Archívum, nem frissül ! Mielőtt útnak indulsz, az aktuális információkért minden esetben keresd fel a mozgalmat kiíró szervezet weboldalát !
A Kinizsi Természetbarát Egyesület 1969-ben alakult meg több természetjáró szakosztállyal. Az Encián szakosztályt az egyesület keretében 1975-ben alakítottuk atokból a fiatalokból, akik a magashegyi túrázást, valamint a hosszabb távú - nagyobb teljesítményt igénylő - túrákat kedvelték. A szakosztály tagjai a külföldi magashegyi túrázáson kívül rendszeresen jártak a hazai hegyekben, de részt vettek más szakági túrákon ( vízi, kerékpáros, sí) és versenyeken is.
Mintegy másfél éves előkészület után 1981 szeptemberében megrendeztük az első Kinizsi Százast, amely hazánkban az első rendszeresen megrendezésre kerülő teljesítménytúra volt. Részben ennek hatására, részben az egyre növekvő és eltérő igények kielégítésére 1982-től egyre több teljesítménytúrát rendeznek már Magyarországon, amelyeken sokan próbálják ki képességeiket.
Szakosztályunk rendszeresen részt vett a hazai turista létesítmények karbantartásában, útvonalak felújításában, jelzések festésében is. Túráinkon, útvonalbejárásokon, illetve munkaink közben találkoztunk néhány olyan létesítménnyel, amelyekről kiderült, hogy Encián-turisták alkották. A névazonosság arra késztetett, hogy részletesebben megismerjük tevékenységüket.
A nyolcvanas évek elején megkezdett kutatásainkat megnehezítette, hogy a II. világháborút követően az egyesület már nem létezett, az alapítók már nem éltek, és gyermekeik, akik az 1930-as években fiatalon részt vettek a túrákon, már szintén idős emberek, akik kevés információval rendelkeznek.
Emlékeikből, tőlük, valamint egyéb helyekről beszerzett dokumentumokból ismertük meg azt az önzetlen tevékenységet, amelyet a magyar természetjárás elősegítése érdekében végeztek.
A II. világháború és a holokauszt az egyébként is kis létszámú egyesület tagjai közül nagyon sok áldozatot szedett (16 fő vesztette életét). A táborokból, hadifogságból kevesen és későn hazatérők, illetve az itthoni túlélők nehezen tértek magukhoz, és mire rendezték volna soraikat, a politikai változások már nem adtak lehetőséget egy polgári egyesület újraszervezésére.
Úgy véljük, hogy tevékenységük, emlékük nem merülhet teljes feledésbe, azokat meg kell őrizni. Ennek szellemében rendezzük meg ezt a túramozgalmat, és ismertetjük röviden történetüket, tevékenységüket.
A túramozgalom célja: a túraútvonalak bejárása, a turistaemlékek felkeresése során a résztvevők ismerjék meg az ENCIÁN TURISTÁK 1914 tagjainak a magyar turistaság érdekében végzett alkotómunkáját, természetjáró tevékenységét.
