TÚRABÁZIS.hu

Budakeszi Erdészeti Arborétum

Látnivaló adatok:

Budakeszi Erdészeti Arborétum  látnivaló fényképe
neve:
Budakeszi Erdészeti Arborétum

Látnivaló helye, elérhetősége:

GPS koordinátái (WGS-84):
N47.52594 E18.87341 GPX
Megjelenítés térképeken:
elhelyezkedés:
A látnivaló külterületre esik. Közeli település(ek):
 
Budakeszi (Pest megye)  településtől 3.2 km-re
hely címe:
külterület, Budakeszit Telkivel összekötő országúton 
elérhetőség:
nyitvatartási időben (péntek, szombat és vasárnap: 10.00-18.00 (Ha késik a Budajenői busz, néhány perccel később nyit))

látnivaló a web-en, közösségi médiában:


Lánivaló megközelítése:

Budakeszin a Telki/Budajenő felé vezető útra kanyarodva, kb. 5,1 km-re a Hidegvölgyi Erdészlak és erdei piacnál kell balra, az erdészeti murvás útra kanyarodni, a nyitott sorompón. A "behajtani tilos, kivéve erdészet" táblával ne foglalkozz, régről maradt kitéve! Behajtás után az első lehetőségnél, újabb nyitott sorompón át balra térve, összesen kb. 550 métert haladva a javított, murvás úton érsz az Arborétum új bejáratához. A kerítésen kívül, a mulcsozott területen van lehetőség parkolni.

Fontos! Ne a régi, már lezárt bejáratot keresd a "Hidegvölgyi Erdészlak" és az "Erdő- és vadgazdaság" buszmegállók között kb. félúton (N47.52733 E18.88073)!

 


Látnivaló története:

A 2009-ben 50. évébe lépő Budakeszi Erdészeti Arborétum életének első szakasza 1970 táján telt le, amikor a telepített 1060 fajta növény részletes értékelésével, az alapító Galambos Gáspár (1900-1980) erdőmérnök és munkatársai felmérték és katalogizálták a növényeket.

Az arborétum az alapítást megelőző évtized erdészeti szakmai munkájából is építhetett magába. Az 1949-től a közelben működő Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) Kísérleti Telepe neves szakemberei, több tíz hektáros erdőtelepítést kezdeményeztek és kezeltek. Az első évek után egyre jobban érezhető vadkár következtében, eleinte gyorsan növő fafajok elegyítésével kívánták minél hamarabb ’felhúzni’ az állományt, néhány további év tapasztalata azonban a terület bekerítésére is sarkallta a szakembereket.

Az erdészeti arborétumi funkció első megfogalmazása 1958-ban történt. A településeket övező, közjóléti használattal érintett erdők megfelelő alakjának kutatásához keresett területet az Erdészeti Tudományos Intézet. Így kezdődött az erdőtelepítés átalakítása erdőszerűen nevelt gyűjteménnyé 1959-ben. A telepített növényfajok nagyobb hányadát a Kámoni arborétum, kisebb részét a volt Természetvédelmi Hivatal irányította arborétumok, parkok, illetve az erdőgazdaságok, kertészetek csere útján, vagy eladással biztosították. Az ültetés, a növények folyamatos ápolása az erdősítésekben alkalmazott módszerekkel történt.

Az első átfogó értékelés szerint, a tűlevelűek közül különösen a vörösfenyők, a jegenyefenyő-félék mutattak jó fejlődést. A lucfenyőfélék és a hosszú tűs fenyőfélék közül számos fajta és változat fejlődött jobban az átlagosnál. A duglászok, a hamisciprus-félék, a borókák többnyire igen jól fejlődtek, a thuja-félék közül viszont csak egyesek, mint pl. a Th. plicata volt ígéretes. A lomblevelű fák közül nem az exoták mutattak bíztató fejlődést. A cserjéket a madárbirs-, a borbolya-, a galagonya-, a som- és az ezüstfa-félék képviselték a jól fejlődők sorában, együtt az orgona-, a fagyal-, a gyöngyvessző- és a tűztövis-félékkel. Általában jelentősen visszamaradtak savanyú talajt kedvelő, a fagytól, a szárazságtól szenvedő fajták.

Az arculatában kialakuló arborétum legfiatalabb részei 1979-1980-ban, nagyrészt saját termesztésű csemeték ültetésével születtek. Ugyancsak meghatározó a saját anyag szerepe az ebben az időszakban lucfenyő karácsonyfa termelést szolgáló részletek fokozatos átalakításában.

1978-ban az arborétum a Budai Tájvédelmi Körzet legdélebbi egységeként lett védett (ma fokozottan védett).

35 évvel az első értékelés után, a vörösfenyő egyedek és állományok továbbra is kiválóak, jegenyefenyőknél a korábbiakhoz sorakozik az numidiai-jf., ígéretesek a kolorádó f. ‘Violaceae’-k. Nem becsülendők le a klíma, vagy a helyszűke miatt eddig lassan növekedő, de életképes, egyes példányait illetően máris impozáns cédrusok, mamutfenyők, gyantás cédrusok, japán ciprusok, hemlok fenyők sem.

A hosszútűs fenyők közül a korábban nem érdemesített sima- és selyem-fenyő méretes példányai, a túlzottan száraz időszak alatt kezdtek elszáradni. Ugyanakkor magról kelt simafenyő növekszik a gyérülő tölgyek alatt. A duglászok közül a ‘viridis’ egyes példányai sínylődnek, igaz méretes nagyságban. A lomblevelűek táborát gazdagítják az állományban nevelt szelídgesztenye fák, vagy a sártölgy és a babértölgy csoportok, hikori diók, stb.

50 év az arborétumok életében általában rövid időszak. Régen alapított arborétumokban sok esetben száz év is eltelt, amikor elérkezett a megnyitás ideje. A növekvő érdeklődésre tekintettel ennél jóval előbb nyilt meg a Budakeszi Erdészeti Arborétum kapuja az érdeklődők csoportjai előtt, előzetes bejelentkezési kötelezettséggel.

2016 júniusától bejelentkezés nélkül is látogatható, az új bejáraton keresztül. Tájékoztató táblák még nincsenek, a bejáratnál csak belépőt lehet vásárolni, tájékoztató kiadványokat nem. Látogatáskor ne "hagyományos", turizmusra kiépített, berendezett arborétumra számíts! Csend, nyugalom és rengeteg (sokszor átláthatatlan) fa. Ez jelenleg a Budakeszi Arborétum 2016-ban.

 

Ajánló:


()

KÉPEK:

Címke, #hashtag, keresési segítség:

tblatadatlap látnivaló látnivalók turisztikai attrakció túra turista turizmus ország magyarország hungary budakeszi pest pest kép fénykép fotó tbvanfoto tbtobbkepvan gps koord koordináta gpskoordináta pozíció földrajzi hely hol van tbvankoordinata tbvanmegkozelites tbvanleiras tbkulterulet külterület településen kívül távol mellett

Látnivaló megosztása: