 | Felső élén kétszer homorú, álló háromszögpajzs, amely kékkel, ezüsttel és vörössel hullámosan vágott.
A kék mezőben természetes színű (barna) szarvasagancs lebeg, ágai között arany latinkereszt növekszik.
Az ezüstmező habos pólyaszerűen osztja a pajzsot.
A vörös mezőben enyhén balra hajló zöld liliomcsokor lebeg négy ezüstvirággal.
A pajzsot jobbról és balról heroldalakként egy-egy kiterjesztett szárnyú, vörössel fegyverzett, aranygriff tartja karmaiban.
A pajzs alatt négyszer hajlított fecskefarkú aranyszalagon feketével, két pont között a „Keszeg” felirat olvasható.
Keszeg címere a beszélő címerek (tesserae loquentes) közé sorolható.
A habos ezüstpólyához hasonlatos mező a település nevére utaló hal, a keszeg éltető elemére is emlékeztet. A kék mezőben lebegő aranykereszttel ékesített szarvasagancs egy krónikás feljegyzés csodás eseményét jelképezi, amely szerint Szent László és bátyja, Géza herceg e tájon, a Vác környéki erdőségben egy „csodafejű” szarvast látott égi jelenésként.
A vörös mezőben lebegő liliomok a település temploma patrónusának, Szent Imre hercegnek a szimbóluma (attribútuma), egyben emlékeztet a ma is álló egyházi épület (felszentelve 1756-ban) építtetőjére, gr. Eszterházy Imre nyitrai püspökre is.
A griffek pajzstartó heroldalakként (az egykor itt birtokló Huszár család címermotívumaként) felidézik a múlt valamennyi egykori birtokosát. |
TÚRABÁZIS.hu