Egerszalók a XVIII. századtól kezdve a gyógyulás helye, a zarándoklatokat egy vak kislány csodás meggyógyulásának a híre indította el.
A faluban már a középkorban is volt templom, a ma is látható barokk templom Giovanni Battista Carlone olasz származású mester tervei szerint épült 1738-ban.
Legnagyobb benső értékei a Csodatévő Mária-kegykép, valamint a rokokó faragású hordozható Mária-szobor a XVIII. századból.
A plébánia épülete szintén barokk stílusban épült 1831 és 1834 között.
XIII. Klemen pápa örök időkre engedélyezett három búcsút Egerszalóknak: Gyümölcsoltó Boldogasszony - március 25., Kármelhegyi Boldogasszony - július 16., Kisboldogasszony - szeptember 8.
A falu közepén emelkedő dombon áll a templom, és tőle kb. 100 m-re a torony.
Az 1600-as években herceg Esterházy Pál nádor „Mennyei Korona" című munkájában ír Egerszalókról, ahol egy tölgyfán „tiszteltetett ősidőktől fogva a Boldogságos Szűz Máriának ékesen írott képe, ölében tartva a keresztfáról letétetett Megváltónak szent testét." Különös lendületet adott a kép tiszteletének egy vak leány csodálatos gyógyulása, amit aztán több csodálatos gyógyulás is követett. Ezek híre messze földre eljutott.
A csodálatos gyógyulások hitelességének megállapítására 1755-ben Barkóczy Ferenc egri püspök törvényes vizsgálatot rendelt el, melyet három egri kanonok folytatott le. A kivizsgálás során beigazolódott, hogy sok beteg meggyógyult, akiken az orvostudomány nem tudott segíteni. A betegek hálájáról tanúskodik a templomban elhelyezett ezüst és réz fogadalmi tárgyak, valamint mankók és botok sokasága.
A kép tiszteletére hamarosan egy fakápolna épült, majd 1738-ban felépítették a mai templomot Giovanni Battista Carlone világhírű olasz építőművész tervei szerint. A XVIII. század második felében kibővítették, s 1949-ben újjáépítették. 1973-ban készült el a szembemiséző oltár. A harangtorony 1760-ban épült.
XIII. Kelemen pápa már 1760-ban örök időkre három búcsút engedélyezett Egerszalóknak. Gyümölcsoltó Boldogasszony, Kármelhegyi Boldogasszony és Kisbol dogasszony utáni vasárnapokra, valamint három alkalomra: Húsvétra, Pünkösdre és Szentháromság vasárnap utáni keddre, 7 évi búcsút. 1953-ban, a plébánia felterjesztésére, dr. Czapik Gyula egri érsek hivatalosan is kegyhelynek nyilvánította Egerszalókot.
TÚRABÁZIS.hu