 | A címerpajzs a címertanban a tárcsapajzs modernizált változata. Pajzs alatt, a pajzs csücskébe érve fekete kontúrral kiemelt aranyszínű lobogó, címerszalag, benne fekete nagy betűkkel a település neve DRÁVASZTÁRA, címerszalag lobogó bal és jobb oldalán az évszám 13 22, amikor a falut először említették az írott források. Pajzs felett középen balra és jobbra induló, a pajzs alsó harmadáig érő, fekete kontúrokkal kiemelt címertakaró, amelynek bal oldala aranyszínű, jobb oldala piros. A címertakaró közepén aranyszínű, ötágú királyi korona, benne öt drágakő, amelyek közül három piros, kettő pedig zöld. A korona utal arra, hogy Sztára Árpád-kori település. A pajzs egésze aranyszínű. Pajzs talpában kékszínű hullámzó folyó, a Dráva. Közvetlenül felette barna földnyelv, jelképezve a településre a múltban jellemző vízzel körülvett földnyelveket. Földnyelvből barna törzsű, zöld levelű tölgyfa, amely szintén jellemző volt Sztárára. Tölgyfa felett jobbra három sárga összekötött búzakalász, jelképezve, hogy itt fontos volt a búzatermelés. Búza jelenti a címertanban a reménységet, a jövőt, az új kenyeret is. Tölgyfa felett balra zöld levelű, lila virágú erdei növény, amely szintén jellemző volt Drávasztárára. Pajzs felső részének közepén a sárga nap, amely érleli a búzát, életet ad a növényeknek, a tölgyfának, az erdei virágnak is, jelképezve a jövőt, az életet. Tölgyfa mellett balra a címertanban stilizált eke, ami mutatja, hogy az itt élők jelentős része földműveléssel kereste kenyerét. Tölgyfától jobbra piros-fehér-zöld téglalap, utalva az itt élők magyarságára, felette piros-fehér kockás négyzet, utalva az itt jelentős számban élő horvát nemzetiségre. |
TÚRABÁZIS.hu