| Álló, csücskös talpú - keskeny aranykereszttel négyelt pajzs a címer. Első mezejében: zöldben lebegő helyzetű, jobb haránt elhelyezett arany égerfaág hét levéllel.
Második (kék) mezejében zöld hármashalom, a középső, magasabb halomból fakadó ezüst forrásvízzel. A hármashalom felett lebegőhelyzetű „ÁMR” Szűz Mária monogram arannyal. A harmadik (kék) mezőben pártázott ezüst várfal nyitott kapuval. A negyedik (zöld) mezőben lebegő helyzetű arany napraforgóvirág.
A címerpajzs alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok-végződésű íves aranyszalagon feketével a nagybetűs felirat: MAGYAREGREGY. A településnév előtt és után egy–egy díszpont.
A bal oldal felső része égerfa ágát ábrázolja. Magyaregregy neve az „éger” szóból származik, annak „gy” melléknévképzős változata. (A régies „egregy” a mai égeres melléknévnek felel meg.) Valóban, a falut átszelő Völgységi-patak mentén végig vadon növő égerfák vannak.
A bal oldali alsó kép a település fő turisztikai vonzerejét: a Máré várat jelzi.
A jobb oldali felső kép az országosan ismert Mária-kegyhely ún. Szent-kútját jelképezi.
A negyedik ábra egy napraforgó, azért került a címerre, mert történelmi kutatások szerint az első ismert magyaregregyi postai pecséten napraforgó szerepelt.
A címer színei: zöld, arany, ezüst, kék, harmonikusan illeszkednek egymáshoz. |