TÚRABÁZIS.hu

Damjanich vörössipkása

Mozgalom adatai

egy fénykép a túramozgalomról
Túra azonosító (ID):
TBT-119 
Túra(mozgalom) név:
Damjanich vörössipkása (Damj)
Típus:
mozgalom 
Teljesíthető:
 

Túramozgalom jellemzői

Fokozatok száma:
Összes érintőpont száma:
33 
Minimálisan felkeresendő érintőpontok száma:
10 
Teljesítés módja (szakág):
 
Teljesítési forma:
 
Megjegyzés:
nem teljesíthető 
Kapcsolódó szervező(k):

Túramozgalom kiírása:

A túramozgalmat a Magyarország felfedezői, hagyományőrzői, Pro Patria Szövetség (1032 Budapest, San Marcó u. 81.) írta ki és gondozza.

Mottó: "Adjunk vörös sapkát mindazon zászlóaljaknak, s másnemű hadrészeknek, melyek folytonos vitézségök által e világ tiszteletét, bámulatát, a haza köszönetét megérdemlik... " (Görgei javaslata Kossuthnak 1849 áprilisában)

Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc gyermekhősei előtt kívánunk tisztelegni. Azok előtt az ismert és eddig ismeretlen vörössipkások előtt, akik fiatal koruk ellenére végigharcolták a dicsőséges tavaszi hadjáratot. Emléküket őrzik a kétévenként rendezett vörössipkás ke- rékpáros expedíciók és azok a kopjafák, emléktáblák, amelyeket a hagyományőrzők állítottak. Ezzel az emléktúra-mozgalommal azt szeretnénk elősegíteni, hogy minél többen ismerjék meg történelmünk e nagyszerű eseménysorozatát, ismerkedjenek meg a vörössipkás emlékhelyekkel, emlékezzenek a hősökre. Ezt segíti a Szabadságharc gyermekhősei című kiadványunk is, amelyet a MH Oktatási és Kulturális Anyagellátó Központ segítségével jelentettünk meg.


Túramozgalom érintő pontjai:

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében:

l. ZSUJTA

Ebben a faluban született Karsa Ferenc honvédhadnagy. 1848 augusztusában sárospataki jurátus diákként állt be a honvédseregbe. A téli hadjáratban már őrmester, a nagysallói csata után hadnagy, Görgei parancsőrtisztje. Harcol Komáromnál, az elsők között jut fel Budavárba. A világosi fegyverletétel után Erdély hegyei között harcol tovább, majd bujdosni kényszerül. Hadinaplójában megörökítette a szabadságharc sok érdekes epizódját és a gyermekhősök emlékét is.
Szülőházán 1989 nyarán helyeztek el emléktáblát.

2. NAGYKINIZS

Itt született Szabó József, aki 12 éves kisbojtárként állt be 1848 őszén a honvédseregbe. Kíváló felderítő, bátor gyermekkatona volt. A tápióbicskei csatában hősi halált halt. A régi iskola udvarában kopjafákat állítottak tiszteletére a hagyományőrzők 1989 nyarán.

3. MISKOLC

Herman Ottó világhírű természettudós 13 éves gyermektüzérként vett részt a szabadságharcban. A városban múzeum, szobor, Lillafüreden pedig egykori lakóház-múzeuma őrzi emlékét.

4. SÁTORALJAÚJHELY

Kazinczy és Kossuth városában 1989 nyarán a XXII. Országos Őrsvezetői Találkozó alkalmával a Jókai utcai iskola falán emléktáblát avattak a szabadságharc gyermekhőseinek tiszteletére.

5. SÁROSPATAK

A város híres kollégiumának diákjai lelkesen vettek részt a szabadságharcban. Közülük kerültek ki az első vörössipkások. A diáktüzérek emléktáblája a kollégiumban.

6. BODROGKERESZTÚR

1849. január 22-én véres ütközetben győzték le a jól felszerelt osztrák csapatokat a magyar és lengyel szabadságharcosok. Az elesett hősök közös sírja fölé emlékművet emeltek. A Bodrog partján az egyik ház falába fúródott ágyúgolyó őrzi a csata emlékét.

