TÚRABÁZIS.hu

Túrák az Abaúji Földvárakhoz és várakhoz

Mozgalom adatai

fénykép helye
Túra azonosító (ID):
TBT-132 
Túra(mozgalom) név:
Túrák az Abaúji Földvárakhoz és várakhoz (TAFö)
Típus:
mozgalom 
Teljesíthető:
 

Túramozgalom jellemzői

Fokozatok száma:
Összes érintőpont száma:
Minimálisan felkeresendő érintőpontok száma:
Teljesítés módja (szakág):
 
Teljesítési forma:
 
Kapcsolódó szervező(k):

Túramozgalom kiírása:

Megyénk várakban igen gazdag. Településeink határában elérhető közelségben mindenütt találunk legalább egy várat, várromot, vagy földvárat. A lakosság nagy része azonban ezeket nem ismeri. Mivel földváraink történelmünk távoli korában fontos szerepet játszottak, szükségesnek látjuk, hogy ezeket a várakat, vagy legalább azok egy részét a turistatársadalomnak bemutassuk, azokról némi ismeretanyagot nyújtsunk. Ilyen célzattal hirdetett túrát elsoként a Bánrévei Vasutas Természetjáró Baráti Kör 2000. évben, elsosorban saját tagjai részére. 2001. évben újból meghirdették és újabb földvárakat kerestek fel túráik során. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Természetjáró Szövetség 2002. évben érdemesnek látta ezt a kezdeményezést támogatni, és a bánréveiek gesztorsága mellett megyei túramozgalmat indítani a földvárak megismerésére.

2002. évben az érdeklodő természetjárók három észak-borsodi túra keretében ízelítőt kaptak a terület földvárairól úgy, hogy közben alig járt útvonalakon ismerkedtek a természet szépségeivel. 2003. évben a Helyiipari Természetbarát Egyesület vállalta az abaúji földvárak és várak bemutatását. Főleg azokat, amik kevésbé ismertek, távoli eldugott helyen szerényen húzódnak meg évszázadok óta. 2004. évben a dél-borsodi földvárak bejárásával folytattuk a sorozatot, melyet a Diósgyőri Természetbarát Sport Klub vezetett.

Földváraink nem tartoznak a megcsodált látványosságaink közé. Aki oda mégis elgyalogol, az jól teszi, ha képzeletét szabadon engedi, és akkor már izgalmasabb élményekkel gazdagodva térhet haza. Hiszen túráink során gyakran érintünk olyan halmokat, fennsíkokat, amit a térképen földvárként jelölnek. Még a természetjárók is ritkán figyelnek fel rá, mivel alig lehet belőle látni valamit, esetleg egy nagyobb dombot árkokkal körülvéve, sok esetben már árok sincsen. Bezzeg egy kővár falakkal, tornyokkal, rejtelmes alagút mesékkel, az igen, az felkelti kíváncsiságunkat. De amikor beteltünk ezen érdekességekkel, akkor forduljunk más, új ismeretek felé, mivel földváraink az őskorról, a honfoglalásról, és az államalapításról szólnak, ha faggatjuk őket.

Induljunk hát vissza a múltunkba és villantsuk fel a kezdeteket is! Földváraink Európa szerte a bronzkorból származnak. A telepek korát régészek állapítják meg, az előkerült leletek alapján. Ahhoz, hogy időben ezeket el tudjuk helyezni, tekintsük át röviden a történeti korokat országunk területén!


Túramozgalom érintő pontjai:

ABAÚJVÁR

Az 1976-1981-es ásatások után tisztázódott, hogy a vár sánca alatt oskori, késo bronzkori és császárkori leletek tanúskodnak a korábbi idok telepeirol. A vár belso területén viszont románkori település nyomait tárták fel. Ez egy koalapozású kváderkövekbol épített félköríves szentély-záródású románkori esperesi templom volt. A templom körül összesen 786 sír került napvilágra. A sírokból elokerült leletek a temeto 12-13. századi használatára utalnak. Az ásatók a gerendaszintek és a gerendaszerkezet ismeretében elkészítették a sánc elvi rekonstrukcióját is, mely szerint a sánc alapszélessége 23 m lehetett, megmaradt magassága pedig 5 m. A számítások szerint a ma ismert kézimunka normák és optimális ido figyelembe vételével száz embernek kb. két év és három hónap kellett a sáncszerkezet elkészítéséhez. A vár története: Az abaúji vár építésére történeti adatot nem ismerünk. Kézai Simon (1358) szerint Aba Sámuel király (1041-1044) építtette. Az észak felé vezeto foútvonal mellett épült vár az Újvár nevet kapta, amely az újvári ispánság és kezdetben az esperesség székhelye lett. Újváron találkozott össze 1046-ban az Oroszországból jövo Endre és Levente a lázadó Vatával és társaival. 1106-ban Álmos herceg Lengyelországból sereget behozva elfoglalta, mire Kálmán király ostrom alá vette. Az ostrom megbékéléssel végzodött. 1242. február 2-án azon várak között sorolják fel, amelyet a tatárok még nem tudtak elfoglalni. A tatárjárás után IV. Béla intézkedik a vár orzésérol, az újonnan épített várak mellett azonban elveszítette jelentoségét. Az 1400-as évek után Újvárat már csak faluként említik, várként többé nem szerepel.

TELKIBÁNYA - TEMPLOMDOMB ERŐDÍTETT TEMPLOM

A korábban már említett 1867-es protokollum (református egyházi jegyzőköny) szerint a 15. század közepén a várost megszállva tartó husziták (csehek) erődítették meg a templomot, … "azt árokkal körülvévén abból oltalmazták magukat". A mára fennmaradt sáncvár elhelyezkedése, alakja és típusa alapján középkori eredetű. Pontosabb adatokat csak ásatással nyerhetnénk koráról, de mivel az egykori vár belső területét teljes egészében a jelenleg is muködő temető és a viszonylag nagy méretű templom foglalja el, így egyelőre a terület jövőbeli régészeti kutatása nem várható.

BOLDOGKŐVÁRALJA - TÓHEGY ŐSKORI VÁR

A Magoska (734 m) nyugat felé fennsíkká szelídül, amelyen három különálló csúcs alakult ki. Északnyugat felé a legszélső a Tóhegy (344 m) középső a Leányhegy (354 m), a harmadik külön nevet nem kapott.

A csúcsok között egy-egy tó található, amelyek csak esőzések után telnek meg. A Mozsár-rét tavának érdekesség az, hogy partját egy-, másfél méteres magasságban kövekkel rakták körbe, ma már nem deríthető ki ez mikor történt.

1896-ban ásatott ezen a területen Mihalik József. Az Ő idejében még legeltetés folyt ezen a helyen, így áttekinthetőbb volt a fennsík. Ő írta le a telepet védő kősáncot, ami ma már nem mindenütt követhető a sűrű bokrok miatt. Mihalik tizenkét napos ásatást végzett, és több leletet gyűjtött a Tóhegyen és a Leányhegyen egyaránt. Itt cserepek, kőeszközök kerültek elő, amelyeket a kőkorszakból származtattak. A sánc viszont későbbi, tehát fiatalabb építésű, minden bizonnyal a késő bronzkor embere emelte. Az őskori telepet tehát kősánccal védték, ennek eddig felderített hossza 1650 m, belső magassága néhol eléri az egy métert, és erősen szétomlott. Tisztán kőbol áll úgy, hogy néhol még a növényzet sem tudott rajta elterjedni, többségében azonban igen sűrű, tüskés, bozótos erdő fedi, amely a Leányhegyet is beborítja. A Tóhegyről viszont szabad a kilátás minden irányba. Ideális védelmi terület a fennsík, amelynek két oldala meredeken zuhan alá, egyik pedig védte a katlant, és a hajdan benne lakókat.

A természet leleményes adottságát csodálhatjuk ebben az őskori településformában.

FELSODOBSZA VÁRDOMB

Ha a térképet nézzük, akkor egy védelmi vonalat fedezhetünk fel, egy földvárláncot. Miskolcról indulva észak felé haladva Felsőzsolca, Onga, Újcsalános, Felsődobsza, Hernádbűd, Leányhegy, Tóhegy, Süllyedt-Bánhegy, Telkibánya, és Abaújvár földvárait találjuk. E települések között járva még az avatatlan szem is felfigyelhet olyan terepváltozatra, amely hajdan erődítés, vagy földvárként szolgált. Felsodobsza is egyik láncszeme lehetett ennek a védelmi vonalnak.

