 | Csenger legkorábbi címerről sajnos nincs tudomásunk ez idáig, mindazonáltal feltétlen kellett lennie, hiszen a középkorban jelentős, vásárjoggal bíró mezőváros volt.
Az eddig legrégebbi címerábrázolás egy 1742-ből való viaszpecsét alapján ismert. A kis méretek miatt a pecsétrajz, azaz a címerelemek nehezen voltak értelmezhetőek, illetve a színezés is hiányzott. Ez utóbbit a heraldika szabályait betartva újonnan kellett megfogalmazni.
A címer keletkezésének körülményei: A korabeli jegyzőkönyvekből ismeretes, hogy Csenger temploma, s a benne őrzött középkori irattárral leégett az 1704-es kuruc harcokban. A megsemmisült középkori iratanyagon esetlegesen ott lévő korábbi címerre már senki sem emlékezett, s így újat kellett alkotni. Az 1740-es években épült újjá a templom, ezért az új címer megalkotása is erre az időszakra esett.
Az 1700-as években Csengerben a legtekintélyesebb nemesi család a Hadady volt s az ő címerükben találhatjuk meg az előre lépő, szablyát tartó oroszlánt. A bal mezőben lévő tulipán - vagy liliomszerű növényre megfelelő magyarázat még nem született.
Ugyanakkor ismert, hogy Szatmár vármegye nagyobb nemesi családjainál egyedül a Kölcsey címerben találunk ehhez hasonló növényt, igaz ott három különálló száron ülnek a virágok.
Csenger város címerének leírása:
Egyenes állású, csücsköstalpú hasított pajzs, bal oldali vörös mezejében jobbra előrelépő, tátott szájú arany oroszlán helyezkedik el, mely jobb mancsával görbe, arany szablyát tart feje felé.
A jobb oldali zöld mezejében háromvirágú ezüst liliomféle növény látható, melynek csúcsain kis gömb helyezkedik el. A n9vény szárán jobbra, valamint balra három-három csúcsban felfelé végződő levél áll szimmetrikusan. |
TÚRABÁZIS.hu