A kőfejtő területén 10-12 évmillióval ezelőtt a miocén korszakban tenger hullámzott. A kőfejtő anyaga tengeri üledék, csigák, kagylók, mészvázú állatok milliárdjaiból keletkezett a Lajta-mészkő néven ismert mészkő, mely nevét a Lajta-hegységről kapta. Már a rómaiak is bányászták – egyebek között a mai Sopron helyén állt Scarbantia falainak építéséhez. A nagyobb ütemű kitermelés 1857-ben indult meg, amikor a kőbánya a Bécsi Építőtársaság tulajdonába került. A 12 millió éves kőzet elég fiatal ahhoz, hogy vésni lehessen, és elég kemény ahhoz, hogy építkezésre használják. Ezért bányászta az ember évszázadokon át az értékesebb részeket, és hagyta meg a lazább rétegeket, amelyek mint hatalmas mennyezet borulnak a megmaradt oszlopokra.
Az egyiptomi sziklatemplomok sejtelmes világát idéző barlang természetes díszletet ad a nyaranta rendezett operaelőadásoknak. 1970-ben alapította meg Várady György színházigazgató a barlangszínházat. Ezt 1985-ben korszerűsítették: a nézőtérre padlófűtést és új széksorokat, a színpadra modern világítást szereltek, és megoldották a műszaki személyzet elhelyezését is.
A Soproni Ünnepi Hetek gerincét az Európa-hírű fertőrákosi kőfejtőben 1970-től rendszeressé váló előadások jelentik. A kezdet kezdetén a soproni fúvósok úgynevezett sétahangversenyeket rendeztek. Az első előadást 1970. nyarán tarották. Egy 1982-ben készült építészeit szakvélemény szerint: "a kőfejtő külső és belső tereinek egybeolvadása, a fény és árnyék irracionális játéka olyan élményt nyújt, amihez hasonlót csak az ókori építészet tudott nyújtani." A hagyományokhoz híven elsősorban operaelőadásokat mutatnak be a számos operett, táncprodukció és zenekari hangverseny mellett. A színház befogadóképessége: 743 fő
TÚRABÁZIS.hu