Legkorábbi ismert adataink szerint 1835 körül a "halmokban" több felsődobszai lakos ásott. A századforduló idején (20.század) néhány helyen egyaránt kőkori földvárként és gazdag bronzkori telepként szerepelt. A legújabb kor meghatározás már a középső bronzkorba helyezi a lelőhely korát.

Felsődobsza községtől délkeletre, a meredek part felett széles fennsík terül el. Ennek szélén különálló, keskeny, hosszan elnyúló gerinc ugrik ki, a Várdomb. A domb erősen bolygatott, az egykori földvárnak ma már csak erősen megcsonkított maradványa áll. Jelenlegi hossza kb. 40 m, szélessége 8 m, felszíne sima, füves. A keskeny gerinc oldala körös-körül igen meredek, többnyire szakadékos. Az újkorban sokat lebányásztak belőle, keleti oldalába négy pincét vágtak.

ALSÓVADÁSZ VÁRDOMB

Az 1906-os alsóvadász Várdombon végzett ásatásokból 364 db őskori tárgy került be a Magyar Nemzeti Múzeumba. Ezután még két feltárásról számoltak be. 1979-ben Simán Katalin vezetésével hitelesítő-leletmentő ásatás keretében egy 5x5 méteres terület 3 m mélységig történő kutatására került sor, ahol az érintetlen talajig jutottak el. Egymás alatt öt települési réteg bontakozott ki, mindegyikben egy-egy ház maradványait tárták fel.

Alsóvadász község központjától nyugatra a falu széle feletti dombtető déli összekeskenyedő nyúlványát nevezik Várdombnak. A domb déli oldalába borospincéket vájtak, a község felé eső keleti oldalában pedig temető található. A Várdomb alakja szabályos kör, árokkal körülvéve. Az ásatás eredményei szerint a kora bronzkori hatvani, majd az ottományi kultúra telepedet meg a dombon.

FELSŐVADÁSZ VÁRDOMB

A hely Várdomb elnevezése már általánosnak tekinthető, de még előfordul a korábbi "Földvár"-ként történő szerepeltetése is. A lelőhelyet eloször Szendrei (Wágner) János említette 1879-ben, majd több régész is ismertette, hol földvárként, hol várként. 1978-ban homokbányát nyitottak a Várdombon, ahol ekkor több cserép került elő. A terepbejárás alapján talált leletek az újkokori bükki kultúrába és a bronzkorba voltak sorolhatók. 1982-től 1984-ig három éven át folytatólagos ásatásokat vezetett S. Koós Judit. Viszonylag nagy számú és gazdag leletanyag került elő, melyek között agyag-, kő-, és csonteszközök, állatfigurák és különféle használati tárgyak, továbbá kilenc csontvázas sírt is sikerült feltárni, amelyből kettő rézkori, a többiek pedig bronzkoriak voltak. A vár alakja hosszúkás, ovális, hossza 90-100 m, szélessége 50 m lehetett. Északkeleti oldalán a folytatódó fennsík felől mesterséges árok védte. Ez ma már annyira betöltődött, hogy a vártetőhöz viszonyított mélysége alig egy méter körüli. Az ásatás magának az erődítésnek a vizsgálatára nem terjed ki.

FONY - SÜLLYEDT-BÁNHEGY (ŐSKORI)

Erre a lelőhelyre irodalmi adatot nem ismerünk. Első ízben 1982-ben említették, hogy a Bánhegyen sánc van. Kormos Sándor hejcei lakos a település történetével foglalkozva említi a Bánhegyet, mint amelyen valószínűleg őskori vár van. 1993. augusztus végén járták be a hegyet, és az ún. Süllyedt-Bánhegyen valóban egy oskori sánccal is erosített lakótelepet találtak, melyet nem sokkal később felmértek. A sáncvár korára vonatkozóan földrajzi helyzete alapján leginkább a késő bronzkor jöhet számításba. (Nováki-Sándorfi)

HERNÁDBÜD - VÁRDOMB (ŐSKORI)

Hernádbüd község északkeleti vége felett húzódik a Gata nevű széles dombhát, ezért találkozunk Hernádbüd-Gata elnevezéssel is, meg Gibárt-Várdomb és Gibárt földvár jelöléssel is. Jelenleg Hernádbüdhöz tartozik.