7. TOKAJ

1849. január 31-én Klapka honvédei a lengyel és olasz légió tagjaival együtt kiűzték a városból az osztrákokat. Ebben a csatában is részt vett Karsa Ferenc és Szabó Jóska. Emléktábla a Fő utcában.

8. MÁD

Itt született 1834-ben Koroknay Dániel, aki 1848 őszén állt be a honvédseregbe, végigharcolta a kemény téli csatákat, a diadalmas tavaszi hadjáratot. A komáromi sáncok előtt már vörössipkás főágyús. A mádi iskolában emlékmúzeum, dombormű és kopjafa őrzi emlékét.

9. EGER

1849 februárjában Oroszhegyi Józsa gerillakapitány portyázó különítménye felszabadította a várost az osztrák megszállás alól. 1849. februúr 25-26-án a kápolnai csata előtt a nagypréposti palotában (Kossuth L. u. 16.) tartózkodott Görgei, Klapka, Dembinszki. A Knézich Károly u. 7. sz. házban lakott az 1840-es években az Aradon kivégzett hős tábornok. Mindkét épület falán emléktábla található.

10. KÁLKÁPOLNA

1849. februér 26-27-én kétnapos csatában az osztrákok Siroktól Kálig a Tarna völgyében sikertelenül próbálkoztak szétverni a Dembinszki tábornok vezetése alatt küzdő honvédcsapatokat és a lengyel önkénteseket. A kápolnai csata emlékét őrzi a Tarna hídjánál lévő Kossuth-Dembinszki hársfaliget és a falu keleti végén emelt honvédobeliszk. (Ennek szomszédságában emlékkő idézi gróf. Károlyi Mihály első földosztását.)

11. HATVAN

1849. április 2-án a VII. honvédhadtest Gáspár András vezetésével Hatvanból olyan heves erővel verte ki az elbizakodott Schlick osztrák generális csapatait, hogy azok meg sem álltak Gödöllőig. Ennek eredményeként a magyar főhadiszállás még aznap Egerből Gyöngyösre költözött.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében

12. SZOLNOK

1849. március 5-én Vécsey csapatai támadást indítottak kelet felől az osztrákok által megszállt szolnoki híd ellen. Ezt követte Damjanich délről indított meglepetésszerű rohama. A két tűz közé szorult császáriakat sikerült kiverni a városból. Ezzel a győztes csatával kezdődött a dicsőséges tavaszi hadjárat. A Tisza és Zagyva folyók találkozásánál a Szabadság-tér közepén a győztes csata emlékoszlopát látjuk. Vele szemben a Zagyva túlpartján lévő Művésztelep parkját carrarai fehér márványból faragott Damjanich-emlékmű díszíti. (Radnai Béla műve.)

13. JASZJÁKÓHALMA

A Damjanich téren 1989-ben kopjafát állítottak 1848/49 emlékére, majd emellé 1991-ben egy kisebb emlékoszlopot Tóth Imre András (1834-1897) tiszteletére, aki gyermekként harcolta végig a szabadságharcot. László Gergely (1824-1907) 13 csatában vett részt. Sírja a helyi temetőben van. Nevét viseli a jászjákóhalmi hagyományőrzók őrse.

14. JÁSZBERÉNY

A jászok régi központja. Ez a város állította ki a vitézül harcoló Lehel-huszárezredet. (Eredeti zászlójukat a helyi mú- zeumban őrzik.) A Jászkun kerületi székházában szállt meg 1849. április 3-5-e között Kossuth, Görgei, Damjanich és több más magyar vezető. Innen indultak április 4-én reggel Damjanich vörössipkásai a tápióbicskei csatába, amelynek sebesültjeit a városban ápolták. Közülük a sérüléseikbe belehalt honvédeket közös sírba temették, amelyet ma is kegyelettel gondoznak a Fehértói-temetőben. A hősök emlékoszlopa a Petőfi-parkban látható. A város 1989-ben toborzó alapítványt tett a hagyományőrző kutatómunkával foglalkozó gyermekek számára: "Meghívást kaphat Jászberénybe, aki az otthoni szülőföldjén, lakóhelyén, környékén felkutatja, kiválasztja azt a történeti értéket, amely az 1848/49-es szabadságharc emlékét őrzi" - olvasható a felhívásban.

