TÚRABÁZIS.hu

Templom és ferences rendház (Búcsúszentlászló)

Látnivaló adatok:


Látnivaló helye, elérhetősége:

GPS koordinátái (WGS-84):
N46.78978 E16.93427 GPX
Megjelenítés térképeken:
település:
Búcsúszentlászló  (Zala megye) (A látnivaló a település belterületén van)
hely címe:
8925 Búcsúszentlászló, Arany János utca 19. 

Látnivaló bemutatása:

A templombelső a magyarországi barokk egyházi építészet remekművei közé tartozik. Egyszerű alaprajzú, egy hajóra és a színpadszerűen megjelenő szentélyre osztott. A karzat a főbejárat felett van, kiváló akusztikát biztosítva az ott elhelyezett orgonának. Jól áttekinthető, a hívők a hajó bármely pontjáról jól láthatóan nyomon tudják követni a szentmise lefolyását. Az építészeti elgondolások kiváló összhangba lettek hozva a festészet, szobrászat meglepő, csodás elemeivel. A szobrok és faragványok, az oltárok nagy részét a szerzetesek készítették. Az elmúlt 300 évben az oltárok és a díszes szószék többször is felújításra került.

Az oltárok és a szószék részletes leírását, az azok mellett látható fényképeket, a búcsúszentlászlói származású bencés szerzetes pap, Dr. Vass Alberik Sándor esperes fogalmazta meg 1962-63-ban. Ő 1932-1967 között a tihanyi apátság plébánosa volt. Az összeállított anyagot unokaöccse, a kiváló kézügyességgel megáldott, szintén helybeli ifj. Vass Pál írta le. Napjainkban is ezek a keretbe foglat, üveg alatt elhelyezett, kissé megfakult, fényképpel illusztrált leírások adnak útmutatást az érdeklődőknek.

A főoltárt az Zichy család építette, 1734-ben szentelték fel. A korai barok oltárépítészet egyik legszebb példája. Az antik formákat felidéző, korinthoszi oszlopfőkön nyugvó, előreugró párkányzatú oltár a szentély teljes hátsó falát betölti. Felső részén, mintegy megkoronázva az egész építményt, a Szentháromság jelképei -a Galamb, az Atya és a Kereszt látható. Alatta ovális keretben Mária menybevitelét ábrázoló festmény. Középen a címer dekorációban a máltai jellegű kereszt és a fordított horgony az adományozó Zichy családra utal. A felső teret balról és jobbról Szent Ferenc és a rend által kiemelten tisztelt Szent Antal szobrai zárják le. A párkányzat alatt, a márvány mintázatú oszlopok között Szent Gergely pápa, Szent Ágoston püspök, Szent Ambrus püspök és Szent Jeromos szerzetes életnagyságú szobrai őrködnek. A nagy oltárképen a szigorú tekintetű László király ül trónján, két oldalán a négy sarkalatos erény jelképeit tartó (mértékletesség-kancsó; lelki erősség-buzogány; okosság-kígyó; igazság-mérleg) női alak. Előtte a kanizsai török pasa térdel, aki a monda szerint a kegykápolnában gyógyult meg, majd felvette a keresztény hitet. A vitézi öltözetben mellette álló alak Kovács Illés hadifogoly, aki segített a pasának a kápolna megtalálásában. Az oszloptartó lábazatok(amelyeken ferences szenteket ábrázoló domborművek láthatok) által alkotott beugrásban van elhelyezve a régi miséző asztal , a tabernákulummal.

A szentély főoltárán kívül a hajórészben nyolc kis-oltár van felállítva. A mellékoltárok a boltozatot tartó pillérek között helyezkednek el, mélység nélküli kápolnaként.


Látnivaló története:

Településünk már a kezdetektől ezer szállal kötődik a Katolikus Egyházhoz, azon keresztül szent királyunkhoz, I. Lászlóhoz.

Szent László egyháza 1694-től rendelkezik papsággal. A ferencesek rendjéhez tartozó barátok, papok építették fel Búcsúszentlászló templomát, majd saját rendházukat.

A török megszállók Zalából való kiűzetése után, 1694-ben a Veszprémi Püspök, Széchenyi Pál kérte fel a Szűz Máriáról elnevezett magyar ferences rendtartomány főnökét P. Mányay Domonkos főtisztelendőt Szent László egyházánál a lelkipásztori teendők ellátására.

A szerzetesek munkához láttak, lecsapolták a dombok körüli mocsarakat, feltöltötték a lápot, kiirtották a bokros berket. Szegénységi fogadalmuknak eleget téve elsőként a templom építését kezdték meg. Kezdetben a környéken lakóknál húzták meg magukat, majd kis faházat építettek és mint kezdetleges kolostort lakták.

Az építkezésekhez szükséges sok millió téglát és tetőfedő cserepet helyben készítették. A hosszifenyői dombon a Nagy-péter gödör, a Vendel gödrök, a Cigány gödör, a Kámánugrás, a páskomi gödrök agyagából égették azokat. Az építkezéshez szükséges területeket a hetési és sándorházi nemes falvak adták a rend birtokába. A helyi, a közeli és távolabbi települések által összeadott alamizsnák, a pénzben, vagy természetben adott szolgálatok adták az alapot. A templom alá kripta is épült.

Mintegy 20-25 évi munka után, 1734 került felszentelésre a templom Acsády Ignác veszprémi püspök által. Bár a szerzetesek már 1700-tól vezették a keresztelések, házasságok, és temetések anyakönyvét, a plébánia hivatalos vezetését csak 1720-ban kapták meg. A következő helységek tartoztak hozzájuk: Hetés, Sándorháza, Szentandrás, Pölöske, Misefa, Rád, Szentmihály, valamint az ezekhez tartozó majorok. A rendház fenntartásához szükséges ellátást 1745-ben rögzítették először írásban, amit a későbbiekben többször is módosítottak. A plébánia kevés járandóságának rendezésére 1832-ben a veszprémi püspök kánoni látogatása alkalmával is sor került. A látogatási irat egyenként megszabta a községek tartozását a plébániával szemben, természetiekben és pénzben. A ferences rend kolduló jellegéből kifolyólag meghatározták a barátok „koldulási területét” is. Ezen időtől jegyzőkönyvezték a szerzetesek az itt történt csodás gyógyulásokat.

Szent Vitális vértanú testét, mint ereklyét 1857-ben kapták meg és helyezték el a templom Szent Anna oltárán.

A templomot sajnos nem kímélték a természeti katasztrófák sem. Az alig 50 éves épületet 1774-ben érte az első villámcsapás, amit orkán erejű szélvihar kísért. Az újjáépítés hat évig tartott.

1874-ben történt a száz évvel előbbinél is nagyobb villámcsapás. Megsemmisült az egész tetőszerkezet, a ledőlő torony pedig a rendházat is lakhatatlanná tették. A házfőnök a kormányhoz fordult segítségért, de még biztató szavakat sem kapott. Hasonló módon reagált Széchenyi Béla gróf is, akinek pedig Pölöskén birtoka volt. Deák Ferenc kezdte az adakozást, majd Csutor Imre zalaegerszegi alispán felhívásáramegmozdult a megye. Pénzzel, anyaggal, szállítással, kétkezi munkával segítették a helyreállítást, ami rendkívül lassan haladt. A késlekedés fő oka az volt hogy nem találtak olyan építő mestert, aki vállalni merte volna, a templomot befedő hatalmas boltozat elkészítését. Több mint ötéves várakozás után 1879-ben találtak egy keszthelyi mestert, aki elvégezte az építést.

A Honfoglalás ezredik évére, 1896-ban, nagyszabású ünnepséggel emlékeztek meg együttesen a plébániához tartozó, akkor még egyházi iskolák. 1909 augusztus 5.-én a pozsonyi Káptalani gyűlésen a 74 éves Déry Egyed atyát, aki 22 évig volt a rendház "érdemes főnöke", felmentették, helyette Brucler Celesztin atyát nevezték ki. A ferences rend 700 éves jubileumi ünnepségét 1909 október 3-4-5.-én tartotta meg a rendház.

1910 március 24.-én, nagycsütörtökre virradó éjjel, orkán erejű vihar tombolt a környéken, ami a zárda és a templom tetőzetében nagy kárt tett. Közben érkeztek az adományok a felújításra, amit április 22.én meg is kezdtek. A munkálatokat a Kálvária kápolnával együtt, 1910 december 8.-án fejezték be. 1912 április 2.-án ismét vihar rongálta meg az épületeket, 2200 új "zsindelyt" és tetőbádogot kellett vásárolni.

Szélsőséges tavasz okozott komoly gondot 1913 április 13-14.-én. Jelentő mennyiségű hó esett, majd megjött a vihar, amely megbontotta a zárda és a templom tetőzetét. A tornyokat újra festették.

Az I. Világháború alatt az orgona sípokat (nemesfém tartalmuk miatt) leszerelték "össze tiporták", de elszállításukra már nem került sor, így azokat a háború után újra öntötték és üzembe helyezték.

A templom 1926 Pünkösd havában új harangot kapott. 1927-es év második felében restaurálták a templom és Kálvária kápolna külső részeit. Komoly átalakításokat, felújításokat végeztek a rendházban. Többek között vas csigalépcsőt építtettek a bejárat mellöl a kórusba, oratóriumot alakítottak ki az emeleten. A rendházban 1931 július 20 és október 14.-e között vízvezeték rendszert építettek ki a már meglévő saját kút átalakításával. Ennek megfelelően átalakították a konyhát, fürdőket, illemhelyeket.

Az elhuny ferencesek méltó elhelyezésére 1932 őszén sírkertet alakítottak ki adományból, Búcsúszentlászló temetőjében.

