A Káli-medence északi-északnyugati részénet földtani szerkezete - az eddig megismertek alapján - rendkívül bonyolult. Gyűrődések, vetődések formálták a hegyek belsejét, és a szerkezeti mozgások az eredetileg vízszintesen rétegzett üledékes kőzeteket majdnem függőleges helyzetbe préselték.
Ebben a felhagyott kőbányában, a 237-238 millió éves mészkő kibukkanó szikláin szabad szemmel is megfigyelhetünk egy vetődést. A többnyire sík lappal jellemezhető, meredek dőlésű törési felület mentén a kőzetek ehymáshoz képest elmozdultak. Az itt látható vetődés egy szélesebb övezet mentén a Balaton-felvidék teljes hosszában megtalálható. Várpalotától egészen a Tapolcai-medencéig. Utóbbi közelében a szerkezet a Csobánc bazaltvulkánja alatt folytatódik délnyugat felé, és ma még nem teljesen ismert okok következtében a Balaton medencéje alatt követhető,feltehetően Fonyód irányában. Ezt, a vetődések sokaságával jellemzett zónát Litéri Feltolódási Övezetnek nevezzük.
A feltolódás szerkezetének további titkai, azt északkeleti irányban követve, Balatonhenyénél egy mészkőbányában tárulnak elénk. A simára lecsiszolt kőzetfelszínek mutatják a törésnek és az elmozdulásnak a felületét, a kőzetet közelebbről megvizsgálva még az elmozdulás irányát is meghatározhatjuk.
TÚRABÁZIS.hu