Archívum, nem frissül ! Mielőtt útnak indulsz, az aktuális információkért minden esetben keresd fel a mozgalmat kiíró szervezet weboldalát !
A Szentkutak Magyarországon jelvényszerző túramozgalom célja, hogy a szentkutak felkeresése és megtekintése kapcsán megismertesse a turistákkal a kegyhelyekkel kapcsolatos népi, nemzeti és vallási hagyományt, amely a magyar nemzeti kultúránk jelentős része. Ezek a szentkutak Magyarország teljes területén elszórva találhatók, többségük gyönyörű természeti környezetben, így ezek felkeresése a turistáknak valódi testi és lelki épülést jelenthet. A jelvényszerző túramozgalomhoz 24 szentkút tartozik, amelyekről rövid ismertetőt adunk különös tekintettel azok földrajzi elhelyezkedésére és felkereshetőségére.
A túramozgalmat bárki, bármilyen módon teljesítheti, aki eleget tesz a kiírás feltételeinek, azaz meglátogatja a kiírt látnivalókat. A feltüntetett látnivalók megtekintésének igazolása ezen igazolófüzetben történő bélyegzéssel vagy a szentkutak fényképeinek bemutatásával történik. A bélyegzést az adott szentkúthoz legközelebb eső helységben kell elvégezni. A teljesítés két fokozatú. Az első fokozathoz tetszés szerinti 12 szentkutat kell megtekinteni, a második fokozathoz pedig a maradék helyeket. A teljesítő a teljesítés igazolásakor megkapja a "Szentkutak Magyarországon" kitűzőt és sorszámozott emléklapot.
Az igazolófüzet beszerezhető a szervezőnél, az MTSZ irodájában (1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31. II. em. 3.), a Magyar Turista szerkesztőségében és néhány érintési pontban a plébánián. Az igazolófüzet ára 500 Ft. Ez az oklevél és a kitűző árát NEM tartalmazza. A teljesítésigazolás ára 400Ft/fokozat.
A mozgalom szervezője a VASAS SC Természetbarát Szakosztálya. Címe: 1139 Budapest XIII., Fáy utca 58. Sportcsarnok I. em. 53. Fogadási idő: minden hétfőn 16-17.30 óra között. Az igazolólap (fényképek) és a pénz postán a következő címre is elküldhető: dr. Fabók Julianna, 1041 Budapest IV., Deák Ferenc u. 65. V/15. (Tel: 1-369-3185) (e-mail: fabokjulianna@t-online.hu). Ez esetben megcímzett és megfelelően felbélyegzett válaszborítékot kérünk, és abban küldjük el az emléklapot és a kitűzőt, valamint küldjük vissza az igazolófüzetet és a fényképeket
Mátraverebélytől 5 km-re, a Cserhát egyik vadregényes völgyében fekszik. A legenda szerint ezen a helyen 1092-ben forrás fakadt Szent László király lovának patája nyomán. A mátraverebélyi római katolikus templom a XIV. századtól búcsújáróhely. A Szentkút tisztelete az 1600-as évek közepétől kezdődött, amikor egy néma pásztorfiú a forrás vizének hatására megszólalt. A mai, szép barokk kegytemplomot Almásy János építette 1756-1763 között. Érdekesek a kegyhelyet gondozó egykori remeték barlanglakásai. VI. Pál pápa a kegytemplomot 1970. április 26-án "Basilica Minor" rangra emelte és teljes búcsút engedélyezett az év minden napjára.
Budapest területén, a II. kerületben, Máriaremetén található kegyhely. A búcsújárás a XVIII. században kezdődött, a mai nagyméretű templomot 1899. október 1-jén szentelték fel. A budapestiek tömegesen keresték fel a szocialista időszakban is. A Szentkút a templomtól távolabb, a Zsíroshegyi út és az Egres utca sarkán van. A búcsúszertartásban nem vesz részt, a zarándokok és a természetbarátok pihenőhelyén épült. 1996-ban állították helyre.
Közigazgatásilag Gödöllőhöz tartozik. Gr. Grassalkovich Antal kastélyát és a családi kriptát a XIII. századi premontrei kolostor romjain építtette fel. 1759-ben építkezés közben egy kisméretű (11 cm) csontfaragású Mária szobor került elő. Ez indította el a búcsújárást, ami aztán folyton növekedett egészen odáig, hogy a múlt század végén a Magyar Államvasutak Igazgatósága Máriabesnyőt hivatalos vasutas zarándokhellyé nyilvánította. A kegytemplom érdekessége, hogy kétszintes. A felső rész bejárata oldalról van és főoltárán őrzik a kegyszobrot. Az alsó részbe a torony alatti kapun lehet bejutni és itt van a Grassalkovich családi kripta. Gr. Teleki Pál ex-miniszterelnök a közeli temetőben nyugszik.
Vác déli szélén, Vác-Alsóváros határán közel a Duna-parthoz áll a kegytemplom. A Szentkút a kápolna mögött kőbe foglalva helyezkedik el, a vize már nem iható. Eredete Géza királlyal kapcsolatos. A Salamon királlyal háborúzó Géza és László hercegek a mogyoródi csata (1074) előtt ezen a tájon tartózkodtak. Géza fogadalmat tett, ha győz, templomot építtet Szűz Máriának. A győztes csata után a felépítendő templom helyét keresték, amikor egy szarvas jelent meg nekik, agancsain égő gyertyákkal. Ezen a helyen épült meg a Mária templom, amelyet Szarvas Boldogasszony néven tiszteltek, a Szentkút őse pedig egy közeli gyógyerejű forrás lett. A templom az idők folyamán elpusztult, helyét a forrás menekítette átalakított, amely mellé Migazzi püspök ismét kápolnát építtetett, amely a Hétkápolna elnevezést a hozzá vezető, hét stációoszlopról kapta.
Csobánka és Pilisszántó között a Hosszú-hegy oldalában található. Mind az Országos Kéktúra kék jelzése, mind a zöld jelzés érinti. Egy befoglalt kút és egy kápolna található itt. A víznek a búcsúsok gyógyerőt tulajdonítanak. Búcsúkor a csobánkai plébános tart itt misét, de ortodox szerbek is látogatják.
Pilisszentkereszttől keletre körülbelül egy kilométerre a sárga kereszt turistajelzés mellett található. Kiépített szabadtéri oltár és ülőhelyek vannak, kápolna azonban nincs. Az országos búcsújáróhelyek között sem szerepel, de van egy búcsúja.
Jászberény mai búcsúi nem a Szentkúti templomhoz és a Szentkúthoz kapcsolódnak. A Plébániatemplom és a Ferences templom megelőzi a Szentkútit, de egykor ez is búcsús hely volt. A hagyomány szerint 1747. június 27-én óriási vihar és jégverés vonult át a városon. Egy hatalmas villámcsapás nyomán fakadt a Szentkúti-forrás, amely fölé kis épületet emeltek. Jászberény nagyon szép város. A megye műemlékekben leggazdagabb városa, érdemes megnézni.
Bajától négy kilométerre délre, az 55-ös főközlekedési út mellett található. Két forrás van egymás közelében. Az egyiket az ortodox szerbek, míg a másikat a katolikus magyarok látogatják. Nevét a könnyező Mária-képről kapta. Vodica a hely szerb neve.
Kiskunfélegyházától 12 kilométerre délre fekszik. Országos búcsújáróhely. Most pálosok szolgálnak itt, de csak 1940-ben lett pálos. A szentkút viszont előtte is kegyhely volt. A XVIII. századtól kezdve a délalföldi nép kedvelt zarándokhelye volt. Felkeresését érdemes összekötni a Péteri-tó és a természetvédelmi terület meglátogatásával.
A néphagyomány szerint a legrégibb magyar búcsújáróhely. A szentkút vizét gyógyvíznek tartják a búcsújárók. Szép a templom és a kálvária is. Bodajk az Országos Kéktúra útvonalán található és a Kálváriajárás a Bakonyban túramozgalomnak is része. Közelében van a gyönyörű Cuha-szurdok.
A Bakony közepén az Országos Kéktúra mentén fekszik Jásd község. A szentkút és a kápolna a falutól egy kilométerre, szintén az OKT mentén van. A szentkúti kápolna a Zichy család adományából 1804-ben épült. A szentkút közelében van a Márkus vára nevű földvár, Bakonynána felé a „Római-fürdő” nevű híres szurdok. A szomszédos Tésen – mely a Bakony legmagasabban fekvő lakott települése – találhatók a szélmalmok.
A Bakony legészakibb részén, Bakonyoszlop és Ácsteszér között, Bakonycsernyétől északnyugatra helyezkedik el. A Kisbér-Bakonycsernye autóbusszal lehet megközelíteni. Szentkút kb. egy kilométerre délre van a falutól. Híres roma búcsújáróhely. Elsősorban a szembetegeken történt itt csodás gyógyulás. Csatkán a középkorban pálos szerzetesek éltek. A török dúlás után a gótikus templomot barokk módra átépítették. Azóta plébániatemplom. A hajó szerkezeti rendszere hazánkban egyedi, mert belső támpilléres rendszerű. A támpillérek a hajó két oldalán négy-négy kápolnát fognak közre, amelyeket a pilléreken kivágott keskeny nyílások kötnek össze. Ezek az átjárók a mellékoltárok megközelítését szolgálják.
A Gerecse-hegység lábánál fekvő kegyhely a bajóti plébániához tartozik. A XII: századtól laktak itt szerzetesek. Kezdetben a Jeruzsálemi Keresztes Lovagok rendje, majd nazarénusok, később a Juda Oroszlánja, napjainkban a Szalézi rend tagjai. A legenda szerint egy juhász juhai a legelő egy bizonyos pontján térdet hajtottak, s azon a ponton egy keresztet találtak. Itt alakult ki a búcsújáróhely, amely a múlt században Magyarország egyik legjelentősebb búcsújáróhelye volt. A templomot a Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel. Az Országos Kéktúra útvonalába esik. Nézzük meg a középkori templomot is a szomszédos Bajóton!
Csicsópuszta Tolna megye közepén, a Kapos folyó völgyében, a Szakály és Hőgyész közötti szőlőhegy oldalában van. A Budapest-Dombóvár vasútvonal Szakály-Hőgyész állomásától negyedórás sétával megközelíthető. Már a török hódoltság előtt is búcsújáróhely volt. A legenda szerint a grófi konda egy Mária szobrot túrt ki a földből, amelynek helyén fakadt a gyógyerejű forrás. Ugyancsak a legenda szerint itt pihentek meg az angyalok, amikor az andocsi kápolnát hozták Kalocsáról. A mai csicsói templomot 1745-ben építtette Anton Mercy d Agentean gróf, akinek emlékére most egy óriási keresztet állítottak a kápolnához vezető út mellé.
Máriagyüd Pécs és Siklós között fekszik. Az egyik legnagyobb és legrégibb búcsújáróhelyünk. A hagyomány szerint II. Géza király építtetett itt egy templomot 1148-ban Szűz Mária tiszteletére, mert annak szobrához és a közelében lévő forráshoz már akkor is sokan zarándokoltak. Az eltelt 850 év alatt sok minden történt, a kegyszobor helyett kétszer is újat kellett csináltatni, sok csodás gyógyulás történt, közöttük Batthyány Károly grófé is. A kegytemplom és környéke nagyon kiépített, a Szentkút sokkal szerényebb. A kegytemplomtól keleti irányban kb. egy kilométerre található kerekes kút formájában. Mellette csak pár pad és egy asztal áll.
A Mecsekben az Orfű-Pécs országút és a piros turistajelzés találkozásánál találjuk Mecsekszentkút települést, amely most közigazgatásilag Pécshez van csatolva. A falu északi részén lévő harangláb alatt fakad a merítős, felirattal ellátott, szépen foglalt forrás. Régebben a Jakab-hegyről idetelepült remeték éltek ezen a területen. Erre utalnak a környékbeli földrajzi nevek, pl. a Szentkút és a Remete-rét elnevezés. Török Antal pálos szerzetes nevét az irodalom is megőrizte.
Vasvár Szombathelytől délre harminc kilométerre található. A Szentkút a város északi széléhez közel nagyon szép környezetben található. Hegyes-völgyes táj évszázados bükkfákkal. A kút és egy kápolna áll ott. Egy vak ember visszanyerte látását, azóta búcsújáróhely. Maga Vasvár is sok látnivalót tartogat: a Béke Ház, őskohók, római kori emlékek stb.
Gencsapáti Szombathely északi szomszédja. A két helynévtábla között talán ha ötven méter távolság van. A település központjától nyugatra, a falu szélétől körülbelül egy kilométerre található a Szentkút. Egy vakon született gyermek gyógyult meg a forrás vizétől. A Szentkúthoz vezető úton római korabeli kő kelti fel az érdeklődő turisták figyelmét. A Szentkút megtekintése szombathelyi városnézéssel kapcsolható össze.
Búcsúszentlászló Zalaegerszegtől délkeletre fekszik. A településen hatalmas ferences templom áll egy XIII. századi kis román templomhoz „hozzáragasztva”. A háromhajós templom 1714-1736 között épült. A főoltár melletti átjárón lehet átmenni a középkori kápolnába. A nagy templom barokk stílusú. Nagy méretek, gazdag díszítés, dús aranyozás jellemzi. A főoltár István királyt ábrázolja. A középkori kápolnában az oltárképen Szűz Mária szobor, a falon kis talpazaton Szent László szobor látható. A kolostorban jelenleg szeretetotthon működik.
Győrtől 24 kilométerre délre található Tét község. A településtől délre, újabb 3 kilométerre van Tétszentkút. 1715-ben egy császári katona, Ailert Keresztély azt álmodta, hogy betegségéből a téti erdő forrásánál gyógyul meg. Álma valóra vált. Ez a hír indította el a búcsújárásokat. Kápolna és szabadtéri oltár van itt. A Szentkút ásott kút. További látnivalók még a közelben: Árpás középkori temploma és Téten Kisfaludy Károly emlékmúzeuma.
Mosonmagyaróvártól négy-öt kilométerre északra fekszik Máriakálnok. Kegyszobra egy Dunából kifogott, hársfából faragott Mária szobor. Az első kápolna 1663-ban épült. 1873-ban leégett, majd 1874-ben újjáépítették. A Szentkút kápolna a falunak Mosonmagyaróvárral ellentétes oldalán van szép természeti környezetben. A kegyszobor öltöztethető.
Somogyország közepén, Kaposvár és Balatonföldvár között félúton található. A kegytemplom szentélye középkori. Andocs 1665-től búcsújáróhely. Először jezsuita atyák működtek itt, majd ferencesek telepedtek le, közben a templom elhagyatottan állt. Padányi Bíró Márton idejében új templomot építettek, de a régi szentély megmaradt. A főoltár közepén az öltöztethető Mária 500 éves faszobra áll. A kegyszobrot 1747 óta öltöztetik. A Mária-ruhák Múzeumában 258 ruhát őriznek a világ minden tájáról. A ruhákat rendszeresen cserélik. Illeszkedik az egyházi év alkalmaihoz és esetenként a búcsúra jövő csoportokhoz is. Így a kalocsaiak érkezésekor az általuk hozott ruhát adják fel rá. A legenda szerint ugyanis a kegykápolnát 1500 körül angyalok hozták el egy éjjel Kalocsáról, mert ott nem becsülték eléggé. A csodatévő Mária szobrot is hozták az angyalok. Csicsón megpihentek, de hajnalra így is odaértek. A kalocsaiak is tudják ezt és ezért 300 év óta minden évben elzarándokolnak Andocsra.
Segesd Böhönyétől délre hét kilométerre fekszik, Böhönye pedig Kaposvár és Nagykanizsa között félúton van. Segesd két faluból, Alsósegesdből és Felsősegesdből áll. A búcsújáró kápolna és a Szentkút a két falu határán, ligetes környezetben található. Segesdnek múzeuma is van egy régi malom épületében. A segesdi túra Böhönye, Marcali, Nagyatád városnéző túráival kapcsolható össze.
TÚRABÁZIS.hu