TÚRABÁZIS.hu

Dorogtól-Nógrádig (az OKT útvonalán)

Mozgalom adatai

fénykép helye
Túra azonosító (ID):
TBT-50 
Túra(mozgalom) név:
Dorogtól-Nógrádig (az OKT útvonalán) (Do-No)
Típus:
mozgalom 
Teljesíthető:
 

Túramozgalom jellemzői

Fokozatok száma:
Útvonal összesített hossza:
140 km 
Teljesítés módja (szakág):
 
Teljesítési forma:
 

Túramozgalom kiírása:

A Magyar Természetbarát Szövetség szervezése és irányítása alatt létrehozott Országos Kék-túra 12 - 17. szakaszát magába foglaló Dorogtól-Nógrádig terjedõ 140km-es útvonal, 4490m-es szintkülönbséggel.



()

KAPHATÓ KITŰZŐK, OKLEVELEK:

További információ források:

A Dunántúli-középhegységet záró Pilis-, Budai-, és Visegrádi-hegység, valamint az Északi-középhegységet nyitó Börzsöny-hegység szép tájait öleli fel a Csongrád megyei Természetbarát Szövetség által választott Dorogtól-Nógrádig húzódó útvonal.

Jelen ismertetõnk során betekintünk a földtörténeti korokba. Néhány gondolattal felvázoljuk az érintett terület geológiai felépítését. Az útvonalról tájékozató jellegû leírást nyújtunk. Mellõzzük azonban a bélyegzõhelyek felsorolását, hiszen azok a túrafüzetben megtalálhatók. Csupán Rockenbauer Pál emlékezetes filmjének útvonalvázlatát idézzük kellõ tájékozódás végett. Kiemeljük az útvonal természeti szépségének tárlatát és a múltba feledkezünk turista és nemzeti történelmünk egy-egy eseményén keresztül. Talán megbocsátja az olvasó, hogy mellõzzük az eshetõleges szálláshelyeket, éppen képlékeny és gyorsan változó kínálatuk folytán. Az idõnként megjelenõ szálláshelyek jegyzéke ezt megfelelõen pótolja.

A Budai hegyekre jellemzõ a sok hosszabb-rövidebb törésvonal, s az ezek mentén kialakult medencék, árkok, völgyek. A Budai-hegyvidék bonyolult felépítésû, változatos szépségû röghegység. A kõzetei sokfélék. A fõ építõanyaga a dolomit, szép szabályos kúpokat alkotva (pl.: Nagyszénás). A mészkövek több fajtája fordul elõ: a dachsteini mészkõ mellett az édesvizi mészkõ is elõbukkan. A budai hegyvidéket északon a Pilisvörösvári-völgy határolja, mely Óbudától Esztergomig terjed. A törésvonal túloldalán a Pilis húzódik. Keletkezése, felépítése hasonló a budai hegyekéhez. Szerkezete azonban sokkal egyszerûbb. Egyetlen hatalmas fõgerinc az egész amely a Pilisvörösvári-völggyel párhuzamosan csaknem a Dunától-Dunáig terjed. A Nagy-Kevély hirtelen kiemelkedõ sziklás csúcsa alkotja az elsõ kiemelkedõ pontját (535m). Méltó folytatása a Kis-Kevély, amely a meredek oldalú Pilistetõ hegykolosszusában éri el legnagyobb magassságát (757m). A Fekete-hegy széles, erdõs hátában folytatódik a vonulat. Nem sokkal utána még egyszer elcsodálkoztat a kétágú hegy nagyszerû sziklafalakkal, leszakadó öreg szirtjeivel és a Fehér-szirttel. A Pilis fõgerincét a túlsó oldalán is kíséri egy nagy párhuzamos törés Pomáztól Esztergom felé. Ez még jelentõsebb választóvonal mint az elõbbi. A rajta túl emelkedõ hegysor a visegrádi hegycsoport egészen más jellegû. Míg a Budai-hegyek és a Pilis egykori tenger lerakódott üledéke, addig a Visegrádi-hegységet vulkanikus erõk hozták létre. A kitörések alkalmával kõbombák tömege és nagy mennyiségû hamu szóródott le a vulkánokból. Így jött létre a kõbombák összecementezõdésébõl az andezit-konglomerátum, a hamuból pedig a finom szemcséjû andezittufa. A visegrádi hegycsoport jelentõs része átnyúlik a Dunán és a Börzsöny- hegységben folytatódik. Az egykor összefüggõ területet a Duna vágta ketté.

