TÚRABÁZIS.hu

Búcsúszentlászló

Búcsúszentlászló település adatok:

neve (2014.):
Búcsúszentlászló
településnév 1914. évben:
Bucsuszentlászló
rang:
község
területe (2014):
154 ha (hektár)
lakások száma (2014):
293 db
lakosság szám (2014):
811 fő
lakosság szám (1910. évben):
509 fő

Búcsúszentlászló település címere:

Búcsúszentlászló település címere Álló, kékkel süvegezett ezüst háromszögű címerpajzs. Pajzsközépen ezüst bárdot tartó, lebegő arany glóriás, álló, ezüsttel színezett Szent László lovagkirály. Jobb és bal pajzsfőn 1-1 vörös ezüstliliomos, lógó zászló.

Településnév történet:

Első írásos emlék:1270. évben "Szent Laduzló" formában (egy oklevélben)
Település régebbi nevei:Sz. László Egyháza, Barátszentlászló, Egyházas-Szentlászló

Búcsúszentlászló település területi besorolások:

Megye (2014):Zala megye
Járás (2014):Zalaegerszegi (1970)
irányítószám(ok):8925 , 
Földrajzi tájegység besorolás:
kistáj:Egerszeg-Letenyei-dombság
kistájcsoport:Kelet-Zalai-dombság
középtáj:Zalai-dombvidék
nagytáj:Nyugat-Magyarországi-peremvidék
1914. évi közigazgatási besorolás:
Vármegye (1914):Zala vármegye
Járás/pozíció (1914):Pacsai járás

Búcsúszentlászló település elhelyezkedése, térképek:

GPS koordinátái (WGS-84):
N46.7884 E16.9307 GPX
Megjelenítés térképeken:
utca térkép:

Búcsúszentlászló település web és közösségi média kapcsolatok:

Hivatalos weboldal: www.bucsuszentlaszlo.hu/
WikiPédia.hu: hu.wikipedia.org/wiki/Búcsúszentlászló

Búcsúszentlászló település története:

A település földrajzi adottságainak köszönhetően régóta lakott hely. A mocsaras völgyben az évnek csak rövid időszakaiban lehetett csónak nélkül közlekedni. A lápos területből akkoriban két dombocska emelkedett ki, az egyiken ma a templom, a másikon a Kálvária áll. A vizenyős völgy itt szűkült össze annyira, hogy természetes révátkelőt biztosított a közlekedéshez. Egy másik átkelő is létezett, ez az előbbitől délre, kb. másfél kilométerre, Vaskapu (a honfoglalás utáni gyepűrendszerre utaló név) pusztánál.

Első írásos említése egy 1270-ből származó oklevélben történik Szent Laduzló néven, és mint Pölöske várához tartozó helységet jelöli meg. Akkor már állhatott a nagyobbik dombon a Szent László tiszteletére épített, ma is meglévő , román stílusú kápolna.

Ezt követően több mint 400 évig nem találunk említést a faluról. A mocsaras bozótban megbúvó kis településnek katonai jelentősége nem volt, kirabolni sem volt érdemes, nem volt mit elvinni, így keveset háborgatták.

1534-ben a Keszthelyre betörő török hadak elöl, az ottani ferences szerzetesek több szobrot és könyvet is ide menekítettek. 1694-ben Széchenyi Pál Veszprém püspöke a keszthelyi Ferences Rendre bízta a kis kegykápolna gondozását, amit addig a környéken élő remeték láttak el. A testvérek 1700-tól egyházi anyakönyvet vezettek, 1720-tól pedig a plébániai teendőket is ellátták. 1714-ben álltak neki a templom építésének, amelyet 1734-ben szenteltek fel. Rendházuk felépítését 1736-ba fejezték be.

A falu neve többször is változott. Az 1792-ben készült Zala megye (kőnyomatos) térképen templommal bíró faluként jelölik Sz. László Egyháza néven, a mocsaras terület keleti oldalán. A környező települések (Hetés, Sz. Tamás, Butsa, Sándorháza, Vaskapu) ölelésében helyezkedett el, központi szerepe a következő években alakul ki. Találkozni lehet még Barátszentlászló, Egyházas-Szentlászló elnevezéssel is. Jelenlegi nevét 1877-től viseli.

