 | Keszthely címere nem szokványos: arany barokk keretben, égszínkék pajzsmezőben, aranykoronán egymással szemben álló ezüstszínű daru és aranyoroszlán. A daru fél lábával követ tart, a kétfarkú oroszlán jobb lábában kard. A barokk keretet felül és két oldalt lelógóan olajzöld, kibontott babérkoszorú díszíti. A keret felett, vitorlás stilizált képe, barna csónak ezüstvitorla és zászló az árboc tetején.
A város ma is használt címere a Festetics családhoz kötődik.
A város címerébe a családi címerből egy oroszlán került át, valamint a daru, már mint fő motívum. Hagyományos jelképként a bátorságot jeleníti meg az oroszlán, a város címerében pedig a végvári harcokra utal. A város XVII. századi pecsétjén is balra forduló kétfarkú oroszlán látható, amely karddal sújt a félhold felé. A daru általános szimbólumként a rómaiak óta az éberséget jeleníti meg. A monda szerint a lábával követ tart a daru; ha elalszik a kő kieseik a lábából és a koppanásra felébred. Konkrét szimbólumként szintén a végvári harcokra visszautaló jelképe a város címerének. A végvári harcokban az őrhelyekre, őrlesekre utal. A címerben szereplő 5 ágú korona egy nemesi koronát jelenít meg.
A Festetics család címeréhez képest új motívumként jelent meg a városi címerben a stilizált hajó, de nem függetlenül a Festetics családról. Népi etimológiája szerint a hajó a Phoenix gályát szimbolizálja, mint a Balaton legnagyobb hajóját vagy első hajóját. Ezen elképzelést több kutató is vitatja, mert a Phoenix gálya csak 1797-ben készült el, míg a város címerében már 1781-ben ábrázolva volt a vitorlás. Másik indokként hozzák fel, hogy a Phoenix gálya kétárbocos volt, míg a stilizált hajó csak egyárbocos. A kutatók ezért feltételezik, hogy a gálya az egyárbocos Kristóf gályát jelképezi, melyet 1753-ban Festetics Pál építtetett.
Heraldikailag szabálytalanul lóg be a címerpajzs elé a babérkoszorú, de a város régi címerének visszaállításakor a hagyományra való tekintettel a bírálóbizottság eltekintett ennek átrajzolásától. |
TÚRABÁZIS.hu