A magyarországi barokk egyházi építészet egyik legkiemelkedőbb értékű alkotása.
Az építéshez a követ Tardosról, Mezőkövesdről, Noszvajról és Bogácsról szállították.
A templom homlokzata a két torony között nem egyenes (enyhe ívelésű félkör). Ezzel egyedüli kivétel a magyarországi barokk templomok sorában.
Tervezője valószínűleg Kilian Ignaz Dientzenhofer volt, de a művészeti terveket Gerl Mátyásnak, a bécsi hercegérsek építészének is tulajdonították.
Az építés 1758-ban kezdték, melyet Falk János, majd halála után Nietschmann János egri építőmester vezetett. A templom építését az 1771-es évszám jelzi a homlokzaton, de a templombelső folyamatosan készült el 1792-ig.
Az épület 1767-ben készült el.
1769-1770-ben a pozsonyi Reindl Márton festett Páduai Szent Antal életének egyes jeleneteit ábrázoló freskókat a templom öt boltszakaszára.
Az 1770-ben készült főoltár nagyméretű oltárképe Szent Antal látomását ábrázolja: Szűz Mária a felhőkön lebegve, karján a kis Jézussal. Alkotója Kracker János Lukács bécsi születésű, de Egerben megtelepedett, a templom kriptájában eltemetett festő.
A vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette.
1771-ben helyezték el a főhomlokzaton Szent Antal nagy, deméndi kőből faragott szobrát.
Batthyány Ignác püspök 1773. április 18-án szentelte fel.
A berendezését 1792-ig folyamatosan bővítették.
1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait. Ekkor készítette Móczer József a "Keresztelő szent János a pusztában" aranyozott domborművét is.
1827-ben egy tűzvész a templomot súlyosan megrongálta.
TÚRABÁZIS.hu