15. CIBAKHÁZA

1849. március 4-én Damjanich seregével itt kelt át a Tiszán, hogy másnap meglepetésszerű támadást indítson Szolnok ellen. A szabadságharc emlékét hirdati az 1989-ben létesített Aradi vértanúk ligete.

Pest megyében

16. TÁPIÓBICSKE

1849. április 4-én a Tápió hídjánál Görgei, Klapka, Damjanich csapatai és a lengyel önkéntesek megverik Jellacic tábornok Pest felé vonuló seregét. A csata emlékére állították fel a honvéd-tömegsír fölé Horvay János szobrászművész rohamozó honvéd emlékművét. A faluban Fejér István bíró kőkeresztje és Riedesel császári őrnagy kovácsoltvas sírkeresztje őrzi a véres csata emlékét. (Riedesel és Sebők honvéd alezredes párbaját dolgozta fel Jókai a Kőszívű ember fiai c. regényében.)
Az V. vörössipkás kerékpáros expedíció alkalmával, 1989 áprilisában avatták fel Szabó Jóska nagykanizsai vörössipkás gyermekhős kpojafáját a honvéd emlékmű mellett, ahol Karsa Ferenc naplója szerint a hídi csatában halálos lövést kapott.

17. NAGYKÁTA

A várostól mindössze 3 km-re lévő Tápió-hídi véres csata sebesültjeinek nagy részét itt ápolták ideiglenesen berendezett katonakórházban. A sebeikbe belehalt honvédek síremléke a temetőben van, a város főterén pedig obeliszk emlékeztet a tápióbicskei csatára. A temetőben Pilaszanovics Béla sírja. 14 évesen halt meg a tápióbicskei csatában.

18. KÓKA

1849. április 6-án reggel érkezett a faluba Damjanich hadteste. Délelőtt érkezett Szentmártonkátáról a magyar vezérkar, Kossuth, Görgei és Horváth Mihály tábori püspök. Kóka legmagasabb pontjáról, a Margit-hegyi kápolnától figyelték a felvonuló sereget, és ittak a híres "kókai korsóból". Innen mentek tovább az isaszegi csatatérre. A Margit-kápolna falán - sajnos téves szövegű - Kossuth emléktáblát helyeztek el, később pedig emlékoszlopot is állítottak a nevezetes nap emlékére.

19. ZSÁMBOK

A hajdani Beniczky-kastélyban szállásolta be magát 1849 nyarán Paszkievics cári tábornok és vezérkara. A közeli turai csatában elesett honvédek emlékét kőobeliszk őrzi a templomkertben és a temetőben.

20. TURA

1849. július 20-án véres csatában ütköztek meg a falu mellett a cári csapatokkal Perczel Mór parancsnoksága alatt küzdő honvédegységek. A falu szélén lévő erdőben temették el Szele Andor huszárőrmestert és 17 társát. Sírjukat kegyelettel ápolják, a falu főterén pedig emlékoszlopot állítottak tiszteletükre. Ennek közelében áll 1989 áprilisa óta a vörössipkás kerékpáros expedíciók kopjafája.