Először Rómer Flóris jegyezte fel 1867-ben, mint árokkal körülvett őskori erodöt. Azóta sokan bejárták és leírták. A lelőhely egész környéke napjainkban szántóföld, melynek következtében a földvárat nagy mértékben szétszántották. Az egész területen sok őskori cserép található a felszínen. A földvár a korai bronzkorba (hatvani kultúra) tartozik. (Nováki - Sándorfi) A bronzkorra jellemző jelenségre Kalicz Nándor hívta fel a figyelmet, miszerint az erődített várhoz egy nagyobb nyílt telep is csatlakozott, és a kettőt mély árok választotta el. Ez az elrendezés a jelenlegi földvárainknál a mai napig felfedezhető.

A felhasznált irodalom szerzői:

NOVÁKI GYULA 1926-ban született, régész.

A Dunántúlon és Észak-Magyarországon számos földvárban végzett ásatást és eredményeit cikkekben és tanulmányokban tette közzé. Több száz várat bejárt, felkutatott a terepen és egyike volt azoknak, akik kidolgozták a földvárak kormeghatározásának sajátos tipológiáját (típustan).

SÁNDORFI GYÖRGY 1932 - 1993, mérnök.

Műszaki végzettsége mellett a magyar várak iránti érdeklődése hamar feltámadt. Mérnöki szaktudására támaszkodva dolgozott ki egy olyan módszert, amellyel az egyes várak felmérésének idejét rendkívüli módon lecsökkentette. Így vált lehetővé az, hogy az elmúlt húsz év alatt 170 várat mért fel Nováki Gyulával és más munkatársakkal.

SAJÓ - BÓDVA - ORSZÁGHATÁR KÖZÖTT : 4 vár

VárneveKoraIrodalma
1.Szögliget Óvár I.őskoriSárközy -Nováki-Sándorfi 1997
2.Kelemér MohosvárközépkoriNováki-Sárközy 1998
3.Putnok - Pogonyi-Puszta Vízivára B. Hellebrandt Magda 2001
4.Sajógalgóc Nováki-Sándorfi 1992

SAJÓ- TISZA- MEGYEHATÁR KÖZÖTT: 30 vár

VárneveKoraIrodalma
5.Sajónémeti-VárhegyközépkoriNováki-Sándorfi 1992
6.Sajómercse-VárközépkoriNováki-Sándorfi 1992
7.Uppony-FöldvárközépkoriNováki-Sándorfi 1992
8.Dédestapolcsány Földvár Verebce-bércőskoriNováki Gyula 1988
9.Bánhorváti-FöldvárőskoriNováki-Sándorfi 1992
10.Arló-VárhegyközépkoriDobosy László 1975
11.Borsodnádasd-VajdavárőskoriNováki-Sándorfi 1992
12.Kazincbarcika-VárhegyközépkoriNováki-Sándorfi 1992
13.Sajószentpéter-KorcsolyásközépkoriNováki-Sándorfi 1992
14.Szirmabesenyo&bnsp;B. Hellebrandt Magda 2000
15.Bükkszentlászló NagysáncőskoriD. Matuz Edit 1994
16.Felsozsolca Miskolc - VárdombközépkoriNováki-Sándorfi 1992
17.Miskolc-Tapolca - LeányvárközépkoriNováki-Sándorfi 1992
18.Kisgyor - HalomvárközépkorNováki-Sándorfi 1992,
...Kisgyor - HársasvárőskoriNováki-Sándorfi 1992
19.Cserépfalu - MésztetoőskoriNováki-Sándorfi 1992
20.Sály Latorvár - tetoőskoriNováki-Sándorfi 1992
...Sály Örsúr váraközépkoriGádor Judit 1987
...Sály Léleklyuk-tetőközépkoriNováki-Sándorfi 1992
21.Bükkaranyos FöldvárőskoriKemenczei Tibor 1984
22.Vatta - TesthalomőskoriNováki-Sándorfi 1992
23.Emod NagyhalomőskoriNováki-Sándorfi 1992
24.Bükkábrány Nagy TemetoközépkoriNováki-Sándorfi 1992
25.Tard - TatárdombőskoriNováki-Sándorfi 1992
26.Mezocsát - LaposhalomőskoriNováki-Sándorfi 1992
27.Hejokürt - Földvár Pusztai Tamás
28.Tiszakeszi - SzódadombőskoriNováki-Sándorfi 1992
29.Borsodivánka NagyhalomközépkoriNováki-Sándorfi 1992
30.Tiszabábolna-Fehérló-TanyaőskoriNováki-Sándorfi 1992

