TÚRABÁZIS.hu

Az Én Petőfim

Mozgalom adatai

fénykép helye
Túra azonosító (ID):
TBT-274 
Túra(mozgalom) név:
Az Én Petőfim (ÉnPe)
Típus:
mozgalom 
Teljesíthető:
 

Túramozgalom jellemzői

Fokozatok száma:
Minimálisan felkeresendő érintőpontok száma:
12 
Teljesítés módja (szakág):
Teljesítési forma:
Megjegyzés:
4 kötelező + 8 választható pont 
Kapcsolódó szervező(k):

Túramozgalom érintő pontjai:

  • Kiskőrös - Petőfi Szülőház Múzeum. Ebben a házban született a költő 1823. január 1-jén(?) Cím: Kiskőrös, Petőfi tér
  • Dömsöd - Petőfi-fa, Petőfi Emlékház. Egy hónapig élt itt, szüleinek volt itt lakóháza is, és a ma is a Duna-parton álló öreg tölgy, a Petőfi-fa alatt írta a "Piroslik már a fákon a levél..." kezdetű költeményét. Cím: Dömsöd, Bajcsy-Zsilinszky utca 6.
  • Pápa - A Református Kollégiumban tanult, de nem fejezte be. Itt kötött szoros barátságot Jókai Mórral. Felkeresendő az Ókollégium és mellette a költő egykori lakhelye, egy kis emlékház, rajta emléktáblával. Cím: Pápa, Petőfi utca 11.
  • Pest - Március 15. tér (Petőfi-szobor), Pilvax köz (Pilvax kávéház), Nemzeti Múzeum (itt valójában nem szavalta el a Nemzeti dalt, de a legendák és a százhatvan éves hagyomány szerint igen, ráadásul minden évben itt tartják a központi ünnepséget, tehát felkeresendő) - mint az 1848. március 15-én kirobbant forradalom Petőfi-emlékhelyei. Cím: Pesti belváros: Március 15. tér, Pilvax köz, Múzeum körút

