 | A pajzs a csücskös talpú pajzs és a tárcsapajzs ötvözött változata. A pajzs alatt, a csücsköt érintve aranyszínű, fekete szélekkel kiemelt sarkosan hullámzó címerszalag, rajta a szöveg: 13 HELESFA 05. A pajzs körül felül és oldalt arany- és kék színű barokkos címertakaró. A pajzs tetején szürke színű sisakrostély jelképezi, hogy a településen valamikor vár, földvár állt, amit a középkorban vitézek védtek. A sisakrostély tetején korona, a koronában piros és zöld színű koronaékszerek, kövek. A koronán aranyszínű, nyelvét kiöltő, lépegető oroszlán, amely felemelt jobb kezében kardot tart, ezzel is jelképezve a várat, a várdombot, a vitézséget. A pajzs alsó harmadában vágott. E rész zöld színű, mutatva a termékeny földet, hiszen az itt élő emberek nagyobb része mezőgazdaságból élt. A víz mindig jelen volt Helesfa történetében; a községhatár nagy vízgyűjtő területe volt korábban a Pósa rét, Nagy rét és Berekalja, mely több mint 100 hektár területével a csónakázó-horgásztó területét takarja. Ezért a pajzs alsó harmadának közepén a zöld mezőben fodrozódó vizű tó van, annak közepén a tóba épített sziget, gyékény, nád buzogány virágzattal. A pajzs felső kétharmadában középen hasított. Bal oldala kék. Benne zöld levelű, bordó termésű szőlőinda, amely mutatja, hogy a környékre jellemző a szőlőtermelés. A szőlő látható Helesfa 1774-es és 1828-as pecsétjében is. Felette sárga, ragyogó nap, amely erejével érleli a szőlőt. A pajzs jobb oldala piros. Benne vár, jelezve, hogy Helesfán földvár állott. A vár felett három nyolcágú csillag. |
TÚRABÁZIS.hu