásokat alakított ki. Felismerte, hogy az oktatás mellett a füvészkertnek kutatási feladatokat is el kell látni, s felépítette az autökológiai kutatások végzésére alkalmas fitotron épületet. Emellett három, télen fóliával fedett házzal bővítette az üvegházakat, központi fűtést, szilárd burkolatú utakat és térvilágítást alakított ki, bevezettette a városi vezetékes vizet.
Fenntartás 1980-1995
Horváth professzor halála után három évig Simoncsics Pál, majd Gulyás Sándor igazgatta a füvészkertet. Ekkor kezdődött a rózsakert felújítása, létrejött az évelő növények gyűjteménye. 1992-ben Gulyás Sándor állíttatta a kert bejáratának díszes székelykapuját.
Tevékenység- és gyűjtemény bővülés 1996-tól
1996-tól Mihalik Erzsébet látja el az igazgatói feladatokat.
Követve a füvészkertek iránt támasztott egyre bővülő követelményeket, fiatal, szakképzett kollégák részvételével új tevékenységek indultak el és folynak jelenleg is.
A tavaszi hérics, szibériai nőszirom és a tartós szegfű bevonásával virágzás- és szaporodásbiológiai kutatásokkal a gyakorlati természetvédelmet támogatjuk. A szegedi Füvészkert az elsők között ismerte fel az ex situ növényszaporítás fontosságát és sikeresen részt vett egy, a tartós szegfű védelmét megalapozó LIFE pályázatban, melynek során 15 000 tő tartós szegfű egyedet szaporított és ültetett vissza a természetes élőhelyére. A Körös-Maros Nemzeti Parkkal együttműködve további 32 löszgyepi faj szaporításának módszertanát dolgozta ki és alkalmazta sikeresen a gyakorlatban.
2006-tól az országban elsőként a környezeti nevelés is megjelent a kert szolgáltatásainak palettáján. Óvodások, iskolás csoportok számára kínálunk tematikus foglalkozásokat minden évszakban, az érdeklődő gyerekek nyáron a füvészkertész táborban ismerkedhetnek a növényvilággal.
A fiatalok mellett a városlakók, családok felé is nyitott a kert. Kertészeti Kiállításunk a kertkultúrát népszerűsít. A jeles napokhoz kapcsolódó rendezvényeinkkel (Föld Napja) a növények sokféleségét, a bennük rejlő értékeket mutatjuk meg. A 2008-óta megrendezésre kerülő Lótusz Napok az évek alatt nagyszabású, több ezer embert megmozgató, ismeretterjesztő és kulturális fesztivállá nőtte ki magát.
A gyűjteményfejlesztés is folytatódott. 2007-ben kialakítottunk egy tanyaudvart, ahol a szeged környéki tanyavilág jellegzetes zöldségféléit, dísznövényeit mutatjuk be.
Pályázatok segítségével 2010-ben megújult a növényszaporító ház és a pénztár épülete, benne korszerű növénynevelő fénykamrát alakítottak ki. Sor került a csatorna és tórendszer tisztító kotrására is. 2012 őszére a télen fóliával fedett házak üvegházzá alakítása is megtörtént. Ekkor újították fel a kert körüli kerítés nagy részét.
2011-ben került átadásra a hajdani kolostorkertek mintájára megtervezett gyógynövény- és fűszerkert. Ebben az évben új, hívogató külsőt kapott a kultúrnövény bemutató is, ahol egzotikus tápnövényeket, olaj-, rost-, és festőnövényeket ismerhetnek meg az érdeklődők.
A kert látogatóbaráttá válását segítik a 2007-ben felújított ivókutak, a 2011-ben épített korszerű mosdók és a kialakított mozgássérült toalett. A látogatók ismeretszerzését a kert számos pontján kihelyezett információs táblák és a növényvilággal kapcsolatos játékok könnyítik meg. 2009-ben megépült a Füvészkert madárvilágát bemutató dioráma. 2012 tavaszán érkezett a játszótér első eleme.
A 2013-as évben a madárbarát kert felújításával, valamint lepkebarát kerttel és méhészti bemutatóval bővült a látnivalók köre. A játszótér további bővítésére is sor került.
2014 húsvétra elkészült az új trópusi üvegház, amit a régi helyére építettek fel. A több mint 500 négyzetméteres alapterületű és legalább 7,5 méteres belmagasságú üvegházban az 50 éves növények nagy része a helyén maradt, azonban számos látványelemmel bővült a bemutatótér. Az újonnan épült, több szintes tórendszer és környékén a trópusi folyók, tavak vízi- és vízparti növényei tekinthetők meg: tündérrózsák, papiruszsás, vízijácint, vízidara, brazil óriáslapu és terveink szerint az amazonasi tündérrózsa nevelésével is megpróbálkozunk. A rovarfogó növények, a kancsókák, kürtvirágok is ebben az üvegházban kaptak helyet. A füvészkert igen gazdag páfránygyűjteménye is, a növények számára ideálisabb helyre költözött, egy 2,5 m magas vízfolyásos zöld falon csodálhatóak meg a harasztok törzsének képviselői. A szintén újonnan kialakított az üvegház szélén körbefutó galériáról egy egészen más perspektívából, szinte a lombkoronaszint magasságából lehet rácsodálkozni a trópusi gyűjteményre.
TÚRABÁZIS.hu