Választható érintő pontok

MAGYARORSZÁG

  • Aggtelek - 1845-ös észak-magyarországi útja során látogatást tett a Baradla-barlangban. Ezt emléktábla örökíti meg a bejárat feletti sziklafalon. "Aggtelekre érvén, vezetőt hívattam s fáklyákkal ellátva magunkat, elindulánk a barlangba, melyet Baradlának neveznek ottan, s mely mindjárt a falu mellett van. A kálvinista rektor künn ácsorgott a ház előtt; vezetőim meghívására ő is hozzánk szegődött. Bementünk. Oh, ti szűkkeblü emberek, kik mindenben örökké szabályokat kerestek és állittok, jertek ide és boruljatok térdre a szabálytalanság remeke előtt! Soká tünődtem: mint eredhetett e barlang? És kitaláltam. Mikor a mennyországból kiebrudalták a pártos angyalokat, itt kezdték jövendőbeli lakásukat, a poklot, ásni; azonban itt nem boldogulván, másfelé fordultak. Képzelhetni, mint fáradtak a szegény ördögök e sikertelen munkában, izzadságuk még most is csepeg e félig kész pokol oldalairól és tetejéről. Mint említém, a falubeli rektor is velünk járt. Ezt a fiatal embert meglepem, gondoltam, a barlang belső végéhez érve, hol a látogatók fölkarcolják neveiket. Bevéstem hát nagy betűkkel én is nevemet." (Úti rajzok - 1845) Cím: Aggtelek, Baradla-barlang
  • Aszód - Petőfi Sándor Emlékmúzeum a volt evangélikus iskola épületében. Kedvenc iskolás éveit töltötte ebben a városban, emléktáblája a ház falán van. Gyakran gyalogolt át Gödöllőre, és oltotta szomját a mára róla elnevezett forrás vízéből. A forrás a két település közötti országút egyik autós pihenőhelye mögött található. "Aszód! Hanem ezt nem olvasnod kellene a flegmatikus papírról, de hallanod, ah, amint ajkaimról legördül társaságában az elandalodás sóhajtásának: Aszód! – Csak egyszer kellene ezt a szót tőlem hallanod, s azonnal kitalálnád, hogy én itt három esztendőig tanultam… akarom mondani: jártam iskolába. S mily eseménydús három esztendő! 1. Itt kezdtem verseket csinálni – 2. Itt voltam először szerelmes – 3. Itt akartam először színésszé lenni." (Úti rajzok - 1845) Cím: Aszód, Szontágh lépcső 2.
  • Balassagyarmat - A költő 1845-ben és 1847-ben az egykori Balassa Szállóban éjszakázott. Ennek emlékére állították fel szobrát a Palóc-ligetben. "Éjfél lett, mire Gyarmatra értünk. Szép csillagos, holdas éj volt. Az egész város fölött némaság lengett, csak egy pár kocsmából hallatszott hegedű- és bőgőszó s az ivók egy-egy kurjantása. Másnap vásár volt. A vásár legkedvesebb látványaim egyike. Átaljában mindazon hely és alkalom, hol minél több embert láthatok. Én a természetnek is meleg barátja vagyok; de hiába, egy szép hölgyet, egy részeg embert stb. mégis sokkal nagyobb gyönyörűséggel szemlélek, mint akármi tájat. Gyarmaton megnézvén az igen szép megyeházat, s a most épülő roppant börtönt s a vásárban egyet fordulván, elindultam Vácra." (Úti rajzok - 1845) Cím: Balassagyarmat, Palóc liget
  • Cinkota - Petrovics (Petőfi) ház. Petőfi számos alkalommal megpihent anyai nagybátyja házában, és 1847-es erdélyi utazása során is átutazott a falun. "Mingyárt a Rákos mellett esik Cinkota, hol a hires kántor s egyik nagyapám szendereg az úrban. Egyiket sem ismertem ugyan, hanem azért béke hamvaikra." (Úti levelek -1847) Cím: Cinkota, Georgina utca
  • Debrecen - Itt született 1848. december 15-én Petőfi Sándor fia, Zoltán, és a római katolikus plébánián keresztelték meg, amire emléktábla hívja fel a figyelmet. Továbbá itt jelentkezett szolgálatra a költő 1849. januárjában Bem tábornoknál. "Voltál-e már Debrecenben, barátom? láttad-e e pusztai várost, vagyis e városi pusztaságot? Ha porba vagy sárba akarsz fúladni, csak ide jőj, itt legkönnyebben célt érhetsz; de az orrodat jól befogd, mert különben, mielőtt megfúlnál, a guta üt meg a szalonnaszagnak miatta. Mennyi szalonna, mennyi hízott disznó van itt! a szellem mégis oly sovány, hogy csak úgy csörög a bordája, épen mint az idevaló híres talyigás lovaknak. Itt ha vesznek is könyvet, tán csak azért veszik, hogy bele szalonnát takarjanak." (Úti levelek -1847) Cím: Debrecen, Szent Anna utca 21.
  • Füzesabony - A mai Gelej-kocsma épületében, 1845-ös és 1847-es utazásai során többször is megszállt Petőfi Sándor. Ezt tanúsítja az épület falán 1973-ban elhelyezett emléktábla is. Cím: Füzesabony, Hunyadi u. 35.
  • Gödöllő - Többször megfordult a városban, itt fordította le a 1843-ban Robin Hood-ot. 1845 augusztusától októberéig több alkalommal is töltött Gödöllőn egy-két hetet. A költő barátjánál, Erdélyi Ferenc református lelkésznél ismerkedett meg Mednyánszky Bertával, a Grassalkovich uradalom jószágkormányzójának leányával. Hazautazása után levélben kérte meg Berta kezét, de a lány apja elutasította őt. Mednyánszky Bertához írt verseit Petőfi a Szerelem gyöngyei című ciklusába gyűjtötte egybe. Az egykori szállásának helyén álló házat emléktábla jelöli. Cím: Gödöllő, Petőfi tér 16.
  • Hortobágy - Emléktábla és Petőfi-szobor. A hortobágyi csárdában járt a költő 1842-ben, s itt írta a "Hortobágyi kocsmárosné angyalom" című versét. A Petőfi Sándor Általános Iskola előtt állították fel 1973-ban, a költő 150. születésnapján Petőfi mellszobrát, hortobágyi látogatása előtt tisztelegve. "Hortobágy, dicső rónaság, te vagy az isten homloka. Megállok közepeden s körültekintek oly elragadtatással, milyet nem érez a svájci az Alpeseken, milyet csak a beduin érez Arábia sivatagjaiban. Milyen szabadon lélekzem, mint tágul keblem! Mennyivel hosszabb utat tesz itt a nap, mint máshol! Megmérhetetlen a láthatár, s olyan, mint egy kerek asztal, leborítva az ég világoskék üvegharangjával, melyet egy felhőcske sem homályosít. Gyönyörű tavaszi nap van. Az útfélen itt-ott egy-egy pacsirta emelkedik fölfelé dalán, mint fonalán a pók. Néhány lépésnyire az uttól csillog egy kis tó, szélén sötétzöld káka és világoszöld sás; mellette bíbicek nyargalásznak búbos fejeikkel, s a tó közepén nagyokat lép hosszú, piros lábaival a melankolikus gólya. Egy dűlőföldnyire legel a gulya; hosszú botjára támaszkodva áll mögötte a gulyás és meg­emeli előttünk kalapját, nem szolgaiságból, mint a felföldi német és tót, hanem emberségből, mint magyarhoz illik." (Úti levelek - 1847) Cím: Hortobágy, Nagycsárda és József Attila utca 1.
  • Kecskemét - Petőfi Sándor 1828. május 10-én járt először a városban – ekkor írta be Schiffendekker Dániel tanító úr az evangélikus iskolába. Az iskola helyén épült a századforduló idején az evangélikusok bérháza, az ún. Luther-udvar. 1984-ben jól látható, koszorú elhelyezésére is alkalmas emléktáblát állítottak a hajdani iskolára az Arany János utca felől. Később, 1843. január 15. és április 7. között a Szabó József vezette társulat színészeként tartózkodott Petőfi Kecskeméten. Kilenc verset írt itt. A Korona vendéglő színpadán aratta legnagyobb színészi sikerét a Lear király bolondjának szerepében. Cím: Kecskemét, Arany János utca és Luther udvar
  • Kiskunfélegyháza - Petőfi szülei 1924 októberében költöztek Kiskőrösről Félegyházára. A kis Sándor ekkor 22 hónapos volt. A család a vályogfalas, nádtetős Bánhidi-féle házban lakott az Ótemplom mögött. Petőfi gyermekéveinek emlékei találhatók meg az elhíresült Szülőföldemen c. költeményben. Félegyházi gyermekkori emlékekhez kapcsolódik A gólya c. költemény is, és valóságos félegyházi emberek voltak Petőfi A helység kalapácsa c. komikus eposza főszereplőinek, a „fondor lelkületű egyházfinak” a mintái, akiknek a viselt dolgairól a 7 éves kis Petrovics Sándor sokat hallhatott édesapjától a Hattyúházban, amelyet 1824-1830-ig mészárszékként bérelt. Cím: Kiskunfélegyháza, Szent János tér 9. és Petőfi tér
  • Kocsér - Kutyakaparó csárda. Balla Antal, Pest megye főmérnökének 1766-os térképén már megtalálható a csárda. 1877-ig a jászapáti hivatalos írások külső, vagy kiscsárdaként emlegetik, csak a szájhagyomány nevezte Kaparási csárdának. Petőfi Sándor 1847 januárjában írta meg a csárdáról a Kutyakaparó című versét. Cím: Kocsér, köröstetétleni út (külterület)
  • Kunszentmiklós - Petőfi itt írta a Megy a juhász szamáron... (1844) és a Búcsú Kunszentmiklóstól ... című veresket. Kiállítása a Virágh kúriában látható. Cím: Kunszentmiklós, Kossuth tér 1/b
  • Maglód - A hagyomány szerint itt, az egykori falusi mészárszékben ismerkedtek meg Petőfi Sándor, a költő szülei. Petrovics István, a költő apja a hentesüzletben volt henteslegény, Hrúz Mária, a költő édesanyja pediga tanítónál dolgozott cselédként. A hajdani hentesüzlet falán lévő emléktábla idővel elkallódott, de 1991-ben pótolták. Cím: Maglód, Petőfi tér
  • Miskolc - 1847-ben megszállt itt egy éjszakára, erről ma a ház falán emléktábla emlékezik meg. Ekkor írta „Alkony” című versét, melyet a diósgyőri várból megfigyelt naplemente ihletett. Cím: Miskolc, Tanácsház tér 7.
  • Ostffyasszonyfa - Petőfi emlékét őrzi a Ragyogó-hídon és az egykori Salkovics-házon elhelyezett tábla. Ennek a háznak az udvarán található egy kőasztal, amelyen állítólag verseit írta. A művelődési házban, - amely előtt a költő szobra is áll - emlékszobát rendeztek be. Cím: Osffyasszonyfa, Kossuth Lajos utca 44., volt Salkovics-ház és külterület
  • Penc - Cserhát Tájmúzeum egyik szobája. A költő a cserháti faluban négyszer is megfordult. Cím: Penc, Rákóczi utca 25.
  • Sárospatak - Petõfi Sándor emléktáblája. "Délután értem Patakra. Szent föld. E város volt a magyar forradalmak oroszlánbarlangja. Itt tanyáztak a szabadság oroszlánai. Először is a várat néztem meg, mely hajdan Rákócziaké volt, most pedig valami Preczenheimé. A várból mentem a kollégiumba, telt poharak- és víg diákokhoz. Magam is hozzáláttam. Szükség is volt rá. Felejteni akartam, hogy magyar vagyok." (Úti levelek - 1847) Cím: Sárospatak, Rákóczi utca 17.
  • Sátoraljaújhely - Kazinczy Múzeum falán lévő emléktábla. "Tennap reggel Ujhelybe rándultam Kazinczy Gábor barátomhoz, s a napot nála és vele töltém, milyen pompásan? ezt csak az képzelheti, ki Kazinczyt ismeri. Valódi csoda­gyer­meke a természetnek a szónoklatban." (Úti levelek - 1847) Cím: Sátoraljaújhely, Dózsa György utca 11.
  • Szabadszállás - A forradalmár költő gyermekkorát Szabadszálláson töltötte, számtalanszor megfordulhatott a város határától 800 m-re lévő Csintovai csárdában amelyet apja az 1830-as években bérelt. Az 1826-ban épült városháza előtt zajlott Petőfi kudarccal végződőtt követválasztási gyűlése 1848-ban. A temetőben nyugszik Petőfi menyasszonya, az akkor debreceni színésznő, Prielle Kornélia. Cím: Szabadszállás, Petőfi Sándor utca, Kálvin tér 1. és a temető
  • Szatmárcseke - Kopjafás temető, Kölcsey Ferenc sírja. "A Tiszán innen fekszik Cseke, és a csekei temetőben Kölcsey Ferenc. Tavaly ősszel egypár hétig laktam itt, s meg-meglátogattam a szent sírt, melyben a legnemesebb szívek egyike hamvad. Halmánál nincs kőszobor, még­csak fejfa sincs, melyre neve volna fölírva; de nincs is rá szükség, mert az odalépő vándornak szívdobogása megmondja, ki van ott eltemetve. Csendes e táj; a városok, a nagyvilág zaja nem hangzik idáig. A nagy férfi sírja körül csak a szellő rezgeti a tövisbokrokat, a tövisbokrok virágain vadméhek donganák, s távol az andalgó Tisza halkan mormogja dalát, hogy a koporsónak álmát meg ne zavarja." (Úti levelek - 1847) Cím: Szatmárcseke, Táncsics utca
  • Széphalom - A Kazinczy kertben lévő Kazinczy Emlékmúzeum. "Ujhelytől félórányira éjszak felé esik Széphalom, Kazinczy Ferenc egykori lakása. Nevét megérdemli, mert festői szépségű táj. Különben pedig szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb lelkű magyarnak életében legalább egyszer odazarándokolnia, mint a mohamedánnak Mekkába. És mégis jobb, ha nem mentek oda, mert nagyon erőslelkűeknek kell lennetek, hogy azon sírhalomnál meg ne esküd­jetek, miszerint a hazáért soha, de soha egy lépést is tenni nem fogtok." (Úti levelek - 1847) Cím: Sátoraljaújhely-Széphalom
  • Székesfehérvár - vándorszínészként fellépett 1842-ben. A városban látható a költő "inges" szobra. Cím: Székesfehérvár, Géza Nagyfejedelem tér
  • Vác - Petőfi-emléktábla Az első magyar vasútvonalat Pest és Vác között építették meg, ezen utazott Petőfi is, amiről verse is szól. "A legkárhozatosabb vekszák egyike, ha az ember Vácra siet, hogy a gőzösön még aznap Pestre érjen, s gőzös öt-hat perccel előbb indul el onnan, mint az ember ott terem. Így jártam. Amint a váci hegyről leereszkedtem, ott ment a gőzös épen alattam, s mire a városba értem, a gőzös már ement. Vácon kellett az éjt töltenem. És ez kínos éj volt! Valami kísértet bolygatott, nagyszerű, méltóságos alak, de minden tagja összezúzva. Másnap reggel tudtam meg: ki volt? Azon fogadóban, melyben háltam, van a színpad; az előttem megjelent éji kísértet kétségkívül az itt agyonvert színművészet szelleme vala." Cím: Vác, Vasútállomás
  • A történelmi Magyarország egykori területei egy ideje más országok részét képezik, ezért a Petőfi által érintett számos település felkereséséhez át kell lépnünk a határokat. Természetesen senkitől sem várjuk el a sok száz kilométeres utazásokat, de ha valaki éppen arra jár, mert érdeklődik a magyar történelem, kultúra iránt, akkor az alábbi helyeket is beszámítjuk a mozgalomba.

SZLOVÁKIA

  • Beje - Petőfi-emléktábla. Itt volt református lelkész Tompa Mihály költő. Itt látogatta meg őt 1847-ben Petőfi Sándor, innen kirándultak együtt Murány várába. "Beje Gömör megyebeli falu Rimaszombat és Rozsnyó között. Ezt nem a te kedvedért mon­dom, barátom, aki úgyis tudod, hanem azok kedvéért, akik nem tudják és vajhmi nagy ezek­nek az ő száma. Itt vagyok Bején, mégpedig a papnál, tiszteletes Tompa Mihály barátunk és kollegánknál. Víg napokat élünk, de mindazáltal csalatkozol, ha azt hiszed, hogy kevesebbet civakodunk, mint hajdan nálad Eperjesen. Minden pillanatban összeveszünk." (Úti levelek - 1847) Cím: Beje, Szent-Iványi-kúria
  • Kassa (Kosice) - ? "Kassára úgy uzsonnatájban értünk, s az eperjesi szekér csak másnap indult, s így az éjjet ott töltém. Gyalázatos fogadónak leggyalázatosabb szobájába esvén, restelltem otthon maradni. Bejártam a várost. Bevetődtem a színházba is, hol német komédiások remekeltek a kontárkodásban. Én is játszottam, de soha sem nyaggattuk így halálra a művészetet, mint ezek. Oh, városa Kassának! vagyon a te környékedben bősége az erdőségnek, melynek fáin teremnek ágak, különösen alkalmatosak furkósbotokra; és te városa Kassának, még sem használod ezen ágakat fegyverekül, hogy velük kiugrasd falaid közül a művészetnek ezen halálos ellenségeit; oh nem, te ezt nem teszed, sőt inkább seregestül csődülnek mindkét nembeli lakóid, s hallgatják – a gyönyör tengerében fuldokolva – az irgalmatlan ordításokat és hebegéseket " (Úti rajzok - 1845)
  • Eperjes (Presov) - Petőfi Sándor, Tompa Mihály és Kerényi Frigyes költői versenyének emlékoszlopa a Vílec-dombon. "Eperjesen Kerényi Frigyeshez szállottam, s nála tölték egy hónapot. Vannak házak, melyekbe mihelyt belépek, úgy érzek, mintha otthon volnék; vannak ismét, mikbe sehogy sem tudom magam otthonosítani. Így vagyok a városokkal is. Eperjes azok egyike, hol az első pillanatban otthon voltam. Tudj’ isten, olyan kedves város nekem ez az Eperjes; csinos, szép, zajos, vidám, barátságos tekintetű. Olyan, mint egy életteljes fiatal menyecske" (Úti rajzok - 1845)
  • Lőcse (Levoca) - ? "Reggel indultunk s délután értünk Lőcsére. Még aznap tovább akartunk utazni, de a város minden lova – még a postamester is – szántani volt. Ennélfogva a nap hátralevő részét a vén Lőcsébe kelle töltenünk, melyben igen sok szép fiatal leányzó szívecskéje dobog, de nem a magyar nyelvért, s ezért, bármi szépek, nem méltók, hogy róluk többet szóljak. Amelyik leány nekem tetszeni akar, magyar legyen az lelkestül-testestül, különben zsebkendőjét sem emelem fel a földről, ha leesik; de az igaz magyar leányért, oh, azért mindent megtennék, amit csak hősi elszántság tehet, még meg is házasodnám." (Úti rajzok - 1845)
  • Késmárk (Kezmarok) - ? "Másnap jókor reggel Késmárkra értünk, a Kárpátok tövéhez, és … esős idő volt. Egy fikarcot sem láthattunk a Kárpátokból. Délelőtt meglátogattam Kerényivel Hunfalvy Pált, a tanítványaitól általánosan szeretett professzort… ezt azért hozom föl, mert oly ritkaság, mint most nálunk a józan és becsületes kritikus. Megnéztük Tököly várát, melynek még legépebb része a kápolna, bár ebben is már hanyatt fordulva hevernek a földön a szentek és angyalok; szegények!" (Úti rajzok - 1845)
  • Igló (Spiska Nova Ves) - ? "Három hetet töltöttem Iglón, melynek lakói és tájéka egyaránt gyönyörködtettek. A Kárpátok egészen oda látszanak, de ottlétem alatt tán sohasem álltak köd- vagy felhőtlenül; s e derű-borúban úgy tetszettek nekem, mintha volnának a természet oltára s a felhő és köd körülötte a tömjénfüst." (Úti rajzok - 1845)
  • Murány - "A napokban megnéztük Murány várát, mely ide valami hat órajárás. Aki valaha Gömörbe vetődik, nagyot vétkezik maga ellen, ha ezt meglátogatni elmulasztja. Magyarország legszebb megyéinek egyike Gömör s ennek ismét legszebb vidéke Murány. Gyönyörűségesen vadregé­nyes táj. Szép, derűlt nyári délután jártunk a nevezetes romokon, melyek talán hazánk vala­mennyi várai között legközelebb álltak a felhőkhöz a mindenfelől szédítő meredekségű kő­szikla-ormon. Körös-körül a még magasabb hegyláncon sötét fenyvesek, alant a mélységes völgyben a kéklő köd alatt fehér juhnyájak és tehéncsordák. A nyájak kolompoltak, a madarak daloltak és fütyöltek, távolabb a hámorok zúgtak, mindenütt zaj, életzaj, csak itt fönn a bércen, hol egykor kardok csörögtek és ágyúk dörögtek, csak itt volt csend, halálcsend - kivévén, hogy Tompa Mihály hortyogott." (Úti levelek - 1847)
  • Rozsnyó (Roznava) - "Három napot valék töltendő Rozsnyón. Rozsnyó völgyben fekszik magas meredek hegyek között, mint az alamizsna-krajcár a koldus kalapjában. Aggtelek felé Pelsőcig hosszu, keskeny völgyön keresztül visz az út; ha ezt a hosszu, keskeny s rozsnyói kerek völgyet valamivel tele öntenék, egy óriási bunkósbot alakulna. Egyébiránt kellemes utazás esik benne. E völgy egy roppant nemzeti zászló is egyszersmind: vörös föld, fehér kősziklák, zöld erdő." (Úti rajzok - 1845)
  • Rimaszombat (Rimavska Sobota) - 1. Huszth-ház. Ez volt Petőfi szálláshelye 1845-ben, falán emléktábla, továbbá egy kis emlékszobának is helyt ad. 2. Az egykori vármegyeháza, épületében választották Petőfit tiszteletbeli táblabírává. 3. A vízimalom 1823-ban épült, ittjártakor Petőfi itt fürdött meg a Rimában. "Következő nap Rimaszombatba mentem a rozsnyói luteránus lelkésszel, kinek eszét tisztelni, szívét szeretni tanultam meg. Rimaszombat csinos kis város; de az a két roppant fogadó benne úgy veszi ki magát, (hogy magyarosan szóljak) mint mikor a kis unoka fölteszi nagyfejű öregapja pápaszemét. A város alatt folyt a Rima vize, melyben úgy megfürödtem, hogy majdnem belefúltam. Nem nagy a víz, hanem épen malom alatt esett a fürdés, hol egyenest keresztül akarván csapni, a habok alá sodortattam." (Úti rajzok - 1845) Cím: Rimaszombat
  • Selmecbánya (Banska Stiavnica) - Emléktábla volt iskolája, az Evangélikus Líceum falán. Iskolásként, tizenhat évesen itt írta Szeberényi Lajos emlékkönyvébe a következő alkalmi verset: "Kegytelen a végzet; nem hagy sok időig örűlni Minket együttlétünk édeni napjainak. Ámde az a földnek bármely részére ragadhat, Érted ezen kebel ég, s lészen örökre hived." Cím: Selmecbánya, Fő tér
  • Sajógömör (Gemer) - A költő emléktáblája. "Gömörön megháltunk. Itt kettőt találtam, mi figyelmet érdemel; a torony és a temető. A torony tetején van kereszt, csillag és félhold. A temető pedig páratlan a maga nemében. Oly meredek hegyoldalon fekszik, hogy a halottat – kivált sáros időben – kötéllel kell fölhúzni. Ha megriad a föltámadás trombitája, ezek a szegények borzasztó salto mortálét fognak csinálni, mielőtt rendeltetésök helyére jutnának." (Úti rajzok - 1845) Cím: Sajógömör
  • Királyhelmec - Petőfi Sándor szobra. "Délután két óra tájban Királyhelmecre értem. Fölfegyverkezett étvággyal rohan­tam a kocsmába, ésvott haltam volna meg éhen, ha történetesen nem lett volna kocsisom tarisznyájában kenyér és szalonna, mert a kocsmárosnak egy árva falatka ennivalója sem volt." (Úti levelek - 1847) Cím: Királyhelmec
  • Várgede (Hodejov) - Itt is vendégeskedett felvidéki utazása során. Egykori szállásának falán emléktábla áll. "Pompás napokat töltöttem Várgedén. Említésre méltó Kubinyi Rudi könyvtára, mely magába foglalja az angol, francia, német, olasz s spanyol irodalom remekeit s csaknem az egész magyar irodalmat. Csak aztán sok ilyen jóravaló ember volna hazánkban, mint Kubinyi Rudi!" (Úti rajzok - 1845) Cím: Várgede
  • Fülek (Filakovo) - A várdombon álló várromok. "Losoncra menvén Várgedéről az út Füleken visz keresztül, hol szinte romokban fekszik az egykor nevezetes vár. Természetes, hogy összejártam; de kimondhatatlan harag fogott el, midőn láttam, hogy a romokat lehordják az utcákat tölteni, hogy amely köveken őseink szent vére szárad, azokon most tapodjanak. Fülek sokáig volt a török kezében. Ha naponként abból a borból kellett volna inniok, melyet én itt a kocsmában ittam: fogadom, száz évvel előbb szabadult volna meg tőlök Fülek." (Úti rajzok - 1845) Cím: Fülek, Vár
  • Losonc (Lucenec) - Petőfi-emléktábla. Az 1845-ös felvidéki utazása során hosszabb ideig tartózkodott Losoncon. Erről így ír: "Losoncon egy hetet tölték. Dicsőséges eszem-iszom világ volt… egyébiránt szellemi élvezetek nélkül sem szűkölködtem; mert Losoncon sok lelkes barátom és sok kedves leányka van. Azt is híresztelték– alig értem oda –, hogy házasodom, s hogy kit veszek el, mi rám nézve igen is hízelgő volt; de mindazonáltal e hírt csak mendemondának vagyok kénytelen nyilatkoztatni. Megnyugtatására mindazon hölgyeinek, kik érettem tán titkon epednek, viszontszerelemből várva földi boldogságukat.Losonc igen mulatságos kis város. A deákság gyakran verekedik. Hős fiúk! az idén is agyonvertek egy csizmadia-legényt! Béke hamvaira! És borostyán a ti homlokaitokra, hazámnak ifjú bajnokai! És Losonc egyébként is mulatságos városka. Nem említve fürdőjét, van itt egy úriember, ki ha az utcán mutatkozik, az egész város gyerkőcei fütyölni kezdenek. E hajborzasztó zene kíséri őt utcából-utcába. Az egész história, ha jól értesültem ez: Az említett úriember több gyönyörűséget lel a borban, mint a vízben. Egyszer, midőn volna ilyetén berugott állapotban, megállott közel egy kutyához, s azt füttyeivel csalogatta maga után, de a kutya meg se mozdult, mert hiányában vala a mozdulás egy mellőzhetetlen kellékének: az életnek." (Úti rajzok - 1845) Cím: Losonc
  • Gács - Forgách-kastély. "Megnéztem Gácson a várat. A vár, melyet a Forgách grófok bírnak, nem igen ó: körülbelül a tizenhetedik században épülhetett. Bejártam néhány teremét, melyek közül leginkább vonta magára figyelmemet az, hol a családképek vannak. E képek egyikétől alig tudtam elválni. Egy hölgy volt: szép, fiatal és tébolyodott." (Úti rajzok - 1845) Cím: Gács, Kastély
  • Ajnácskő (Hajnacka) - Várrom a falu fölötti Vár-hegyen. "Útba esik Hajnácskő. Most már nem is rom, mert tulajdonosa ledöntette végkép." (Úti rajzok - 1845) Cím: Ajnácskő, Vár-hegy
  • Vecseklő (Vecelkov) - A Juhász család házában szállt meg Petőfi 1845-ben itteni utazása során. A kertben állt sokáig az a vén körtefa, ahova a hagyomány szerint barátaival lepihent. 1990-ben márvány emléktáblát helyeztek el a kultúrház falán, majd felavatták a költő mellszobrát. "Kirándulást tettük többen Vecseklőre (egy barkó faluba), ahol megháltunk. Van itt fürdő és savanyú víz, mely egészen olyan, mint a parádi, csak gyöngébb egy kissé. Míg itt uzsonnáztunk, Csomai Jóska cigánybandája gyönyörű nótákat húzott Lavotta, Csermák s másoktól; s különösen megragadt – melyet most először hallottam – a karancsaljai nóta. Hogyne! Az ég is derült-borult hallatára, egyfelől nap sütött, másfelől eső esett, szóval, magyar nóta, magyar vigalom megtestesülése volt." (Úti rajzok - 1845) Cím: Vecseklő

ROMÁNIA

  • Koltó (Coltau) - Teleki-kastély és benne a Petőfi Múzeum. 1847-es erdélyi útjának állomása. Kastélyában töltötte a mézes heteket Szendrey Júliával. "Ez egy kis falu Kővár vidékén, a Lápos­völgyben, Nagy-Bányától egy órányira délre. A táj olyan szép, mintha az én képzeletem után alkotta volna a természet. Hogyan jöttem én ide? kérdezed. Megfelelek rá. E falu egy barátom birtoka. S hol oly édes, de oly édes mézesheteket tölténk Júliámmal, amilyen boldogságot halandó álmodni és elbírni csak képes." (Úti levelek - 1847) Cím: Koltó, Teleki kastély
  • Marosvásárhely (Targu Mures) - Petőfi-emléktábla a Görög-házon, ami ma Hadsereg háza, és Petőfi-dombormű a Teleki-házon. Petőfi Sándor, Bem hadseregéhez utazva 1849. január 21-én érkezett Marosvásárhelyre. 1849. július 22-én itt írta utolsó előtti levelét Szendrey Júliának majd feltételezett halála előtt két nappalis megfordult a városban. Cím: Marosvásárhely, volt Görög-ház és Teleki-ház
  • Segesvár (Sighisoara) - ?
  • Fehéregyháza (Albesti) - A Petőfi-emlékmű, a költő feltételezett elestének helyén, valamint a Petőfi Múzeum. Cím: Fehéregyháza, Ispánkút
  • Nagyvárad (Oradea) - Petőfi Sándor park, az egykori Schlauch-kert. Cím: Nagyvárad, a római katolikus püspöki palota mellett
  • Nagyszalonta (Salonta) - ? "Szalontán egy nagy ember lakik, s e nagy ember jó barátom, s e jó barátom Arany János, „A Toldi” szerzője. Ha e művet még nem olvastad, ugy hiába beszélnék róla; ha pedig olvastad, ugy fölösleges a beszéd. S e költeményt egy egyszerű falusi jegyző írta e kis szobácskában, melynek hossza öt, széle pedig két lépés; ami tulajdonkép rendén van. Éltem legszebb napjai közé sorozom e hetet, melyet itt töltöttem új barátom családi körében." (Úti levelek - 1847)
  • Kolozsvár (Cluj Napoca) - ? "Kolozsvárott vagyok, s még mindig azon tötöm fejemet, hogy csak­ugyan itt vagyok-e vagy sem? annyiszor indultam már ide s fordultam ismét vissza utközben, hogy végre örökös obsittal küldtem el a reményt, e városba valaha eljuthatnom." (Úti levelek - 1847)
  • Szatmárnémeti (Satu Mare) - ? "Szatmár derék város a Szamos partján; van egy nagy piaca, nagy kétágú püspöki temploma, nagy vendégfogadója, kaszinója, készülő szinháza, két cukrásza és két költője... Pap Endre és Riskó Ignác. Kár, hogy mind a kettőnek használatlanul hever s már rozsdásodni kezd lantja, hanem hiszen majd kicsiszolom, hogy meg nem köszönik." (Úti levelek - 1847)
  • Nagykároly (Carei) - 1. Az egykori Arany Szarvas fogadó ablakából látta meg 1846-ban Petőfi a parkban sétálgató Szendrey Júliát. 2. Egykori Arany Csillag fogadó, itt találkozott 1847 szeptemberében a vármegye liberális ifjúságával. "Kietlen prózai város, azonfelül még itt tavaly a nemeskeblű konzervatív párt kortesek által agyon is akart veretni, s mindezeknek dacára gyönyörrel vagyok benne, mert itt ismertem meg Julis­kámat, a világ legdicsőbb leányát." (Úti levelek - 1847) Cím: Nagykároly, volt Arany Szarvas fogadó és a volt Arany Csillag fogadó
  • Erdőd (Ardud) - Várkastély romja, ahol Szendrey Júlia élt. Többször meglátogatta itt későbbi feleségét, de a lány apja ellenezte a kapcsolatukat, így Júlia szembe fordulva apjával, Petőfit választotta. "Nagykárolyból Erdődre jöttem, hol kedvesem lakik. Erdőd falunak vagy városnak tökéletesen oly rendes, mint szobának az én szobám. Most már képzelheted, mily rendes. Nevezetessége nincs, kivevén kedvesemet, tehát kivevén kedvesemet és a várat, melyben ő lakik. Még csaknem egészen ép vár, körülbelül a XV. századból, nemigen nagy dombon, két kicsiny és két nagy toronnyal, honnét éjszakra ellátszanak Szatmárnémeti templomai. Hajdan Rákóczi bírta e várat." (Úti levelek - 1847)
  • Nagybánya (Baia Mare)- ? "Oh, mennyire szeretem e várost! már negyedszer vagyok itt, s egyre jobban tetszik. Ezek a vén házak olyan barátságosan köszöntik az érkezőt, mint valami kedélyes öregurak. Azt ohajtom, hogy ott haljak meg, ahol születtem, az alföld rónáin, a Tisza és a Duna között. Vigyék ki holttestemet messze, messze a világ zajától s a puszták közepén temessenek el, hol sírhalmam, bármily alacsony lenne is, a legma­gasabb domb lesz a végtelen láthatáron, melyet senki meg nem látogat, csak a bujdosó parlag-kóró, a nyári délibáb és az ősz vándormadarai. De ha nem az alföldön halok meg, ha hegyek között kell meghalnom: ugy leginkább ohajtom, hogy itt temessenek el Nagy-Bánya regényes völgyében."(Úti levelek - 1847)
  • Zelestye (Poiana Codrului) - ? "Pünkösd első napját Zelestyén töltöttem, az üveghutában, mit még sohasem láttam, s így rám nézve igen érdekes volt. Láttál-e már üveget fújni? barátom, azok­nak az embereknek ez olyan könnyen megy, mint nekem a versírás; az ördög gondolta volna. Azt tudtam, hogy minden üvegnél egy-egy tüdő szakad meg, hát pedig dehogy. A vidék gyönyörű; regényes, erdős völgy Erdély tőszomszédságában. Különösen gyönyörködtem este, midőn minden sötét volt, csak a hutából világított rám a pokoli tűz. Körös-körül a roppant sötétség s középütt ez a láng... olyan volt a világ, mint egy haragos, félszemű szerecsen-óriás." (Úti levelek - 1847)

UKRAJNA

  • Munkács - A munkácsi vár falán emlékeznek arról, hogy Petőfi Sándor 1847. július 12-én a várban járt. Az emlékművet Rákóczifalva ajándékozta Munkács városának és a Rákóczi-kör tagságának. "Fölmentem a várba, az udvarokat s egypár szobát bejártam, de a börtönöket nem mutatták meg, talán mert egyedül és egészen ismeretlen voltam, vagy senkit sem eresztenek a föld alá? nem tudom. Egy teremben többek között ott van Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona arcképe is. Más helyen órákig elnéztem volna e dicső képeket, de itt csak futólag szemléltem őket, mert siettem kifelé. Tudj’ isten, e falak közt ugy összeszorúlt keblem, hogy alig bírtam lélekzetet venni." (Úti levelek - 1847) Cím: Munkács, Vár
  • Beregszász - Petőfi Sándor szobra az egykori Bereg vármegyei Kaszinó előtt Petőfi Beregszászi tartózkodásának állít emléket. "Munkácstól egy jó etetés Beregszász. Közönséges mezőváros, van benne gót templom, megye­ház és magyar kocsmáros, ami nagy vigasztalás (nem a templom, hanem a magyar kocsmáros), ha az ember három napig csupa zsidó kocsmákban hentergett. Dicsekedés nélkül szólva, a legnagyobb emberbarátok egyike vagyok, s tisztelem, becsülöm a zsidókat, de már a kocsmákból csak kikergetném őket pokolig, mert ami ronda, csak ronda az, hiába!" (Úti levelek - 1847) Cím: Beregszász, II. Rákóczi Ferenc tér
  • Ungvár - Petőfi-emléktábla. 1847 júliusában utazott át ezen a tájon Petőfi Sándor. 1847. július 11-én lépte át Ung megye határát. Elgyönyörködött a Latorca-menti vidék szépségében. "Ungvár egyébiránt szörnyen komisz város. Piszkos és rendetlen. Épen olyan, mint a részeg ember, ki pocsétába bukott, s most sárosan tántorog hazafelé. Az Ung folyása kanyargó, víze világoszöld, környéke a rév körül, hol kompon jön át az ember, erdős. Csend volt, amint áthoztak, kellemes erdei csend, melyet csak egyes madárfüttyentés és az evezőlapátok egyhangú lobicskolása zavart meg!" (Úti levelek - 1847) Cím: Ungvár, Petőfi tér

Felsoroltakon kívül elfogadható más Petőfi-vonatkozású hely felkeresése is, amelyet esetleg a teljesítő fedez fel. Igazolás ez esetben is ugyanaz.


Teljesítés feltételei, igazolása, díjazások:

A mozgalom teljesítése során a vállalkozó szellemű Petőfi-tisztelők - szabadon választott módon: autóval, motorral, biciklivel, gyalog - felkeresik a költő életrajzából ismert fontosabb helyszínek közül a 4 kötelezően kijelöltet, valamint a szabadon választhatók közül 8 db nekik tetszőt. A teljesítés igazolása múzeum esetében TKM-, vagy ettől eltérő múzeumi bélyegzővel lehetséges, más látnivalók esetében elfogadható bármilyen, az adott település nevét tartalmazó pecsét lenyomata is.

A válogatás mindenki esetében más, személyes érdeklődésnek, utazási lehetőségeknek megfelelően alakul, ezáltal mindenki összerakja a neki legszimpatikusabb Petőfi-képet, vagyis mindenki elmondhatja: megvan "Az én Petőfim".

A) Az itt letölthető igazolólap megfelelő helyeire pecsétekkel, és szöveges válaszok beírásával.

VAGY

B) A teljesítőt és a fontosabb helyszíneket együttesen ábrázoló fényképekkel is történhet. Ez esetben a fényképeket el kell küldeni a santaoz@freemail.hu címre, vagy megadni a weblap elérhetőségét, ahová feltöltötték őket. Ezekből kiderül a teljesítés hitelessége.

Díjazás: Oklevél és Petőfi Sándort ábrázoló kitűző. A kitűző ára 300 Ft, amit csekken kell elküldeni a fenti címre, ezen kívül egy felbélyegzett válaszborítékot kell mellékelni az igazolólap mellé.


Ajánld másoknak is a túramozgalmat:


Letöltések, további lehetőségek:


Címke, #Hashtag, Keresési segítség:

mozgalom túramozgalom program témaprogram jelvény jelvényszerző akció tbmozgadatlap turisztikai attrakció túra turista turizmus ország magyarország hungary tbnincsfoto