1938-ban földrengés rongálta meg a szentélyt a hajótól elválasztó diadalívet, amelyet a lebontás után a vármegye és a hívek adományaiból építettek újjá.

A II. Világháború eseményeivel a kolostor lakói 1942. szeptember 10.-én éjfél előtt szembesülnek az első alkalommal. A templom harangjai vészjellel figyelmeztették a környéket a légi veszélyre. A karácsonyi éjféli miséket pápai engedéllyel, délután lettek megtartva a háború végéig. 1943 november 29.-én földrengés rázta meg a környéket, a templom fali is megrepedeztek. A földrengéssel járó zajhatást a lakosság a légi támadó repülők hangjának, a rengést a ledobott bombák robbanásának vélte.

Jó dolog volt a sok rosszban, hogy a templom ez évben új toronyórát kapott, valamint a templom külső képének szebbé, vonzóbbá tételéért, a ferences rend megtelepedésének 250 éves évfordulójára, balatoni vörös kőből készült „bástyával” vették körbe a templomkertet. A nyár elején még esőcsatorna cserére is volt lehetőség.

A szerzetesek 1944-ben óvóhelyet építettek a konyhakertben. A templom kisebbik harangját május 8.-án elvitték. Nyár végén 500 fős menekülő bácskai magyar érkezett a plébánia községeibe. Ősszel a német katonaság szállta meg a környező településeket, az iskolákat lefoglalták, a tanítás szünetelt. Hittan oktatást a templomokban tartották. Lovas kocsikat, lóval, szerszámmal, "fegyveres kényszerrel " vittel el a rendházból. Teljes kiürítést rendeltek el 1945 március 26.-án a nyilas hatóságok, amit a lakosság nem hajtott végre. A rendházat és környékét 1945 tavaszán szállták meg a szovjet csapatok. A háború végére a kolostor önerőből történő ellátása kérdésessé vált.

1946 nyarától az államhatalom részéről megkezdődtek a rendszeres zaklatások, amely a ferences zárda 1950-es bezárásához vezetett.

A templom történetének 1950 után utáni eseményei 1967-ig nehezen követhetők. Írásos anyag hiányában csak a szájhagyomány adhat eléggé bizonytalan útmutatást Mindenesetre az egyházakkal szembeni akkori „barátságtalan” politikai hangulat és a szűkös anyagi források, csak a legszükségesebb állagmegóvásokat tették lehetővé. A hitélet, a közösségi élet töretlen maradt.

A plébániához tartozó települések hívői 1967 őszén énekkart alakítottak.

Megkönnyítve a harangozó munkáját, 1969-ben villamosították a harangot. A szerelést a balatonkeresztúri templomban látottak alapján Zalavári Ferenc ezermester villany és vízvezeték szerelő végezte el, munkadíj nélkül. Ebben az évben épültek meg az OMF engedélyével a sándorházi lépcső melletti a garázsok . 1970-ben kerül bevezetésre a „szembe misézés”, a templom szentélyébe új oltárasztal kerül elhelyezésre. A templomkertet 1970-ben Észak felé kibővítették, mintegy 2 ezer köbméter földet odaszállítva., majd több sorban fenyőfákkal körbeültették. A Rózsafüzér Társulat pénzmaradványából 10 darab pihenő padot is elhelyeztek a templom körül.

A História Domus 1971-ben került elő. Ez a könyv a rendház történelem könyve A rendház bezárása után 1950-ben adta át Károly Barnabás atya egy nemeshetési személynek megőrzésre. A több mint 3 kg súlyú méretes könyvet előtte a szerzetesek rejtegették évekig az akkori politikai rendőrség elöl.

1976-77-ben a búcsújárók részére illemhelyet alakítottak ki és vízcsapot vezettek ki a templomkertbe.

1979-ben elektromos fűtést szereltek a templom padjaiba.

1980-ban egy 420 kilogrammos harangot rendelt az egyházközség Gombos Lajos őrbottyáni harangöntő mestertől.

1981-82-ben sor kerül a templom kifestésére. Felújítják a harang villamosítását.

A rendház a templom Északi oldalához támaszkodva, mintegy „T” betű szárát képezve helyezkedik el. Valamivel később kezdték meg az építését mint a templomét, így az átadására is csak 1736-ban került sor. A ferences rend magyarországi megszüntetése után a kolostorba a Fővárosi Szociális Otthon költözött. A rendházból a parókia és sekrestyei rész a templomhoz lett csatolva.

 

Ajánló:


()

KÉPEK:

Címke, #hashtag, keresési segítség:

tblatadatlap látnivaló látnivalók turisztikai attrakció túra turista turizmus ország magyarország hungary búcsúszentlászló kép fénykép fotó tbvanfoto tbtobbkepvan gps koord koordináta gpskoordináta pozíció földrajzi hely hol van tbvankoordinata tbvanleiras tbbelterulet belterület településen belül

Látnivaló megosztása: