TÚRABÁZIS.hu

Kölcsey Emléktúra

Mozgalom adatai

fénykép helye
Túra azonosító (ID):
TBT-32 
Túra(mozgalom) név:
Kölcsey Emléktúra (Köl)
Típus:
mozgalom 
Teljesíthető:
 

Túramozgalom jellemzői

Fokozatok száma:
Összes érintőpont száma:
24 
Minimálisan felkeresendő érintőpontok száma:
Teljesítés módja (szakág):
 
Teljesítési forma:
 
Megjegyzés:
18+6 hely pontozás alapján 

Túramozgalom érintő pontjai:

Határon belüli helységek

Álmosd (5 pont) - Születése után álmosdra kerül, ahol apja, Kölcsy Péter gazdálkodik. Itt él 1815 elejéig - debreceni tanulmányainak idejét leszámítva - a XVIII. század végén épült klasszicista stílusú nemesi udvarházban. Álmosdon tragédiák sora éri a fiatal Kölcseyt. Korán elveszti szüleit, és egy gyermekkori himlő utókezelése során a kemencéből kipattanó szikra kioltja jobb szemének világát. Tanulmányai befejezésével a már említett időpontig itt gazdálkodik. Az épület érdekessége, hogy az egyetlen olyan kúria, amely eredeti állapotában fennmaradt és a Kölcsy család tulajdonát képezte. Jelenleg életútját bemutató kiállítás, a Községi Könyvtár, valamint a pincéjében megrendezett, az érmelléki szőlő- és borkultúrát bemutató kiállítás kapott helyet az épületben. Az Emlékmúzeum udvarán látható Kölcsey-szobor Márton László alkotása.

Egyéb látnivaló: Kovácsműhely (XVIII. század - Rákóczi u. 2.)

Beregsurány (3 pont) - A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található község a Bay család révén kapcsolódik Kölcseyhez. Itt élt barátja, Bay György a ma is látható udvarházban, ahol nagy költőnk maga is megfordult. Több alkalommal találkozott itt legbizalmasabb barátjával, Szemere Pállal, akit rokoni szálak fűztek a Bay-családhoz.

A "mi Gyurink" fontos szerepet játszott Kölcsey életében azért, mert Cseke közelében csak itt volt postahivatal, s a Csekére címzett leveleket Bay egyik szolgája gyakran vitte a csekei udvarházba, s hozta a Kölcsey által írt sorokat. A korabeli mostoha körülmények között (útviszonyok stb.) felbecsülhetetlen segítség volt annak az embernek a számára, akit egy-egy kiszai árvíz néha hónapokra is elzárt a külvilágról.

Egyéb látnivaló: Református templom

Bénye (1 pont) - 1814 augusztusában Pécelen tartózkodik. Pár napos kirándulása során születik az Elfojtódás című verse, amelyet Bényétől Pécelig történő utazás során szerzett. Bénye Pest megye területén fekszik, Budapesttől 25 kilométerre.

Egyéb látnivaló: Evangélikus templom (XVIII. század)

Budapest (5 pont) - 1810-ben jár először Pesten, ahol 10 hónapig joggyakorlatot végez. Itt bekapcsolódik a meginduló irodalmi élet vérkeringésébe. Megismerkedik Kazinczy "pesti triászával"Vitkoviccsal, Horváthtal, Szemerével, akivel életre szóló barátságot köt. Több alkalommal megfordul a fejében, hogy Pestre költözik, de családi körülményei, a korabeli tudományos- és irodalmi élettel szemben támasztott aggályai megakadályozták ebben. Amikor itt él, bújja a pesti könyvtárakat, szerkesztői megbeszéléseken vesz részt, s 1826-ban itt dolgoznak Szemerével folyóiratukon, az Élet és Literaturán.

Gyakran megfordul Bártfay Lászlónál, a Károlyi grófok pesti ügyészénél, akinek Üllői úti, majd Károlyi palotában létrehozott irodalmi szalonja a reformkori élet fontos központja volt. A Magyar Tudós Társaság megalakulásával aktíval bekapcsolódik az itt folyó tudományos minkába is tanulmányaival, bírálataival.

Egyéb látnivaló: Ady Emlékmúzeum (Veres Pálné u. 4-6.), Petőfi Irodalmi Múzeum (Károlyi M. u. 16.)

Cégénydanyád (3 pont) - A Szatmári község a XIV században a Kölcsey-család birtokában volt. A XV. században itt van a nemzetség fő temetkezési helye. Az ezt követő századokban is nagyrészt a Kölcsey és a belőlük kiváló Kende-család birtokolja. Dányádot a Domahidy- és a Kölcsey-család uralja, majd ennek si a nagy része a Kende-család birtokába jut. Kölcsey Ferencet rokoni és baráti szálak fűzik az itt élő Kende Zsigmondhoz.

Egyéb látnivaló: Református templom, Gyermekotthon (a volt Kende-kúria)

Csegöld (1 pont) - Szatmári község Fehérgyarmat közelében. 1830 májusában a második miskolci út előtt itt találkozik báró Vécsey Miklóssal ifj., Szatmár vármegye adminisztrátorával, akivel a Borsod megyei 1828-as összeírásokat ellenőrzik. Itt voltak birtokai a Vécsey-családnak.

Egyéb látnivaló: Görög katolikus templom (XV. század)

Szatmárcseke (5 pont) - Az álmosdi birtokmegosztás után öccsével, Ádámmal a csekei jószágrészre költöznek. Itt hozzálát a nagybátyjától örökölt ház rendehozásához, a gazdaság talpraállításához. A gazdálkodás, a rokonokkal, jobbágyaival való állandó pereskedés mellett azonban a szép környezet, barátai leveleiben megfogalmazott ösztönzés maradandó értékek írására késztetik. Itt írja Szép Lenka, Dobozi, Csolnakon stb. verseit, és itt veti papírra 1823. január 22-én a Hymnuszt. Ez a hely volt tanúja Mohács, a Nemzeti hagyományok, a Körner Zrínyijéről stb. írt tanulmányok születésének. Rokona a már említett Kende Zsigmond kérésére itt látnak napvilágot első közéleti írásai is, s a közös munka leghíresebbé vált dolgozata. A szatmári adózó nép állapotáról című. A csekei házát több alkalommal átépíttette, bővíttette, amelyre egyrészt unokaöccsének növekedése, valamint azok a fiatalok késztették, akik a híressé vált Kölcsey mellett vágzik joggyakorlatukat. A Kölcsey-kúria helyén jelenleg az 1958-ban épített Művelődési Ház áll. Itt kapott helyet a Kölcsey életét és korát bemutató kiállítás. A ház előtti parkban Kölcsey 1854-ben felállított síremlékének egyik oszlopa, valamint Márton László Kölcseyt ábrázoló szobra látható, amelyet Himnusz megírásának 150. évfordulóján lepleztek le.

Csenger (1 pont) - A határ mellett fekvő szatmári városban többször járt családi és hivatalos ügyben, amiről leveleiben számol be barátainak.

Egyéb látnivaló: Református templom (XIV. század)

Debrecen (5 pont) - Alig töltötte be ötödik életévét, amikor a debreceni Református Kollégium diákja lesz. Diákévei alatt egyre nagyobb ellenszenvet érez a Kollégium rideg, konzervatív szellemisége iránt. Leveleiből kiderül az is, hogy a várost sem tudta megszokni. Azonban tényként állapíthatjuk meg, hogy itt alapozza meg kortársait is bámulatba ejtő műveltségét. Ehhez nagyban hozzájárult a Kollégium Könyvtára, ahol napjainkban mintegy 700 000 köyvtári egységet őriznek számos ritkasággal, régiséggel. Bár Kölcsey nem szerette Debrecent és a Kollégiumot, az utókor nagy hálával őrzi nevét. A Kollégium főbejáratának homlokzatát Csokonai és Arany János mellett Kölcsey portréjával díszített emléktábla ékesíti.

Egyéb látnivaló: Szt. Anna templom (XVIII. század - Béke u. 15.), Petőfi Sándor lakhelye (Batthyány u. 16.), Református Kistemplom (XVIII. század - Révész tér), Csokonai Kávéház (Kossuth u. 21), Veres templom (XIX. század - Méliusz tér), Református Nagytemplom (XIX. század - Kálvin tér), Déri Múzeum (Déri tér 1.), Kossuth Lajos Tudományegyetem (Egyetem tér 1.), Debreceni Irodalmi Múzeum (Borsos J. tér 1.), Csokonai Vitéz Mihály síremléke (Dorottya u)

Fehérgyarmat (1 pont) - 1838-ban halála előtt egy hivatalos ügy Gyarmatra szólította. A szekérút során megfázik, s néhány nap múlva 1838. augusztus 24-én csekei kúriájában meghal.

Egyéb látnivaló: Református templom (XV. század)

Káva (1 pont) - 1814 augusztusában Pécelen tartózkodik. Innen tehetett, vagy tehettek szemeréékkel egy pár napos kirándulást, amely során a községben két verse is születik. A Tudatlanság és a Bor-Király címűek. A munkakedv, a környezetében lévő, számára kedves emberek válthatták ki azt az optimizmust és jókedvet, amit nagyon ritkán fedezhetünk fel verseiben.

Egyéb látnivalók: Római katoliku templom (XVIII. század), volt Kovách-kúri, jelenleg tanácsháza, volt Förster-kúria

Kölcs (3 pont) - A szatmári Szamoshát egyik legrégibb települése. A XIV-XV. században a Kölcsey-család birtokközpontja. A XVI. században Kende Péter, a Báthory- és a Guti-Ország-család kapott itt királyi adományként részt. A XVIII. századtól a község két nagyobb földesura a Kölcsey- és a Kende-család volt. Kölcsey Ferenc is több alkalommal járt a községben ottani birtokai ellenőrzése végett. Ennek levelein kívül a Képzelethez című verstöredék a bizonyítéka, amelyeket innen datál.

Egyéb látnivaló: Református templom (XIV. század)

Mánd (1 pont) - 1830. április 20-án kelt levelében emlegeti a községet, ahol hosszasan perelt, zálogba adott földjei miatt.

Miskolc (3 pont) - 1830. január 21-én már mint aljegyző kíséri Miskolcra báró Vécsey Miklóst ifj., Szatmár vármegye adminisztrátorát (főispáni helytartó) először, az 1828-az vagyonösszeírások felülvizsgálatára. Itt Hraudy kereskedőnél szálltak meg, akiről egyelőre több adattal nem rendelkezünk. Ekkor március végéig maradnak, majd májusban újra visszatérnek a munka befejezésére.

Egyéb látnivaló: Avasi Református templom (XV. század), Római katolikus, ún. Mindszenti templom (XVIII. század), Volt minorita templom (XVIII. század), Görögkeleti templom (XVIII. század), Diósgyőri Vármúzeum (Vár u. 24.), Déryné-ház (Vár u. 24.)

Nagyar (3 pont) - Az 1815-ben Csekére költöző író igyekszik minél jobban megismerni a környéket, próbál olyan emberek után kutatni, akikkel számára színvonalas vitákat, beszélgetéseket lehet folytatni. Tájékozódásának egyik állomása volt Nagyar, szatmári község, ahová 1816. április 20-a körül egy papi gyűlésre érkezik. Itt ismerkedik meg két írogató pappal, akikről a későbbiekben nem tudjuk, tartotta-e velük a kapcsolatot Kölcsey. Birtokrészei voltak itt Kölcsey későbbi politikai ellenfeleinek, a Domahidy-, Uray-, Isaák-családoknak.

Pécel (5 pont) - A fővárossal jelenleg közvetlenül határos községben Kölcsey Szemerével kötött barátságuk után több alkalommal járt. Az itt folyó közös munka szemtanúja az a Szemere-kúria, amely napjainkban lakóház. Itt írrták a Kazinczyt védelmező válaszukat, a Felelet a Mondolatra címmel. A Rákos-patak szépsége, s a hely történelmi múltja adtak ihletet a Küzdés, a Róza, a Rákos nimfájához, a Rákóczi hajh... című versei megírásához.

Egyéb látnivalók: Ráday-kastély (XVIII. század)

Sátoraljaújhely-Széphalom (3 pont) - A XIX. század elejének irodalmi központja Kazinczy Ferenc széphalmi kúriája volt. Íróként, költőnként, nyelvújítóként kifejtett munkássága mellett, irodalomszervező levelezése útján szinte minden jelentősebb alkotóval kapcsolatba került. Kölcsey Csokonai temetésén, Debrecenben látta először Kazinczyt, s bűvkörébe került. A mester-tanítvány viszonyt a személyes talalkozások is mélyítették, amely találkozásokról leveleiben számol be.

Kölcsey önálló elveinek, szellemiségének kibontakozásával párhuzamosan megromlik kapcsolatuk. A végső szakítás az 1826-ban zajló Iliász-pör idejére tehető. Ennek ellenére ďndító" mesterének tekintette kölcsey Kazinczyt, ami Kazinczy halálakor mondott Akadémiai beszédéből, s halálára írt verséből is kitűnik. Jelenleg a kúria helyén az Ybl Miklós tervei alapján 1862-ből származó neoklasszicista épület látható, amelyben Kazinczy-emlékkiállítás kapott helyet.

Egyéb látnivalók: Kazinczy Ferenc Múzeum (Kossuth tér 5.), Volt piarista templom (Deák F. u. 14.), Római katolikus templom (XVIII. század)

Tarpa (1 pont) - A Kölcsey-családnak itt is volt birtoka, amelyet peres ügyei, az itteni jobbágyaival való vitái miatt gyakran felkeresett Kölcsey Ferenc is.

Egyéb látnivalók: Református templom (XV. század), Tájház

Határon túli helységek

Gencs (1 pont) - A Nagykárolytól 9 kilométerre fekvő Gencs (Ghenci) tisztán nemesek lakta község volt. "A rekoncátlan, nagyfortélyú, minden hájjal megkent gencsi kurtanemeseknek gyakorta volt döntő szavuk, még gyakrabban döntő furkosuk és olmosbotjuk, a szatmári választásokon és más megyei döntések befolyásolásolában" - írja Takács Péter tanulmányában. Nem csodálkozhatunk tehát azon, amikor az 1829-es tisztújítások alkalmával Kölcsey óva inti Kende Zsigmondot attól, hogy a Gencsi Conferencián valami sérelmet szenvedjen.

Köpcsény (3 pont) - Kis falu Ausztriában (Kittsee), ahol a pozsonyi országgyűlésre utazó Kölcsey kocsijában lovakat cserélt. Többször megfordulhatott itt, mint átutazó, hiszen a hosszú országgyűlés ideje alatt néhány alkalommal pihenni hazatért Csekére. 1835. február 9-e után az országgyűlésről hazatérő Kölcseyt Köpcsényig kísérik az országgyűlési ifjak, akik elragadtatva hallgatták beszédeit, felszólalásait.

Lasztóc (3 pont) - Zemplén vármegye területén helyezkedett el. Jelenleg Szlovákiához tartozik (Lasztovce). Kölcsey, Szemere társaságában gyakran megfordult itt, annak rokonainál. Levelei tanúsága szerint 1817-ben egy hónapot tölt a községben.

Nagykároly (5 pont) - Kölcsey 1827-től kezd bekapcsolódni a megyei közéletbe. A kialakuló liberális gondolkodás, az országért való tenniakarás szólítja a politikusi pályára. Az 1827-18-az vagyonösszeírás és az utána születő "A szatmári adózó nép állapotáról című dokumentum pedig aktív munkára serkenti. 1829-ben aljegyzővé választják, 1831-ben pedig bizottsági tagként vizsgálja felül az 1827-es országgyűlés átlal kiküldött reformbizottságok operátumát. 1832-ben megválasztják országgyűlési követnek, valamint főjegyzőnek, amely tisztséget élete végéig viselt.

A volt vármegyeháza jelenleg az I-es számú Ipari Líceumnak ad otthont a város központjában a Culturii utcában, amely sokáig Kölcsy Ferenc nevét viselte.

Pozsony (5 pont) - 1832. december 11-én érkezik Pozsony városába, mint követ. Pozsonyba a reformkori országgyűlések városába. Itt az egyik legmarkánsabb képviselője lett a haladó gondolatoknak. Tanúsítják ezt országgyűlési beszédei, felszólalásai. Minden jelentős kérdésben hallatta szavát (A pesti híd ügyében, A magyar nyelv ügyében, Az örökös megváltás ügyében stb.). A konzervatívvá váló szatmári nemesek azonban jobbágykérdéssel kapcsolatos megyei utasításukkal visszatérésre kényszerítik. Mint egyszerű követ érkezik, s mint az ország legismertebb politikusa távozik Pozsonyból.

Sződemeter (5 pont) - "Sz. Demeter egy kicsiny falu Közép-Szolnok vármegyének szélében, itt szült engem az anyám nagyanyámnam házában 1790. Auguszt. 8.-dik" - írja Álmosdról 1813-ban Kazinczynak. A "kicsiny falu" Nagykárolytól 35 kilométerre fekszik, ahol bár átalakítva - tornácát befalazták -, de még ma is áll szülőháza a falu központjában az ortodox templom mellett. A ház napjainkban paplak, amelynek előszobájában a zilahi Wesselényi Társaság által készített emlektábla hirdeti, hogy itt született a magyar menzet Himnuszának szerzője, Kölcsy Ferenc.


Teljesítés feltételei, igazolása, díjazások:

A "Kölcsey Ferenc Emléktúra"-t akár egyének, akár csoportok (iskola, szakosztály stb.) teljesíthetik. Minden résztvevőnek rendelkeznie kell az Emléktúra füzettel.

Mindenki saját maga dönti el, hogy a hazai 18 helység és a 6 határon túli helység közül mennyit és melyiket keresi fel.

Az ottlétet lehetőleg múzeumi bélyegzővel kell igazolni a megfelelő bélyegző helyre, ahol ez akadályba ütközik, ott bármilyen az adott helységnevet is tartalmazó bélyegzőlenyomat megfelel. A felkeresendő telep/ülések értékpontokkal bírnak es ezek összege határozza meg, hogy a túrát teljesítő emléklapot vagy emlékjelvényt kap.

Aki minimum 30 pontot ér el, az oklevelet, aki minimum 55 pontot ér el, az emlékjelvényt kap.

Az emléktúra a nagy költő születésnapjának bicentenáriumán, 1990. augusztus 8-án indult.

Túrafüzetet igényelni lehet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Természetbarát Bizottság címén. A bélyegzőkkel leigazolt túrafüzetet a Természetbarát Bizottság címére kell megküldeni, ahol azokat hitelesítik, és a megfelelő oklevél vagy jelvény kíséretében visszaküldik.


Ajánld másoknak is a túramozgalmat:


Letöltések, további lehetőségek:


Címke, #Hashtag, Keresési segítség:

mozgalom túramozgalom program témaprogram jelvény jelvényszerző akció tbmozgadatlap turisztikai attrakció túra turista turizmus ország magyarország hungary tbnincsfoto