A túramozgalom szervezője és irányítója: a Kinizsi Természetbarát Egyesület Encián Szakosztálya
| Börzsöny hegység | ||
| Juliannus-barát-torony | Hegyes-tető | 1938-1939 |
| Vámbéry Ármin-pihenő | Rigó-hegy | 1932 |
| Kőrösi-Csoma Sándor-pihenő | Hegyes-tető | 1932 |
| Gr. Benyovszky Móric-pihenő | Hosszú-bérc | 1932 |
| Juliánus-barát-pihenő | Remetekereszt-bérc | 1932 |
| Déchy Mór-pihenő | Fehér-hegy | 1935 |
| Lóczy Lajos-pihenő | Remetekereszt-bérc | 1937 |
| Miklós Lili-pihenő | Szent Mihály-hegy | 1939 |
| Védkunyhó | Hegyes-tető | 1933 |
| Jenő-kút | Templom-völgy | 1932 |
| Névtelen-forrás | Déchí-pihenő alatt | 1935 |
| Padok, korlátok, táblák | Dél-börzsönyi mintaterület | 1932-1939 |
| jelzett utak létesítése, karbantartása | 1932-1942 | |
| Pilis hegység | ||
| Veres Gyuri-pihenő | Körtvélyespuszta | 1920 |
| Szépkilátó-pihenő | Hideglelős-kereszt | 1929 |
| Névtelen pihenő | Visegrád felett | 1933 |
| Hideg-forrás | Hideglelős-kereszt alatt | 1929 |
| jelzett út | Maróti-hegyek | 1929 |
| Gerecse hegység | ||
| Marton-kút | Kis-Tűzköves alatt | 1926 |
| József-forrás | Rábl-völgy | 1926 |
| jelzett utak | Északi-Gerecse | 1926 |
| Mátra hegység | ||
| Bec-kút | Észak-Mátra | 1930 |
| jelzett út | Észak-Mátra | 1930 |
| Börzsöny | BT-1 Megalakulási túra | 120 pont |
| Börzsöny | BT-2 Enciánok Útja | 120 pont |
| Börzsöny | BT-3 | 80 pont |
| Börzsöny | BT-4 Tilos út | 80 pont |
| Börzsöny | BT-5 Böhm Andor útja | 100 pont |
| Börzsöny | BT-6 | 100 pont |
| Pilis | PT-1 Első hivatalos túra | 80 pont |
| Pilis | PT-2 Búcsutúra | 100 pont |
| Pilis | PT-3 Zarándoklat a "Majomfához" | 100 pont |
| Pilis | PT-4 Húszéves túra | 100 pont |
| Pilis | PT-5 Pilisi munkaterület | 60 pont |
| Pilis | PT-6 Gyopár-menedékház | 60 pont |
| Gerecse | GT-1 Sárga sáv út | 120 pont |
| Gerecse | GT-2 Feltáró Túra | 90 pont |
| Gerecse | GT-3 | 110 pont |
| Mátra | MT-1 Mátrai sárga jelzés | 80 pont |
| Mátra | MT-2 Vendégégben a Mátra Egyletnél | 100 pont |
| Mátra | MT-3 Galyatető | 50+70 pont |
| Mátra | MT-4 Túra | 120 pont |
"169. Nagyoroszi - Drégelyvár (1 1/4 ó)
Az állomásról (l. 38.) a pályatesten átkelve, Ny-i irányban haladó szekérúton szőlőkert mellett elhaladva, 1/2 óra múlva útelágazáshoz jutunk; az erdőszegélyen É-i irányban, szép fenyvesben vezető úton 1/4 óra múlva ÉNy-nak tartva, a Kővágóhely gerincére felkapaszkodva, ezen ÉNy, majd É-i irányban 1/2 óra alatt Drégelyvár (444m, l. 165.) romjaihoz érünk.
170. Drégelyvár állomás - Drégely vára - Pulyahegy - Jelenchegy - Bernece - (Ipolyság) (4 1/2 óra)
Az állomásról a vasúti sínek mentén É felé 20 p-ig haladva, Ny felé szép erdőben vezető hegyháti úton Drégelyvár romajaihoz (444 m) mászunk fel (3/4 óra), l. 165. A várból leszállva a tőle D-re eső nyeregre (375 m), innen a Barombércen és Kőkapuhegyen át nagy kanyarodással Ny felé húzódó gerincen, szép kilátást nyújtó szekérúton a Pulyahegyen (461 m) levő vadászlakhoz jutunk (1 óra), ahonnan K-i, majd ÉNy-i irányban kanyarodó szekérúton, majd 1/2 múlva DNy-nak forduló úton a Jelenchegyre (141m, szép kilátás) tartunk (20 p.). A gerincen tovább folytatva útunkat Ny-i irányban, 3/4 óra múlva az Irtványpatak mellett elhaladva (kút), Ny-i irányban 3/4 óra alatt Bernecére érünk (l. ezt 177.)
(Ha a Jelenchegyről az ÉNy felé kiágazó oldalgerincre térünk át s 7. j. múlva az első útelágazásnál j. (É felé) fordulunk, a Csepegőhegy (364 m) gerincén 1 óra alatt leszállhatunk Homok pusztára, Ipolyság külvárosába.)
172. Drégelypalánk - Szondy-kápolna - Drégely vára (3 óra)
Az állomásról Ny-nak tartó országúton az Újmajorig megyünk (1/4 óra), ahonnan D felé hársfákkal beültetett út vezet az alacsony Babáthegyen álló díszes Szondy-emlékkápolnához (1/4 óra), melyet Simor János prímás 1885. építtetett.
A kápolna, mely Lippert József prímási műépítész tervei szerint épült, homlokzatával É felé, s a román stílust jellemző apsisával Drégely vára felé tekint; a főbejáró felett az érsek címere van. A kápolna 15, tornya 23 m magas. Belsejében a Kiss György készítette Szondy-szobor (a szentélytől j.), vele szemben a honti nők által készítet Szondy-zászló, a 3 díszes üvegfestésű ablak (Kratzmann Edétől) és a vörös márványból készült oltár ragadja meg figyelmünket. A kápona körüli térség csinosan be van ültetve, s innen szép kilátás nyílik D felé a drégelyi várra, K felé Szandavárral, Hollókőre és Karancsra, É felé a selmeci Szittnyára, s Ny felé az Ipoly völgyére és ahonti hegykre.
A kápolnától a Babáthegy lapos hátán mezők közt D felé haladva, 3/4 óra múlva Babát pusztát érjük el. Itt befordulva az erdőbe, jó 1/2 óra alatt felkapaszkodhatunk a Barombérc (432 m) gerincére, melyen DK-i irányban 25 perc alatt a Drégelyi nyerget (375 m) érjük el. Innen 1/4 óra alatt Drégely várához kapaszkodhatunk fel.
176. Hont - Honti szakadék - Kőkapuhely - Drégelyvára (3 1/2 óra, kék útjelzés)
A községből Ny felé az országúton az utolsó házaktól számított mintegy 10 percnyire fekvő hídig. Innen a patak mentén D felé ösvényt találunk, mely 10 perc alatt a Honti szakadék felé vezet. A nagyon érdekes löszszakadék falai toronymagasságig (30 m) emelkednek; fenekén megkövesült növényeket, faleveleket ls gránátokat lehet találni. Egyike a Börzsöny hegység legérdekesebb pontjainak. A szakadékon túl D-nek fordulva, nagy tisztáson kút mellett elhaladva, szelíd lejtős völgyben, majd erős úton felérünk a Jelenchegy (418 m) hosszú gerincére, mely félkörben DK-nek kanyarodván, a Kőkapuhegybe (462m, 2 óra, szép körkép) megy át. Innen a Barombércen (Kecskebérc) át szép erdőben a Drégelyi nyeregre (375m, 3 óra) szállunk le, majd innen a várhoz mászunk fel (1 óra)."
"... széles jókedvre hangolva a gyöngyösi bortól, dalolva, énekelgetve örültek az új otthonnak, a fűtött szobának, a magyar turistaság új házának."A túra két szakasza külön is teljesíthető. Gyöngyös - Lajosháza között igénybe vehető a kisvasút.
Az MTSZ elnöksége 1930-ban kijelöli az országos kék jelzés nyomvonalát. Az Encián Turisták 1932-ben elkészítik a szövetség részére a kék turistaút tablóját. 1935-ben a szövetség tanácsa foglalkozik az "Árpád út" rendezvénysorozat gondolatával, majd 1937. évi határozata alapján első királyunk halálának 1000. évfordulójára meghirdeti a Szent István Vándorlást, bevonva az előkészítésbe és lebonyolításba tagegyesületeit. Az Országos Kék nagy része elkészül a túra időpontjára. Az Encián Turisták mér 1935-ben a mintaterület kibővítésekor elvégezték útjelzési feladataikat, így 1938. június 5-én nyugodt szívvel veheti át Békás-réten a Turisták Inóci Társasága túravezetőjétől a vándorló csapatot dr. Bing György. Az Enciánok elnökének napi feladata, hogy dr. Dóczi Imre (BOTE) társaságában végigkalauzolja a résztvevőket a mintaterületen, majd a Dunán átkelve elkísérje a napi szakasz végpontjáig, a nagy-villámi Zsitvay-kilátóig.
KT-1Az Enciánok programjai - mint a többi egyesületé - egynapos vasárnapi túrákra épültek. Ezek között nem volt ritka a komoly teljesítményt tükröző túranap. Ilyennek tekinthető az 1938. október 31-i Budapest - Zebegény túra is. A dr. Somogyi László vezette hétfős csapat a következő útvonalat járta végig: Rózsadomb - Csúcs-hegy - Solymári-fal - Pilisszentkereszt - Dobogókő - Dömös, majd a kompon átkelve az országúton és a Duna-partján Zebegényig. A természetjárásnak ebben a formájában nem a fenti útvonal teljesítését kérjük. Teljesíthető egy szabadon választható 25-50 km-es teljesítménytúra, valamint az általunk évente kijelölt két-két teljesítménytúrából választott további két túra.
Pontozás: szabadon választott túra 50 pont, a kijelölt túra 20-60 között változó
A természetjáró versenyzés a harmincas évek közepére vezethető vissza. Az 1933-ban megszületett ötlet a következő évben a Duna Sport Club házi versenyében öltött először testet. Az 1935-re országosan meghirdetett verseny hatalmas szakmai és ideológiai vitát kavart. Végül is "tájékozódási terepgyakorlat" címen - a mai szabályokhoz hasonló kötött menetidős rendszerben - létrejöhetett az országos rendezvény, mely 1935. április 14-én Budakeszi térségében került lebonyolításra. A vesenyt az Encián Turisták 1914 dr. Bing György, Kalmár Ernő, Miklós Lili Gellért Ernő, Tauber József összetételű csapata nyerte. Teljesíthető egy szabadon választható A, vagy B kategóriájú csapatverseny, valamint az általunk évente kijelölt két-két tájékozódási versenyből további kér verseny.
Pontozás: szabadon választott verseny 50 pont, kijelölt verseny 20-60 között változó.
A magashegyi tevékenységek mellett a nyári programok tovább színhelyei a folyó- és állóvizeink voltak, de időnként túráztak a felvidéki és az ausztriai vizeken is. Nagy lendületet adott a vízi túrázásnak az, amikor a tagságnak lehetősége nyílt engedményes áron összerakható hajókhoz jutni. 1932-ben létrejött a nagy Duna-túra, Passautól Csepelig.
VT-1 Duna-túraEbben a természetjáró módban egy szabadon választott kétnapos túra teljesítése
Igazolás: bélyegzés három jellegzetes pontonAz egyesület nyári tevékenységének legfőbb színhelyei a magashegységek. Túravezetőik a Magas-Tátra mellett számos túrát vezettek a Keleti-Alpokba. Hegymászóik is sikeres teljesíményeket nyújtottak? Magaziner két első megmászása a Magas-Tátrában (Hegyes-torony, Sárkány-fal), Szőts Jenő új útja az Alpokban (Jungfrau)
MH-1 Magas-Tátra1934 pünkösdjén régi álmuk teljesült, amikor eljutottak a Retyezátba. A Borló – Szár-kő (2190 m) – Galbina-völgy – Jorgován-kő (2016 m) – Drégsán (2080 m) – Buta-tó – Bukura-tó – Bukura-hágó – Pietrele-völgy – Körnik-mező – Nuksóra útvonalon gyakorlatilag keresztezték a Szörényi-havasokat.
Feladat: A Bukura-hágón keresztezni a Retyezát főgerincét.Az alábbi részletek Magaziner 1930-ban megjelent kalauzából valók. A leírás alapján ma is teljesíthető a Hideg-hegyi vadászház (Magas-Taxi mh.) – Csóványos – Diósjenő útvonal. "Hideghegyi vadászház – Csóványos (1 1 óra) A Hideghegyi vadászháztól É.-felé induló széles szekérúton menedékesen felfelé, míg ez K.-felé kanyarodva a Hideghegyi nyeregbe (a térképen „Rakodó”) vezet. A nyeregből egyenesen K.-felé a piros útjelzést követve, meredeken felkapaszkoduk a 850 m-es magaslatra s ennek szilás kúpját j.-ra hagyva, szép erdővágásban rövid lefutás É.-felé a gerincen. Egy gerinc-kúpon átkelve, ismét rövid lefutás vezet tovább s a gerinc, itt sziklás, élét elhagyva, a gerinc j. oldalában vezető ösvényen megkerüljük a Hangyásbérc és Szabóköveket. Utána ismét visszatérve a gerincre, ennek kiszélesedő hátán meredek szerpentinekben, ÉK.-i főirányt betartva, fent sűrű fiatalos erdő keresztül, felkapaszkodunk a Csóványos csúcsára. Csóványos – Nyírrét – Hárombarát nyerge – Magoshegy nyerge – Diósjenő (1 1 óra) A legszebb lefutás Diósjenőre! A Csóványosról ÉK.-felé egészen rövid lesiklás a „nyírréti vágás”-hoz, ezen iramsiklásban le. Utána a gerinctől j.-ra letérve, az úton szép iramsiklásban a Felső Hintarétre. Ezen a gerinc közelében végighaladva, b.-ra meredek úton ugyancsak iramsiklás az Alsó Hintarétre s tovább egyenest a gerincen a nyírréti kastélyhoz. (Idáig azonos a 38. úttal, 15 p.). A kastélytól É-felé a szálerdőben le az alatta levő vízszintes útra, ezen j.-ra vissza a gerincre s a túloldalon rövid mélyúton a Hárombarát nyergébe vezető vízszintes útra. Ezen b.-ra a nyeregbe. Vagy a nyeregből vagy közvetlenül előtte derékszögben j.-ra (K.) rátérünk a Málnahegy gerincére s mindvégig a gerincen, szálerdőben, gyönyörű szlalom siklással le a Kemence-völgybe, melyet épen a Magoshegy nyerge alatt érünk el. (Amennyiben az irányt nem tartottuk volna pontosan be s a völgyet más ponton érjük el, úgy a legjobb tájékozódás az, ha iránytű segedelmével megállapítjuk a völgy irányát. Amennyiben a völgy É.-nak halad, úgy felfelé vissza kell mennünk egy darabig, ha pedig K.-nek, úgy lefelé kell mennünk. A Magoshegy nyergébe vezető utat úgy találjuk meg a legkönnyebben, ha azt a nagy tisztást keressük, mely a völgyből a nyereg felé emelkedik (Kis Gálrét) s ezen megyünk aztán felfelé.) A völgyből a Kis Gálréten keresztül egyenest K.-nek felmegyünk a Magoshegy nyergébe. A nyeregből j.-ra induló mélyúton siklunk le. Amint lehet, ezt b.-ra elhagyjuk s meredeken, szálerdőben, íveléssel lesiklunk a völgyfenékbe, ahol ismét elérjük az utat. (Maradhatunk a kanyargós meredek mélyútban is. Ezt a síelők „dugóhúzónak” nevezik, de sokkal szebb a lefutás a szálerdőben! Itt a völgytől j.-ra haladó úton maradva, erős iramsiklásban futunk tovább. Kiérve az erdőből és a réten egyenest tovább futva irányunkat keresztező széles útra érünk. Ezen átmenve, végig a falu szélén, a majoron keresztül az állomásra. (A széles úttól az állomásig azonos a 39. úttal.) Élvezetes, gyönyörű lesiklás ahol rendszerint legtovább találunk havat!”
Igazolás: Csóványos: kód a Béke-emlékműn szereplő legkisebb szám, Nyírjesi rom: kód az emlékoszlopon szereplő legnagyobb évszámA régi sítúrajelzések közül fennmaradt piros X jelzés szinte egyedüli. Ez az útvonal igen kedvelt volt az enciános síelők körében is.
Királyrét – Taxi-nyiladék – Magas-Taxi mh. – Hideg-hegyi mh. – Szabó-kövek – Foltán-kereszt – Verebes-kaszáló – Csehvár – DiósjenőMegjegyzés: fenti túrák március 1. és november 30. között hómentes időben gyalog is teljesíthetők.
Pontozás: 20-20 pontAZ 1920-tól évente megrendezésre kerülő vidám-komoly esemény a tagok mellett sok vendéget is vonzott, számos alkalommal a MÁV-tól különkocsit kértek a rendezvényre.
A húszas évek közepétől felgyorsul a turistaegyesületek menedékház-építési tevékenysége. A szövetség és a társegyesületek ágyalapítványokkal segítették az alkotókat. Az Encián Turisták – saját ház létesítésére létrehozott – turistaház alapjukból, valamint tagjaik felajánlásaiból nyújtottak segítséget. Egyéb turistaalkotások létrejöttéhez is hozzájárultak adományaikkal. Zebegényi otthonukban tartott turista karácsonyaikon a falusi gyerekeknek szereztek kellemes napokat.
| Kisinóci mh. | 1928 | Természetimádók Társasága |
| Madarasfai mh. (Nógrád) | 1933 | MÁV Gépgyár TSzo |
| Nagy-Hideg-hegyi mh | 1940 | Turisták Inóci Társasága |
| Kevélynyergi mh. | 1927 | Természetbarátok TE |
| Gyopár mh. (Csikóváralja) | 1925 | Gyopár TE |
| Klastrompusztai mh. | 1927 | Magyar Turista Egyesület |
| Nagy-Villámi mh. | 1933 | BOTE |
| Egyetemiek menedékháza | 1924 | Magyar Hegymászók Egyesülete |
| Mátraháza (Pagoda) | 1930 | Mátra Egylet |
| Dr. Győző Dezső th. | 1926 | Budapesti TE |
| Baradla turistaszálló | 1937 | MTE |
| Sas-kői turista hősi emlékmű | 1930 | |
| Görgey emlékmű | (Visegrád) | |
| Országzászló | 1935 | (Zebegény – Trianon emlékpark) |
| Egyetemiek hősi emlékműve | 1930 | (Galyacsurgó) |
A túraleírásokban nem szereplő öt turistaház (helye) felkeresése.
Pontozás: 15-15 pontA túramozgalom útvonalai és érintendő pontjai: az igazolófüzetben kerülnek meghatározásra a melléjük rendelt pontértékkel. Az útvonalak többsége bármelyik irányban végigjárható. Az érintendő pontok tetszőleges úton közelíthetőek meg.
Résztvevői: a túramozgalom nyílt, abba hatéves kortól bárki bekapcsolódhat, aki a nevezési díjat befizette. A társegyesületek tagjai (MTSz-tagok) kedvezményben részesülnek. A nevezési díj a szervezési költségek mellett az igazolófüzet és a teljesítményjevény árát is tartalmazza.
A túramozgalom teljesítése: teljesíti az a résztvevő, aki öt éven belül 1914 pontot összegyűjt. A túrák - a szakági túrák kivételével - csak gyalogosan teljesíthetők.
A teljesítés igazolása: a füzet megfelelő helyére beütött bélyegzéssel, kód beírásával és keltezéssel történik.
Díjazás: az előírt pontszám összegyűjtése után az igazolófüzetet a szervező Kinizsi TE, 1068 Budapest, Városligeti fasor 44. címre kell megküldeni, ahol azt ellenőrzik, igazolják, a teljesítőkről nyilvántartást vezetnek. A teljesitményjelvény a szakosztály következő nyílt rendezvényén kerül kiadásra.
TÚRABÁZIS.hu