TÚRABÁZIS.hu

Almamelléken a Kossuth Lajos utcán észak (Ibafa/Horváthertelend) felé kb. 150 m

1900-ban elkészült a Szigetvárt, Kaposvárral összekötő vasútvonal, a terület akkori birtokosa Báró Biedermann Rezső ekkor határozata el, hogy kisvasutat építtet, hogy a sasréti és lukafai erdőrészekben kitermelt fát az Almamelléki Állomásra tudja szállítani. 1901.-ben készült el a kisvasút 600 mm-es nyomtávolsággal. A kezdetekben főként 5 kg-os sínekből álló pályán ló vontatta szerelvények, szállították a fát és egyéb terményeket Almamellékre. A kisvasutat a környékben élők a lóvontatás miatt lórénak vagy pánvádlinak nevezték. Az idősebb környékbeli emberek sokszor napjainkban is így hívják. A báró nagy gondot fordított a birtokain dolgozó emberek gyerekeinek tanítatására. A sasréti népiskolába szintén a kisvasút segítségével jutottak el a kis nebulók.

A sasréti és lukafai fő vonalak mellett több mellékvonal is működött a pályán, ilyenek voltak a Clotz - gödri, és a Kis – Terecsenyi szárny. Azokba az erdőrészekbe, ahol fakitermelés folyt úgynevezett repülő vágányokat építettek, hogy a faanyagot el lehessen szállítani. 1945.-ben állami tulajdonba került a kisvasút. A kisvasút üzemeltetője, azóta is a Mecseki Erdészeti Zrt. és jogelődjei. A lóvontatás nagyon sokáig fennmaradt. Az első gép 1955.-ben érkezett a kisvasútra, ez egy Hoffher mozdony volt. Majd egy évig szolgált egy MD 40-es bányamozdony is a kisvasúton.

A ma is üzemelő C 50-es mozdonyok első képviselője 1962.-ben került Almamellékre. 600 mm-es nyomtávolságra az országban eleve kevés ilyen mozdony készült, elvileg 31 db, ezek közül az úgynevezett „kúpos” C 50-es közül már csak itt van működésben 2 db. Az első almamelléki C 50-es 1962-es gyártmányú, ma C-50 402 pályaszámon üzemel. A másik üzemelő kúpos 1963-ban készült a Vitézi- pusztai Erdei Vasútnak, majd később ide helyezték át C- 50 401 pályaszámon, üzemel napjainkban. A harmadik ma is üzemelő nem kúpos C 50-es a Gazdasági Vasutak részére készült 5700-as sorozat legidősebb tagjai közül való. Amelyet 1958-ban állítottak forgalomba Kaposváron. Ez a mozdony 1964.-ben Villányba került, majd innen 1970-ben került át Almamellékre. Amelyet a Dombóvári Gazdasági Vasúti Műhely 600 mm nyomtávolságra alakított át. Ma C- 50 403 pályaszámon üzemel.

A menetrend szerinti személyszállítás 1961. április 12.-én kezdődött a kisvasúton. Ezután érkeztek a pályára a ma is üzemelő Dunakeszin gyártott zárt személyszállító kocsik.

1976. december 31.én, a MÁV megszüntette és felszámolta a Szigetvárt Kaposvárral összekötő vasúti vonalat. Ez gyökeresen megváltoztatta a kisvasút addigi életét. Ugyanis mivel a fát nagy vasúttal szállították tovább, ennek megszűnése feleslegessé tette a kisvasúti faanyagszállítást is. A faanyag fuvarozása folyamatosan csökkent, majd 1991.-ben véglegesen be is fejeződött. Ma már teherautók szállítják az erdőkben kitermelt faanyagot.

A kisebb szárnyvonalak folyamatosan felszedésre kerültek. Ma a kisvasút a 6 km hosszú sasréti fő és az 1,4 km hosszú lukafai mellékvonalon közlekedik. A kisvasút ma teljes mértékben turisztikai célokat szolgál. A mai üzemeltető Mecseki Erdészeti Zrt. folyamatosan végzi a kisvasút karbantartását. Az 5 és 7 kg-os sínrendszereket napjainkra 9 és 14 kg-os sínek váltották fel. A személyszállítást 2001.-től 2 db új nyitott személyszállító kocsi teszi még élvezetesebbé.

Az egykori Almamelléki MÁV állomás épülete szintén megszenvedte a nagy vasúti 1976-os vonalbezárást. Bár ugyan még 1978-ban Zsombolyai János itt forgatta a Kihajolni veszélyes című filmet többek közt Bodrogi Gyula és Koltai Róbert szereplésével, ez után az állomás épület folyamatos pusztulásnak indult. Az épület és környéke nagyon elhanyagolt lett. 1998.-ban a Mecseki Erdészeti Zrt. megvásárolta a MÁV-tól a romos épületet és 1999.-ben felújítatta. A felső szinten pályamesteri szolgálati lakást, míg alul kisvasúti és erdészettörténeti múzeumot hozott létre. A környezet szépen parkosítva lett és a gyerekek szórakoztatását biztosító játszótér lett kialakítva.