A templomtól délre eső dombocskát régtől kedve temetőnek is használták. Az ide érkező ferencesek is hosszú időn keresztül ide temetkeztek. Ők emelték a domb tetején álló aprócska kápolnát a rendház építésének befejezése után. Azóta a hely neve, Kálvária domb. A kápolnát körülölelő stációk másfél évszázaddal később, 1914-ben készültek el. Az alatta fakadó forrást 1852-ben kifalazták, és Szent László kútjának nevezték el. Az építkezés megkezdésekor a domb és a környező földterületek a hetési és sándorházi nemes falvak birtokában voltak, amelyek 1717-ben és 1719-ben juttattak a rend birtokába.

A község több falu találkozásán kezdett kialakulni, kiépülni. Ez az állapot csak 1931-ben szűnt meg, amikor Bucsuszentlászló önálló határt kapott. A falu a templomépítés időszakában a sándorházi vásártér környékén, a mai Arany János és Kossuth utca kereszteződésének környékén helyezkedett el.

Itt épült meg az első iskola is. Kezdetben a ferences szerzetesek, majd kántortanítók oktattak benne, és működtették 1929-ig. Több mint 150 éves fennállás után költözött át a mai helyén álló új, emeletes iskolába. A megüresedett régi iskolaépületben a csendőrség alakított ki laktanyát.

A ferencesek vezette építkezés jelentős munkáskéz igénye, később a kolostor működtetéséhez szükséges szakképzett személyzet betelepülése indította meg az aprócska falu fejlődését. Alig száz év múlva ez már olyan mértékben fejlődött, hogy az itt élő iparosok és kereskedők, a messze környék gazdasági igényeit is kitudták elégíteni. A rendelkezésre álló adatok szerint 1748-ban az itt lakó 31 család 160 fős lélekszámot adott. A 1750-es összeírásban ezek közül 19 űzött valamilyen ipart. Volt közöttük 3 szűcs, 2-2 takács, varga, szabó kádár borbély mészáros, 1-1 bognár, csizmadia, kovács, kőfaragó, valamint 5 özvegy. Mindössze három család volt zsellér.

Földműveléssel, állattenyésztéssel (éppen a földterületek hiánya miatt) a későbbiekben is csak néhányan foglalkoztak. Ez az iparos-kereskedő falu jelleg az 1970-s évek végéig, a falu városi asszimilációjáig megmaradt.

1757-ben 54 családban már 370 lelket jegyeznek. Házuk helyéért a hetési és sándorházi nemes falvaknak árendát fizettek.

1770-ben már 80 család lakott itt, 392 lélekkel. Ebből 10-10 szabó és csizmadia, 7 varga, 5 takács, 4 szűrszabó, 3-3 kovács, kalapos, és zsidó kereskedő, 2-2 kádár és seborvos, 1-1 lakatos pék kőfaragó és zsidó szűcs. Földesúri bérlő(árendás) volt két család, mégpedig 1-1 pálinkafőző és kocsmáros.

1819-ben 459 fő a lakosok száma. Az összeírás szerint 44 iparos, 14 a nemesek szolgája, 101 zsellér és kertész (Ők főleg a kolostor szolgálatában álltak). A többi lakos nemesi család tagja.

1832-ben 59 zsidó lakóst említenek. Lélekszámuk a falu fejlődésével arányosan emelkedik, elősegítve annak ipari és gazdasági és szellemi fejlődését. A későbbiekben imaházat (zsinagógát) és saját iskolát is építenek kántortanítói lakással, a mai Faluház helyén.

1864-68 között megépül a Nagykanizsát Szombathellyel összekötő vasútvonal. A személyszállításra alkalmas vasútállomás 1873-ban kerül átadásra. Az áruszállítás megindítására az állomást bővíteni kellett, melyre 1890-ben került sor, miután a Császári és Királyi Déli Vaspálya Társaság 355 négyzetöl rétet vásárolt a ferencesektől, 245 forintért, 1889 június 5.-én.

Ez, valamint a körjegyzői székhely felállítása, postahivatal létesítése és nem utolsó sorban a már 150 éve működő plébánia hivatal, a környező falvak közigazgatási és gazdasági központjává tette Búcsúszentlászlót. Történt ez annak ellenére, hogy a közelben fekvő megyeszékhely, Zalaegerszeg, gazdasága és kereskedelme akkoriban indult jelentős fejlődésnek.

Felsorolni is sok azon szakmák, iparágak, foglalkozások számát, amelyeket abban az időben a faluban meglehetett találni: takács, csizmadia, varga, asztalos, kovács, kádár, bádogos, szabó, kalapos pék, szíjártó, mézeskalácsos, gyertyaöntő, kötélverő, ács, kőműves, kesztyűs, molnár (két gőzmalom is volt egy-időben), mészáros, lakatos, borbély, orvos. (A felsorolt szakmák jó részének művelőit még az 1970-s években is meglehetett találni.) A takácsok és csizmadiák akkora létszámban voltak, hogy külön céhük és a templomban külön zászlójuk volt.

Ezen időben fejezték be a környék mocsarainak lecsapolását a Szévíz csatorna kiépítésével. Ezzel újabb területeket tudtak bevonni az építkezésekbe és javultak a közlekedési feltételek.

1875-ben önkéntes tűzoltó egylet alakult, felszerelésüket, ruházatukat a falu iparosai biztosították. Elsősorban a tűzoltás veszélyes munkáját végezték, amire sajnos gyakran szükség volt a sok zsúpfedeles ház és a füstös konyhák miatt. Az egylet nevéhez fűződik sok kulturális megmozdulás, színdarabok előadása, táncmulatságok szervezése, tűzoltó versenyek rendezése.

Búcsúszentlászlón az 1920-as évek elejétől kőrjegyzőség működött. 1928-ban körorvosi és körállatorvosi állást szervezek a faluban, az 1930-a évek elején pedig gyógyszertár létesült. 1931-ben id. Katona József elnöklete mellett 60 fővel iparoskört alapítottak, amely 1948-ig működött. 1932-ben majdnem óvodája is lett a falunak. Egy Paulovics nevű család 17 kat. hold földterületet hagyott a falura, ha apácák által felügyelet óvodát épített. Az építkezésre sajnos (a világgazdasági váltság közepén) nem sikerült pénzt szerezni, a község az illetéktől félve az örökséget át sem vette.

A tömegközlekedés bővülése, Zalaegerszeg és Nagykanizsa nagyarányú iparosítása, az ipari tömegcikk termelés felfutása, az államosítás, TSz-esítés egyre jobban változtatta meg a község arculatát, lakóinak életét. A helybeli iparosok iparaikat feladva a biztosabb megélhetés reményével a városokban váltak bérmunkásokká. Az ezred fordulóra pedig csak néhány, építkezéssel, épületgépészettel kapcsolatos szakma végzője képviseli a hajdani iparos falut.

Búcsúszentlászló (neve is erről szól) híres búcsújáróhely volt már a kezdetektől. Napjainkban két búcsú kerül megtartásra évente (régebben hét is volt), mindkettő szeptemberben.

(Forrás: bucsuszentlaszlo.blogspot.hu Bolla Lajos János úr engedélyével.)


Búcsúszentlászló település kapcsolódó túrapontok:

pontkódpontnévbelterületre esik?
1251Búcsúszentlászló, Szentkútigen

látnivalók Búcsúszentlászló településen: (lista)

látnivalókategóriacím
1848-as emlékműemlékműPetőfi utca, Köztemetőben
feszületkeresztA pölöskei és nemesszentandrási útleágazásnál
feszületkeresztA központi parkban
feszületkeresztAz Arany János és Kossuth utcák kereszteződésében
feszületkeresztA temetői kápolna mellett
I. Világháborús emléktáblaemléktábla
II. Világháborús emlékműemlékmű
Kálváriakálvária
Kegykápolnakápolna
Kőfeszület nőalakkalkeresztPetőfi utca, Köztemetőben
Központi Parkpihenő
Labirintuspihenő
műemlék lakóház (volt kocsmaépület)épület/építmény/épület_együttesPetőfi utca 1.
Pihenő Parkpihenő
Régi Pékség épületeépület/építmény/épület_együttes
Széchenyi szoborszobor/alkotás
Szent Flórián szoborszobor/alkotás
Szent Háromság szoborszobor/alkotás
Temetői Kápolnakápolna
Temlomkerti szoborszobor/alkotás
Templom és ferences rendházépület/építmény/épület_együttes,kolostor/monostor/rendház,templom8925 Búcsúszentlászló, Arany János utca 19.
Vasútállomás épületeépület/építmény/épület_együttes
XIX. századi síremlékeksíremlékPetőfi utca, Köztemetőben
Zsidó temetőtemető


Címke, #hashtag, keresési segítség:

tbtelepadatlap település látnivaló turisztikai attrakció túra turista turizmus ország magyarország hungary búcsúszentlászló tbnincsfoto gps koord koordináta gpskoordináta pozíció földrajzi hely hol van tbvankoordinata tbvancimerleiras tbvanleiras tbvancimerkep