Javasoljuk a címadó Dorogtól kezdeni útvonalunk bejárását. Mivel e város mindent elborító szürkeségbe burkolózik, ajánlatos már a túra tervezésekor a 2km távolságban levõ Esztergom városát - bár kívül esik a túraszakaszon - városnézõ programként beiktatni. Felkeresése gazdag élménysorozatot nyújt. Az esztergomi várhegyen feltárt királyi palota és kápolna Géza fejedelem és III.Béla király koráról regél. Kiemelkedõ mûemlékünk az esztergomi Bazilika. Séta Szt.Tamás hegyen és Balassi Bálint szobra a vár tövében a török kort idézi

Tervünk szerint tehát Dorogtól elindulva nemsokára balról a Kétágú-hegy meredek sziklákkal letörõ vonulatában gyönyörködhetünk. Csaknem átmenet nélkül tör fel a kesztölci katlanból. Hûen követve a útvonalat, még kesztölc elõtt felkapaszkodunk a meredek hegyoldalra, a hegy tetejére. Alattunk Kesztölc, s kilátás megérte a fáradságot. Innen lassan leereszkedünk. Klastrompuszta idillikus fekvésû katlanjába. A Klastrom-sziklák festõi letörése zárja le a hátteret. Így méltán mondható e hely Klastromligetnek is. Az itt található turistaház elõbb vadászház, azt megelõzõen pedig Zichy Géza költõ és zeneszerzõ otthona volt. Meg kell említenünk a közvetlen környék érdekességeit a Leány- és a Legény-barlangokat, melyeket azonban szakavatott vezetõ nélkül meglátogatni nem ajánlatos!

Piliscsév érintésével a Nagy-Kopasz hegy aljában Piliscsaba vá. fogad bennünket. Klotild-liget néven ismert részén találunk néhány mûemlék házat a mûemlék templommal együtt. Elhagyva a községet nemsokára vadvédelmi területen haladunk keresztül. A Sós-hegy oldalában a hely és a Boróka árok között emelkedünk felfelé. Közben a mészkõhegyek területérõl a dolomitok birodalmába érkezünk. Az egyre emelkedõ szép erdei út a Bükköstetõ - Kutyahegy nyúlványaira vezet, majd rövidesen elhagyjuk az erdõt. Elõttünk magasodik a Nagy-Szénás (TVT) szép szabályos dolomit kúpja.

A meredek hegyoldalon felkapaszkodva ott állunk a csúcsán. A lábunk alatt hullámzik a vadvédelmi terület erdõrendetege. A szomszédos Bükköstetõrõl egy sereg éles borda fut alá.A Kis-Szénás kettõs kúpot alkotva látszik ki az erdõbõl. Itt nõ hazánk egyik levédettebb növényritkasága a pilisi len. A Nagy-Szénás északi lejtõjén merész sziklatornyok emelkednek mintegy 20-25m magasan: az Ördög- és a Csabai-torony. Ezek szikamászóiskolák. Érdekes sziklaképzõdménye a tájnak a Csabai Gomba és az Ördög-oltár, különleges természeti ritkaság. A hegy oldalában két kisebb barlang is van: Nagy-Szénási-barlang és a Nagy-Szénási-szikaüreg. A csúcs alatti katlanban látható a volt Szabó Imre turistaház emléktáblája.1926-ban nyitották meg, a 70-es évek második felében fokozatosan verték szét, majd végleg lebontották.

A úton továbbhaladva - Nagykovácsi községtõl északra - érintjük a Magyar Turista Egyesület 1929-ben épített Zsíros-hegyi turistaházának romjait a névadó hegyen. Az erdõben kijutva jellegtelen útszakasz után érjük el a Budai- hegységet. A Remete-szurdok (TVT) egy csodálatos gyöngyszem (volt) a Budai-hegységben. Hossza alig több 1km-nél. Sajnos az utóbbi évtizedben eltûnt a völgybõl a víz, s ez a körülmény nagyban csökkenti a látvány szépségét. A szurdokvölgyben több barlang is található. A Remete-hegy oldalában magasan látható a kõfülke. Megközelítése gyakorlott és fegyelmezett turistát kíván. Mielõtt a völgyet elhagyjuk olvassuk el Pápai Miklós emléktábláját. A budai hegyek szerelmese. Kellemes séta után érintjük Máriaremete csúcsíves hegytemplomát, amely a " Bazilika Minor " elõkelõ rangját kapta. A templomkertben lévõ bõvizû kút alkalmas a vízvételre. Remete-kertváros utcáin haladva Hûvösvölgybe érünk. A Gyermekvasúttal teszünk letérõ kirándulást a Szépjuhászné állomásig. Itt megtekinthetjük a középkori Budapestlõrinci Pálos kolostor szépen konzervált maradványait.