BÓDVA - HERNÁD - ORSZÁGHATÁR KÖZÖTT: 9 vár

VárneveKoraIrodalma
31.Onga -Kettoshalom
32.Alsóvadász-VárdombőskoriSárközy-Nováki 2001
33.Encs-Fügöd VárdombőskoriNováki-Sándorfi 1992
34.Edelény DerékegyházaőskoriNováki-Sándorfi 1992
...Edelény Ludmilla-dűlőőskoriNováki-Sándorfi 1992
...Edelény Borsodi várközépkoriNováki Gyula 1992
35.Felsovadász - VárdombőskoriKoós Judit 1984
36.Méra - FöldvárőskoriSárközy-Nováki 2001
37.Meszes - VárhegyközépkoriSárközy-Nováki 2001

HERNÁD - BODROG - ORSZÁGHATÁR - MEGYEHATÁR KÖZÖTT : 15 vár

VárneveKoraIrodalma
38.Abaújvár középkori Gádor-Nováki 1980
39.Telkibánya - Cser-hegyoskoriSárközy -Nováki-Sándorfi 1997
...Telkibánya - TemplomdombközépkoriSárközy -Nováki-Sándorfi 1997
40.Fony - Süllyedt-BánhegyoskoriSárközy-Nováki 2001
41.Boldogkováralja - TóhegyoskoriSárközy -Nováki-Sándorfi 1997
...LeányhegyőskoriSárközy -Nováki-Sándorfi 1997
...Szentiváni-FöldvárVártúrák kalauza 1975
42.Hernádbüd - VárdomboskoriSárközy-Nováki 2001
43.Felsodobsza - VárdomboskoriSárközy -Nováki-Sándorfi 1997
44.Szerencs - TaktaföldvárközépkoriCsorba Csaba-Nováki 1978
...Árpád-halomközépkoriCsorba Csaba-Nováki 1978
45.Tállya - MekecsvároskoriNováki-Sándorfi
...ÓvárNováki-Sándorfi
...SzokolyaNováki-Sándorfi
46.Tolcsva - Földvároskori&bnsp;

Megyénk területén 46 helységben 58 földvárról találtunk adatot, a gyűjtés még folytatódik és várható ezek számának növekedése.


Teljesítés feltételei, igazolása, díjazások:

Túra igazolása: A túravezető által, vagy egyénileg a legközelebbi helységben bélyegzéssel. A várakat ábrázoló fényképeket is elfogadunk. Közös túráinkat több megyei egyesület meghirdeti, amely tartalmazza a szükséges adatokat.


További információ források:

A túra kiírója: Helyiipari Természetbarát Egyesület
Székhely: 3530 Miskolc, Bihari J. u. 5. 4/4.

Igazoló füzet beszerezhető:
A Miskolci Helyiipari TE-nél (iroda: 3527 Miskolc, Selyemrét u. 30. fsz. 2.)


A teljesítők kitűzőt vehetnek át.


Érdeklődni lehet: Kiskun Magda
telefon: 06-46-351-608 vagy a 06-30-509-88-42 mobilon.
levélcím: 3525 Miskolc, Vologda u. 20. 3/1.


Ajánld másoknak is a túramozgalmat:


Letöltések, további lehetőségek:


Címke, #Hashtag, Keresési segítség:

mozgalom túramozgalom program témaprogram jelvény jelvényszerző akció tbmozgadatlap turisztikai attrakció túra turista turizmus ország magyarország hungary tbnincsfoto