21. ISASZEG

1849. április 6-án itt, "Pest kapujában" zajlott le a tavaszi hadjárat döntő csatája, amelyben a honvédsereg fényes győzelmet aratott az osztrákok felett. Klapka, Aulich, Damjanich hadtestparancsnokok és Görgei főparancsnok domborművű arcképe díszíti a Szoborhegyen álló rohamozó honvéd emlékművet, Radnai Béla alkotását.
A falu keleti szegélyén lévő erdőben tömegsírokba temették az elesetteket. Itt található az ismeretlen lengyel kapitány kardjából kovácsolt sírkereszt és a vörössipkás kerékpáros expedíciók obeliszkje.
A faluban lévő "új templom" oltárképén is megörökítették a vörössipkás honvédeket.
A községháza falán Wisoczky József emléktáblája méltatja a lengyel önkéntesek részvételét a szabadságharcban.
A gödöllői út mentén lévő református templomot a szabadságharc 100. évfordulóján építették meg azon a helyen, ahol a lengyel tüzérek ütegei álltak. A Pécelre vezető országúton, a Rákos-patak hídjánál emléktábla hirdeti annak a malomnak a helyét, ahová Jól;ai a Baradlay-Palvicz párbajt képzelte. A falumúzeumban igen gazdag emlékanyag idézi a csata eseményeit.

22. GÖDÖLLŐ

Az isaszegi csata hullámzó eseményeit Farkas József gödöllői tanító diákjaival figyelte, és élőláncot alkotva juttatta el a híreket Gödöllőre. A győzelem után a Grassalkovich-kastélyban pihent meg a magyar vezérkar. Másnap - április 7-én - itt tartott díszszemlét Kossuth Lajos a honvédcsapatok felett, és innen bocsátotta ki a győzelmet méltató, lelkes hangú Szózatát. Az isaszegi csata sebesültjeinek nagy részét is itt ápolták. Az elhunytakat közös sírba temették, amely fölé emlékművet emeltek a szadai út mentén lévő temetóben.

23. VÁC

1849. április 10-én Damjanich vörössipkásai kiverték a városból a szívósan védekező császári csapatokat. A döntő rohamra a Gombás-patak barokk-kori kőhídjánál került sor, ahol Földváry Károly zászlóaljparancsnok alól két lovat lőttek ki, ruháját és a kezében tartott hadilobogót pedig 25 golyó fúrta át. Helyi hagyomány szerint az ütközet hevében a váci gyerekek összegyűjtötték az osztrákok által kilőtt ágyúgolyókat a magyar tüzérek számára, akik ezeket ismét felhasználták. A csata emlékét dombra emelt obeliszk hirdeti a 2. sz. műút melletti Hétkápolnánál.

Budapesten:

24. BUDAI VÁR

A Dísz téren álló honvédszobor a Vár 1849. május 21-i visszafoglalását hirdeti. Ezt a szobrot - Zala György alkotását -1893-ban állítoták fel azon a helyen, ahol korábban Hentzi Henrik tábornoknak, a várat védő osztrák csapatok parancsnokának szobra állott. A Fehérvári-kapunál emléktábla jelzi, hogy a Krisztinaváros felől elsőként itt hatoltak be a Várba az ostromló honvédcsapatok.

25. ZUGLIGET

A zugligeti volt Laszlovszki-major (ma szociális otthon) bejáratánál emléktábla jelzi, hogy a vár ostromakor 1849 má- jusában egy ideig itt volt a honvédsereg vezetőiek főhadiszállása.

26. "ÓRA VILLA"
(Bp. XII. ker. Diana u. 25. Lóránt u. sarok)

Az egykori Svábhegyen lévő "óra-villában" volt a magyar főhadiszállás a Vár ostromának utolsó napjaiban. 1849. május 21-én hajnali 3 órakor innen adott jelt egy röppentyűgolyó az általános támadásra. A honvédek győztes rohamát a villa teraszáról figyelte Görgei Artúr, Aulich Lajos, Knezich Károly, Nagysándor József.
Az épület jelenleg zárt terület. Az utcáról is jól olvasható emléktábla az ostrom helyett egy látogatásról tájékoztat.

Igazolás módja: a híres látogató nevének leírása.

27. NÉMETVÖLGY
(XII. kerület) Gesztenyés park

A budai várostrom idején elesettek jelentős részét a mai Kongresszusi Palota helyén lévő egykori németvölgyi temetőbe hantolták el. Emléküket a parksétányon felállított márványobeliszk őrzi.

28. KEREPESI TEMETŐ

A magyar nemzeti panteonnak számitó temető honvédparcellájában a Kossuth-mauzóleum mögött, 1989. március 14-én avatták fel Karsa Ferenc honvéd hadnagy kopjafáját.