Visszatérve a Hûvösvölgybe folytassuk túránkat. Átkelünk az Ördög-árka hídján s a Vadaskert erdejében folytatjuk utunkat. A út kezdetben közel, késõbb közvetlen az erdõ szélén az egykori fõvárosi határ mentén kanyarog. Láthatjuk a régi határköveket. Innen ered a Határ út elnevezés. A Vadaskert terméskõbõl rakott fala 1940m hosszúságban megmaradt. Részben betemetve, részben akár méternyi magasan is kiáll a földbõl. A Vadaskert délnyugati szegletében álllott Mátyás király vadászkastélya. Bonfini - Mátyás történetírója - nyomán sikerült megtalálni. 2600 db faragvány töredéke került elõ a falmaradványok feltárása mellett. Nem messze innen Nyék község egykori templomának alapfalai kerültek napvilágra. A vadászkastély romjai a Vöröshadsereg útja 78.sz., a templom alapfalai a Szajkó u.14-16.sz. alatti telken láthatók. A Határ nyeregbe ereszkedve a kecske hegy festõi sziklaletörései alatt haladunk tovább. Jobbról tárul elénk az Oroszlán-szikla, mely ülõ oroszlánra emlékeztet. Átkelünk egy hídon és fenyvesben haladunk éles kanyarulatokkal a Látó-hegyi Árpád-kilátóhoz jutunk. A kilátás igen szép, megkapó látvány esténként a kivilágított fõváros. Az Árpád kilátót Gluck Frigyes szorgalmazására 1929-ben építette a fõváros. Emlékére az útszakasz az õ nevét viseli. A szép fenyvesben vezetõ úton ereszkedünk alá a Szép-völgybe, a Fenyõ gyöngye étteremhez. Ha idõnk engedi érdemes megnéznünk a Pálvölgyi-barlangot.

Kb.2 kilométer megtételével a Hármashatárhegyre érkezünk. 497m magas csúcsáról nem mindennapi kilátásban részesülünk. A Hármashatárhegy olyan mint egy erõdítmény, melyet elölrõl és mindkét oldaláról oldalbástyák védelmeznek. Keleten a Tábor-hegy, nyugaton az Újlaki-hegy, északon pedig a Vihar-hegy áll õrt. Ilyen környezetbõl a Vihar-hegy és Csúcs-hegy közötti nyeregbe, a nagy kiterjedésû virágos rétre, a Virágos-nyeregbe ereszkedünk alá. A tágas tisztásról feltárul ismét a kilátás: balra a hidegkúti katlant és benne Máriaremete templomtornyát látjuk, éppen velünk szemben, jobbról pedig a két Kevély merész csúcs rajzolódik ki. Balra a középkorba tehetünk kirándulást, jobbra az ókorba juthatunk vissza: a rómaiak idejébe. Az északkeleti lejtõ telve van emlékükkel. Aquincum lüktetõ élete áttörte a város kõfalait, feljutott a szomszédos hegyoldalakra is. Az itt fakadó jó források csábítottak a letelepedésre. A Jablonka úton kb.50 évvel ezelõtt egy fiatal római nõ épen maradt múmiáját találták meg. Vízvezeték szerelése közben akadtak rá a több mint másfélezeréves szarkofágra. A Csúcshegyen pedig pirostetõs villák sorakoztak. A régészek ásója felszínre hozott egy remek villát melynek pompás fürdõtere is volt. Bizonyára nagy úré lehetett... A Csúcs-hegyi-nyereg után a csúcshegyi dûlõ erdejében ereszkedünk lefelé. Az elsõ nagy szerpentin kivisz az erdõ szélére, ahol a Csúcs-hegyi turistaházat látjuk. 1926-ban a BTE építette. A turistaháztól tovább ereszkedünk a szép turistaúton. Legalsó szakaszán találjuk a Rozália téglagyárat. Immár harmadszor keresztezzük az esztergomi vasútvonalat (1. Dorog, 2. Piliscsaba).

Mintegy harminc kilométeres út után magunk mögött hagyjuk a Budai-hegységet és egyben Budapest területét is. Hiszen Máriaremetétõl egészen idáig a fõváros területén jártunk. Most már ismét a nagyobb és magasabb Pilis-hegységben folytatjuk utunkat. Szántóföldeken keresztül a kis Köves-bérc túlsó szélén Pilisborosjenõ házait érintve bontakozik ki imponáló méreteivel a Kis-Kevély - Nagy-Kevély - Ezüst-hegy meredek, sziklás vonulata. A Nagy-Kevély ott emelkedik közvetlenül a falu mögött mint valami óriás díszlet. Feltétlenül érdemes letérni Pilisborosjenõ községbe.

Pilisborosjenõ [Weindorf] területén avar emlékek kerültek napvilágra. A középkorban különbözõ családok magánbirtoka volt. A török hódoltság alatt sem néptelenedett el. 1691-ben német telepesekkel bõvült a lakosság. E németek (svábok) leszármazottainak 75%-át 1946-ban visszatelepítették Németországba. Középkori környezetben áll a festõi fekvésû mûemlék római katolikus templom, amely középkori alapokra épült újjá.Lábánál a római katolikus plébánia, amely korábban apácazárda volt. Érdemes a megtekintésre a patakot áthidaló két mûemlék kõhíd is. Visszatérünk a kék jelzésünkhöz, mely a község délnyugati szélén szõlõk, gyümölcsösök között vezet a Kálváriához. Innen, a messzirõl látható fenyõligetes emelkedés irányába megyünk. Felhagyott kõbányát érintve, annak felsõ peremén meredek kapaszkodó után nemsokára a Magas-erdõ szélére jutunk. Belépünk, körülzár az erdõ s csak Csobánka határában jutunk ki belõle. Erõsen emelkedõ meredek úton haladunk felfelé. Az út legfelsõ részén a Redlinger-emléktáblát találjuk.

Redlinger Adolf nyomdász, a TTE (Természetbarátok Turista Egyesülete) elnöke volt hosszú éveken át. Nagy érdeme a Kevély-nyereg turistaház építésében megnyilvánult aktív tevékenysége. Emlékére a Kevély-nyereg ezen útszakaszát róla nevezték el 1962-ben. A turistaház késõbb Stromfeld Aurél nevét vette fel, aki a Tanácsköztársaság idején min vezérkari fõnök dicsõ haditetteket hajtott végre. Ezért a Tanácsköztársaság bukása után börtönbe került. Kiszabadulását követõen a természetbarátok soraiba lépett és ott hasznosította katonai (tereptan, térképolvasás) ismereteit. Egy pad (?) õrzi ma már emlékét, mivel a turistaház a közelmúltban teljesen leégett. A volt menedékház 430m magasságban feküdt.A Nagy-Kevély 535m-es csúcsára a piros jelzésen vezet az út. A legszebb körkép a csúcs alatti tisztásról nyílik. Tekintetünk elõször az eddig bejárt útvonalat keresi. további utunkat is megmutatja ez az eleven térkép. A Kis-Kevély tövében Csobánka, a látkép hátterében a Dera-patak gyönyörû szurdokvölgye, Dobogókõ fennsíkja látszik. A környék legnevesebb barlangja a Kis-Kevély meredek északi oldalában nyíló Mackó-barlang. Hossza kb. 30m, híressé Hillebrand Jenõ itt végzett ásatásai révén vált. Így került elõ a "kis-kevélyi penge", a barlangi medve kettéhasított szemfogából készítve.<

A volt turistaháztól a út vezet a hegy alatti útcsomóponthoz. A jezésû gyalogút Csobánkára vezet. Csobánka õsi község. 1299. évi okirat Borog néven említi. A pilisi ciszterciták birtoka volt évszázadokon át. A török hódoltság alatt elpusztult, majd szerb lakosokkal települt be. Ekkor kapta mai nevét, mely pásztorlánykát jelent. Mûemléke az 1746-ban barokk stílusban épült görögkeleti templom. A útjelzés kikanyarodik az erdõbõl, s szép kilátást nyújtó Csobánkai-nyereghez vezet. Nemsokára elhagyjuk balról a Macska-barlangot, s a Szent-kút forráshoz érkezünk. Kies fekvésû búcsújáróhelyrõl kijutunk az erdõ szélére. A Kovács (Dera) - patak széles völgyének nyugati oldalán haladunk. Az erdõ egyre szebb lesz, s a völgy szûkül. A völgy kapujában, azaz a szurdok bejáratánál skanzenképpen meghagyott mészégetõ boksa az õsi foglalkozás máig élõ hagyományait idézi (a többi kemence a szurdok kimeneti részén Piliszentkereszt szélsõ házai elõtt van. Belépünk a szurdokvölgybe. Mintha földrengés mozdította volna el, repesztette volna ketté a hegyfalat. A patak bal partját kísérõ szûk, függõleges falú szakadék a több tonnás toronymagas mészkõszirtek látványát változatossá teszi a jobb partig húzódó erdõ, a hatalmas mészkõtömbökrõl csobogó patak sok töbörrel és zuhataggal. Kecses fahidak ívelik át a kanyargós patakmedret, padok, esõbeállók, sõt tûzrakó helyek gondoskodnak a turisták kényelmérõl, pihenésérõl. Mintha egy kicsinyített Tordai-hasadékban járnánk az az érzésünk.

A szurdok végén Pilisszentkereszt házait pillantjuk meg. A község nagy szerepet játszott az Árpád-házi királyaink életében. Már az államalapítás után megépítették elsõ királyaink vadászkastélyát. Más nézetek szerint udvarház épült a Pilis-hegy tágas medencéjében. III.Béla király 1184-ben alapította itt a francia cisztercita rend kolostorát és templomát. Más adatok arról vallottak, hogy Öcséb esztegomi kanonok 1246-ban Pilisszentkereszten alapított kolostort a magyar pálos rend számára. Gerecze Péter 1913-ban végzett ásatásai, majd Gerevich László késõbb folytatott vallatása megerõsítették, hogy a ciszterciták temploma a legszebb francia koragótikus stílusban épült a Klastromkertben.

Három hajójának csaknem 60 méteres hossza megegyezik a budai Mátyás-temploméval Nagy érdeklõdést keltett annak idején, hogy Gerevich László a templom kereszthajójában megtalálta Gertrudis királyné síremlékének darabjait. Így lezárult ama feltételezés, hogy a királyné megölése és eltemetése a Klastroligetben történt volna. Ugyanis itt is feltártak templomot, majd betemették.A 1932-ben a Kiskovácsi-pusztán is végeztek kutatást és napvilágra került egy középkori templom szentélye és oldalfala.

Természetjáró eseménynek volt színhelye a múlt században a rommezõhöz közel esõ Klastromkút. Dr.Téry Ödön és Thirring Gusztáv kezdeményezésére többek támogatásával. 1888. szeptember 24-én itt született meg a Magyar Turista Egyesület megalapításának gondolata. Pilisszentkereszttõl nyugatra letérve emelkedik a Pilis-tetõ 756m-es jellegzetes hosszan elnyúló gerince, a környék legszebb kilátópontja.

Pilisszentkeresztet elhagyva tulajdonképpen a Pilis-hegységet is magunk mögött hagyjuk, mivel a Visegrádi-hegység területén folytatjuk tovább utunkat. Földtani felépítése vulkanikus eredetû és úticélunk Dobogókõ is egy egykori nagy vulkán köpenyének maradványa. Utunk során érintjük a rómaiak idejébõl fennmaradt útszakaszt eredeti kövezésével. Dobogókõn ugyanis római õrtorony állt, hozzá jól kövezett út vezetett. A Zsivány-barlang két párhuzamos sziklahasadék, melyeket egy kereszthasadék köt össze. Óriási vár romjaként hatnak. A hagyomány szerint IV.Béla menekülése itt is megfordult kincseit elrejtve. A kincs azóta is ott van, noha egy zsiványbanda is tudomást szerzett róla. Bár megtalálniok nem sikerült, a hely jó búvóhelynek bizonyult. Innen a név.

A Hárommezõ-réten át csakhamar elérjük Dobogókõt. A fõvároskörnyéki természetjárás bölcsõje, történetének hõskora, elsõ alkotásainak színhelye. Egy múlt századi " Turisták lapja" hasábjain olvassuk: " S ha majd egyesületünk úgy megnövekszik, mint én óhajtom - írja 1898-ban Pfinn József, a dobogókõi faház tervezõje - akkor utódainknak lelkes serege gondoljon büszkeséggel azokra kik hosszas fáradozással gyûjtötték a filléreiket s áldozták idejüket eszméjük megvalósításán." És 1898. június 5-dikén felavatták az elsõ dobogókõi menedékházat. A kis faház berendezése teljesen magashegyi jellegû volt. Télen nyáron üzemelt így hamar bázisává vált az idevezetett túráknak. Néhány év múltán kívánatossá vált egy nagyobb menedékház építése is. Az MTE (Magyar Turista Egylet) budapesti osztálya 1904. február 16-dikán - közgyûlésén - határozatot hozott egy nagyobb kõbõl épített menedékház építésére. 1905. szeptember 24-dikén volt az ünnepélyes zárkõletétel. Mindkét ház az MTE elnökének Eötvös Lórándnak a nevét kapta. A faházban 1984-ben a magyarországi természetjárás történeti múzeuma kapott helyet. Számos eredeti documentumot és természetjáró ereklyét láthatunk itt a magyarországi szervezett természetjárás elsõ évszázadából. A kõházat jelenleg is az MTE üzemelteti.

Az idén fejezõdött be felújítása és bõvítése. Étkezõjében a betérõ turista századeleji "angyalos" térképeket valamint a természetjárás hõskorának nagy egyéniségeinek fényképeit láthatja kiállítva. A kõház mögött egy nagy sziklán Téry Ödön hatalmas bronz reliefje látható. Thirring Gusztáv emlékét Dobogókõ meredek oldalában a Thirring-szikla õrzi. Az 1930-as években emléket állítottak az I.Világháborúban elesett turistáknak, melyet 1993-ban Peták István az MTE elnöke - akkor még az MTSZ elnökeként is - kiegészített a II.Világháború hõsi halottainak neveivel.

A dobogókõi kilátásról a valóságban kell meggyõzõdni. Közvetlen alattunk szédítõ mélység, távolabb a Börzsöny, sõt kivételesen tiszta idõben a nyitrai Zobor-hegy, a Selmeci Szittnya, a Magas-Tátra, az Alacsony-Tátra és a Gömöri-Érchegység csúcsai is láthatók. Dobogókõ nevének forrása régi elbeszélések szerint abból ered, hogy ha megdobbantjuk zúg-búg, merthogy üres a belseje. A ma elfogadott Strömpl Gábor dr. féle értelmezés szerint viszont dobogó alatt valamely hosszan elnyúló hegygerinc ellaposodó, kiszélesedõ részét értjük. Ebben az értelmezésben megközelíti a köznyelvben használt dobogó (pódium) alakját. Tehát nem dobogó-kõrõl, hanem valójában kõ-dobogóról van szó. A sziklakilátóról nyíló pompás látvány után tovább indulva mintegy 200m-rel lejjebb a Bükkös-patak katlanjába jutunk.

A patakkal a Sikárosi-réten találkozunk testközelben. A rét túlsó szélén van a Sikárosi-erdészház, s mellette Lenkó Ede emlékmûve. A Bükkös-patak szép, összezáruló völgyében találjuk a bõvizû Schubert-forrást, melyet a Vasas Természetbarát Egyesület 1960-ban foglalt a TTE alapítójának az elmékére. Innen az Öregnyílás völgyébe jutunk. Észak felé fordulva nemsokára az alattaunk fekvõ mély katlanban megbújó Pilisszentlászló községbe jutunk. A település története összefonódik az itt állott pálos kolostorral. Maga a község évszázadokon át koronauradalmi terület. A török hódoltság után ismét a pálosoké lett. Szentgály Ágost rendfõnök építteti a régi kolostor helyén a mai templomot 1772-ben. A községet elhagyva emelkedõ után leereszkedünk a Pap-réti erdészházhoz, innen 1 km-re útcsomópont van. A jelzés visszahajló ösvényen balra fordul. Szép útszakaszon, az Urak-asztala meredek északkeleti oldalában vezet gyalogösvényünk. A Hajlékos-bérc nyugati oldalán emelkedünk felfelé, a Barát-halom szép, szabályos gerincére jutva. megkapó a kilátás a hegy sziklás nyúlványáról a Borjúfõrõl. Innen már lefelé visz utunk. A Sóstó-rét és a Sós-hegy után az erdõbõl kilépünk és szembe tûnik a nagyvillámi kilátó, melyet 1933. október 8-dikán a Magyar Turista Szövetség XX. Vándorgyûlésén avattak fel. A csúcsra épült toronyból teljes körkilátás nyílik, mely a közelörnyéken a legszebb. A visegrádi Fellegvár romjaihoz kék kereszt jelzésen jutunk.

A visegrádi vár legkorábbi részeinek megépülése IV.Béla királynak és feleségének Saszkarisz Máriának a tatárjárás után, az ország védelmét fokozó építõ tevékenységéhez köthetõ. A fellegvár építése 1246-ban kezdõdött és 1260-ban fejezték be, míg az alsõ vár építése 1250 elején kezdõdhetett és legkésõbb az 1260. év derekáig húzódhatott. A várat IV.Béla ezután - pápai hozzájárulással - feleségének adományozta. Nagyobb jelentõségre az Anjou-korban tett szert a vár. Károly Róbert - Csák Máté halála (1321) után - 1323-ban Temesvárról Visegrádra tette át székhelyét. Itt õrizték a koronát is. A Visegrádi Kongresszus székhelye a Fellegvár lovagterme 1335-ben. Nagy Lajos 1370-ben - lengyel király is lévén - a lengyel koronát is ide hozatta. A szerencsétlen sorsú II. (Kis) Károly - akit még Nagy Lajos pártfogolt nápolyi hadjárata során - az özvegy királyné, Erzsébet felbujtására Forgách Balázs által okozott halálos sebébe a várban halt meg 1386. február 24-dikén. Zsigmond király is itt tartotta székhelyét. 1401-ben az ellene lázadt urak itt vetették fogságba, majd Siklós várába vitték.

Zsigmond halála után utóda Habsburg Albert 1439 nyarán, Esztergomból személyesen a visegrádi várba hozta a koronát. Ez év október 27-én bekövetkezett halála után a fõurak egy része - a török veszéllyel szemben - I.Ulászló lengyel királyt kívánta a trónra helyezni. Erzsébet az öszvegy királyné természetesen születendõ gyermekét szerette volna a trónon látni. Ezért unokatestvérével Cillei Ulrikkal tanácskozta meg a korona elrablását. A végrehajtásra udvarhölgyét Kottanner Jánosnét (szül. Wolfram Ilonát) szemelte ki. " Én bizony nagyon megijedtem, mert ez súlyos kockázat volt számomra és kis gyermekeim részére is " - írja emlékirataiban Kottanner Ilona. Végül elvállalta. Választott segítõtársával az ötszögû toronyból - a koronaõr gyengélkedése miatti távollétében - nehézségek ellenére a Szent Koronát ellopta 1440. február 22. éjjelén és a Duna jegén át Komáromba vitte. A korona elrablását követõen megszületett csecsemõt V.László néven - két hét múltával - Székesfehérváron megkoronázták. Mind a fellegvár, mind az alsó vár Mátyás király korában élte fénykorát. A visegrádi vár a török hódoltság megszûnése után jelentõségét veszítette és pusztulásnak indult. Viszonylagos állagmegóvását az Országos Mûemléki Felügyelõség 1993-ban befejezte így érdemes a megtekintésre. Útikalauz a TKM (Tájak Korok Múzeumok) 250.sz. füzete. Visszatérve a jelzésre a hegy Duna felõli oldalát borító szép erdõben nagy kanyarulatokkal erõsen lejtõ úton érjük el az alsó erõdítmény rendszert, a Salamon-toronnyal és az északi várkapuval. A Mátyás király utcában ne mulasszuk el megtekinteni az egykori királyi palotát a Mátyás király Múzeumon belül. Innen már rövid az út a Duna partjához a kompátkeléshez.

Visegrádnál a Dunakanyar egyik legkeskenyebb pontján komppal jutunk át a túlpartra ahol az Északi-középhegység legnyugatibb tagjának, a Börzsönynek a területére lépünk. A hegység mai arculata a földtörténeti újkorban jött létre. Korábban tenger hullámzott a helyén, évezredek során lerekva iszapos, homokos, mésztartalmú üledékeit. Ezen rétegekhez újabb és újabb agyag illetve durva kavicsos rétegek települtek. Az Alföld lesüllyedése idején a törésvonalak mentén a föld mélyébõl feltört a láva. Az elsõ kitörések elcsendesedtek, majd újabb lávaömlésekkel formálódott ki a Börzsöny andezit alapanyagú hegy és völgyrendszere, melyben a tufaképzõdményeket is mindenhol megtaláljuk. A vulkáni tevékenység megszüntével még egyszer visszahatol a tenger, de már csak az újonnan kialakult hegység lábait éri el, majd újabb lerakódásait a peremek mentén hátrahagyva végleg elvonul. Uralmát átveszi a szél és a csapadék, mely végül a mai formájára alakitotta a hegyvidéket. Az évezredek folyamán az Õs-Duna átvágta magát a mélypontok vonalánál, elszakítva ezzel a Börzsönytõl a földtanilag hozzátartozó Dunazug-hegységet. Így jött létre hazánk egyik legszebb tájképi részlete, mely méltán választatott a "Világörökség" részévé. Hegyes tetõ 1987. A kompátkelést követõen érdemes megtekinteni a XIV.sz. elején épült saroktámpilléres mûemlék plébániatemplomot. Nagymaros község õsi települési hely. Az 1300-as években németekkel telepítették be. Károly Róberttõl kapta szabad királyi város rangját. Késõbb a település elmagyarosodott. A török uralom megszûnését követõen (1591) pestis tizedelte lakosságát, míg 1715-35 között mainzi telepesekkel népesítették be.

Elindulva a jelzésen a kálvária domb alján átvágva távolodunk a falutól. Az út folyamatosan emelkedik, a hegyoldalra magasan felkapaszkodó víkendházak közt. Feljebb az erdõben egy-egy pillanatra alkalmunk van letekinteni a több száz méterrel alattunk hömpölygõ folyamra. Kis tisztáson haladunk át, majd fel is érünk a Hegyes-tetõ 482m-es pontjára. A csúcson emelt Julianus-kilátó és kulcsosház 1939-ben az Encián turisták 25 éves jubileumára épült Tetejérõl pazar kilátásban gyönyörködhetünk. Északról a Magas-Börzsöny zárja le a látóhatárt, dél felé a Pilis vonulatai adják a kép keretét, melyhez nyugatról a Garamkövesd környéki hegyláncok csatlakoznak. Keleti irányban a Naszályig, sõt szép idõben a Mátráig is el lehet látni. A kilátótól meredek lejtõn ereszkedik az út ÉÉK-i irányban a Nagyvilágos-térig, majd szerpentin jellegû kocsinyomra térünk rá Kövesmezõ felé, amely nagy kiterjedésû fûvel borított tisztás. Érdemes egy pillantást vetnünk dél felé, ahol a visegrádi hegyek sorakoznak a Duna túlsó partján. A kocsiutat követjük továbbra is, majd meredeken lejt ezután a szálerdõben lefelé az út. Keresztvölgybe érünk az ún. Vizesárokba. Rövid, de erõs kaptató után felérünk a törökmezõi lapályra. A mezõterület nyugati oldalán elérjük a Törökmezõi-turistaházat, amely kedvelt turista központ. Innen északi iránytartással általában jellegtelen terepen a Piroska-hegy keleti lejtõjén át ereszkedünk le a márianosztrai kocsiút kóspallagi leágazásához.

Átvágjuk a mûút hatalmas kanyarulatát, s elérjük Kóspallag elsõ házait. Kóspallag nem õsi település, lakói 1756-ban beköltözött telepesek. A széles fõutcán végighaladva, a templomdombnál északnak kanyarodunk.

A szokolyai útelágazás után megpillantjuk a Kisinóci-turistaházat, s egy kilométer után elérjük. A turistaház az ún. "Magas-Börzsöny" déli lábánál, több völgy közös fejénél, szélvédett és jó sítereppel rendelkezõ helyen húzódik meg. A turistaháztól ÉK irányú szekérútra térünk rá. Majd átgázolunk a Pokol-völgy torkolatánál az onnan eredõ csermelyen. Innen futnak sugárszrûen a turistautak.

A a Szép-völgybe vezet, s a Tányér-rét után csatlakozik a jelzéshez, melyen északnyugati irányba haladva másfél kilométer után érjük el a CsmTSz kisirtáspusztai "Toboz" kulcsosházát. Maradva az Országos Kék jelzésen () kis emelkedõ után elérjük az ún. "Inóci-vágást". Hosszú idõn keresztül benne haladunk északi fõirányban. Az út hol enyhébben, hol meredekebben egyre emelkedik. Jobb oldalán elérjük Barna Ferenc egyetemi hallgató emlékét õrzõ kõkeresztet, valamint a sziklatömböt, emléktáblával amelyet 1935-ben itt bekövetkezett tragikus síbalesete emlékére emeltek túratársai. lassan enyhül a hosszú és végnélkülinek tûnõ kapaszkodó. Az eddig lapos hát gerincszerûvé keskenyedik. Az út kanyarodik, balra elmarad a Nagy-Inóc teteje, közel 800m magasan járunk. Tölgyes és bükkös váltogatja egymást.

Kis szuszogtató után, mely egy oldalgerincre vezet fel, felbukkan elõttünk a Nagy-Hideg-hegy tömege tetején a turistaházzal. Innen még egy kis kaptató, majd néhány perc múlva elérjük a Börzsöny legmagasabban fekvõ (860m) turistaházát. A Nagy-Hideg-hegy laposabb gerincérõl remek kilátás nyílik a szélrózsa minden irányába. Lábunk elõtt terül el az egész hegység. A gerincrõl lefutó élek mentén belátni mind a nyugati, mind a keleti oldal völgyeibe. Látni lehet a vihartépett Hangyásbércet, háttérben a Csóványossal. Elindulva a Csóványos felé, hosszú szakaszokon gyönyörködhetünk a táj vad szépségében. Mikor elérjük a gerinc hatalmas breccia képzõdményeit, újból lehetõségünk nyílik a széttekintésre.

Elõbb a Szabó-köveket és a Haramia-lyukat érintjük, majd balról elmarad mellettünk a Korona-kõ alakulata, s meredek ösvényen érjük el a hegység legmagasabb pontját a Csóványost (938m). A csúcson levõ betonkilátóból körkörös kilátásban gyönyörködhetünk.

Búcsút mondva a Csóványosnak, szép szálerdõben ereszkedünk DDK irányban. Nemsokára kis tisztásra érünk, melynek bal oldalából kiágazó kocsiúton néhány száz lépésre az Áron-kúthoz érhetünk. A forrás mellett Sváb Sándor emléktáblája hirdeti, hogy a börzsönyi erdõk egyik kapitális szarvasbikáját itt ejtették el. A kis kitérõrõl visszatérve a útra a Három-hárs nyergében levõ tisztáson találjuk a Foltán-keresztet. A hivatása gyakorlása közben életét vesztett erdõõr emlékére állították. Innen a Saj-kút-bérc oldalában vezet az út lefelé. Menet közben szép kilátás nyílik a Cseresnyés-patak völgyére. Lejjebb ereszkedve a Semmelweis-forrást érjük el, ahonnan az erdészeti mûúton kb.1km-es kitérõ vezet a Szén-patak völgyében fekvõ Spartacus kulcsosházhoz és a mellette eredõ Gyopáros-forráshoz. A Cseresnyés-patak völgyébõl felfelé tart a jelzés a Szalatnya oldalában. Rövid emelkedõ után ismét ereszkedünk DK irányban a Béla- rétig.

Itt kelet felé fordulva még 2 kilométert haladunk az erdõben, míg a Madarász-hegy lábánál a fák közül elõtûnik a Vác-Balassagyarmat vasútvonal sínpárja és a túloldalon szigetszerûen kiemelkedõ Várhegy, Nógrád várának romjaival. Ide még jó 20 perc járóföld a nógrádi vasútállomás, túránk végpontja. A várat az állomásról induló jelzésen enyhén emelkedõ kellemes sétával érhetjük el. A romokról szép kilátás nyílik túránk utolsó szakaszára. A vár már a tatárjárás elõtt is állt. Neve bolgár-szláv eredetû: újvár. 1138-ban még királyi birtok, 1199-ben Boleszlo váci püspöké lesz, s az egész középkoron keresztül a püspökség birtokában maradt. A XV. század közepén megerõsítik. Báthori Miklós püspök (1475-1506) nagyobb építkezést hajt végre a védelem terén, s díszes épületeket is emeltet. 1544-ben õrsége megszökött, s a török harc nélkül vehette birtokába. 1605-ben Bocskai István csapatai vonultak be falai közé. Egy év múlva a királyé lesz, majd néhány évig Bethlen Gábor uralja. Ezután ismét a királyé, majd megint a töröké lesz. Végül 1685-ben vonult ki végleg a török, mivel egy villámcsapás által okozott tûz elérte a lõporraktárat és felrobbantotta a várat. Nógrád szabálytalan alaprajzú, belsõ tornyos vár volt, belsõ és külsõ védõövvel, négyszög alapú öregtoronnyal. A torony alatt 1949-ben ásatást végeztek, s megtalálták a felvonóhíd mederpillérét és a kapu fél szemöldökkövét is. Elõkerült Báthori Miklós váci püspök vörösmárvány táblája farkasfogas címerével. 1483-as évszám látható a táblán. Az északnyugati bástya külsõ falán 1622-es évszám és egy durván megmunkált kõbe vésett címer látható latin felirattal.


Ajánld másoknak is a túramozgalmat:


Letöltések, további lehetőségek:


Címke, #Hashtag, Keresési segítség:

mozgalom túramozgalom program témaprogram jelvény jelvényszerző akció tbmozgadatlap turisztikai attrakció túra turista turizmus ország magyarország hungary tbnincsfoto