Komárom megyében:

29. KOMÁROM - IGMÁNDI ERŐD

A Duna és a Vág folyók összefolyásánál kiépített Komárom várát délról védő erődrendszer részeként véres harcok színtere volt az egykori Új-Szőny, a mai magyar Komárom, a vár ostroma, majd védelme idején. Az erődben lévő múzeum gazdag anyaggal várja az érdeklődőket.

30. ÁCS

1849. április 26-án az ácsi erdőben többórás véres ütközetben Görgei csapatai déli oldalról felmentették a komáromi erődrendszert az osztrák ostromzár alól. Az országút mentén az erdőben emlékoszlop őrzi az elesett honvédek emlékét. A falu melletti régi temetőben van Koroknay Dániel vörössipkás főágyús sírja, amely köré 1987-ben kopjafákat állítottak a IV. vörössipkás kerékpáros expedíció résztvevői.

31. HERKÁLYPUSZTA

A Komárom és Ács között lévő majorból tüzeltek a magyar lovasságra 1849. július 2-án a második szőnyi véres ütközetben a cári orosz hadsereg ágyúi. 1849. szeptember 27-én itt írták alá Klapka és Haynau megbízottjai a komáromi vár átadásáról szóló egyezményt. Itt van a császári katonák tömegsírja.

32. SUKORÓ

A falu református templomában tartották a pákozdi csata előtti viharos tanácskozásukat a honvédsereg vezérei és a magyar kormány küldöttei. A heves vitára jellemző, hogy - a helyi szájhagyomány szerint - az úrasztalán látható csorbulás akkor keletkezett, amikor Móga altábornagy sértődötten hozzávágta a kardját. A templom padjain fémtáblácskák jelzik, hogy ki, hol foglalt helyet a nevezetes megbeszélés alkalmával.

33. PÁKOZDI EMLÉKMÚ

A Velencei-tó felett magasodó mészkőobeliszk a fiatal magyar néphadsereg 1849. szeptember 29-i dicsőséges csatájának emlékét őrzi. Ekkor írta Petőfi: "Fut Bécs felé Jellasics a gyáva, Seregének seregünk nyomába. "

Az emlékmű közelében lévő múzeum látványosan mutatja be a sorsdöntő ütközet körülményeit és a szabadságharc történetét.


Teljesítés feltételei, igazolása, díjazások:

  • Az emléktúrákon mindenki részt vehet, aki a túrafüzettel rendelkezik, amelyet szövetségünk központjából lehet igényelni.
  • A füzet ára 40 Ft, központunkban jelvény is beszerezhető.
  • A füzetben felsorolt helyszíneket tetszés szerinti sorrendben, minden idókorlátozás nélkül lehet felkeresni.

A jelvény elnyerésének feltétele:

  • gyermekeknek 10
  • felnőtteknek 15

emlékhely felkeresése és ennek igazolása a túrafüzetben. Igazolásként bármilyen helyi bélyegző, aláírás elfogadható.

Emlékhelynek beszámítható a füzetben nem szereplő olyan - lakóhelyen vagy a környéken lévő-1848/49-es honvédsír, emlékmű, történet leírása is, amelyet a füzet tulajdonosa az Egyéb 1848/49-es emlék alatt igazol.

A szükséges számú igazolás összegyűjtése után az igazolófüzetet az országos központba kell beküldeni, ahonnan meg- küldik az emlékjelvényt.

Aki mindegyik emlékhelyet felkeresi, díszvendégként meghívást kap egy emlékhelyen tartandó ünnepségre, ahol átveheti szövetségünk vörössipkás emléklapját.


Ajánld másoknak is a túramozgalmat:


Letöltések, további lehetőségek:


Címke, #Hashtag, Keresési segítség:

mozgalom túramozgalom program témaprogram jelvény jelvényszerző akció tbmozgadatlap turisztikai attrakció túra turista turizmus ország magyarország hungary kép fénykép fotó tbvanfoto tbcsakegykepvan




()

KÉPEK: