A község első okleveles említésére 1285-ben találunk példát a Zichy okmánytárban, amely a gáborjáni monostorral együtt említi - XIII-XIV. században Gáborján tartozéka. Az 1552. évi dicális összeírás Szentpéterszeget a nagyváradi káptalan birtokaként tünteti fel 25 portával.
A lakosság a XVII. Sz. elején áttért az új hitre, s így az ősi plébánia megszűnt. 1621-ben a szentpéterszegi református egyház a debreceni esperességhez tartozott. Az, hogy a középkori templomot használták-e ebben az időben, arra nincs adatunk. Lehetséges, hogy ez a faluval együtt az 1660. évi Szajdi-féle tatárdúlás áldozata lett.
A kuruc felkelés alatt ismét megsemmisültek a falu okmányai (1669-ben nem írták össze). A református egyház anyakönyvei 1767-tol vannak meg. (Dr. Matolcsi Lajos)
A XVIII. században újra benépesült, a nagyváradi római katolikus káptalan birtoka, lakói viszont református vallásúak voltak.
Az 1900-as évek elejére alakult ki a jelenlegi közigazgatási területe. Az itteni lakosok munkájának köszönhetően erre az időpontra jómódú középparaszti réteg alakult ki, de jellemzoen szegény sorsú cselédek, kisbérlok lakják a falut. A berettyóújfalui heti vásárok állandó résztvevői, e helyen cserél gazdát terményük és állataik jó része. Jókedvű vásározók a péterszegiek, sokszor akad baj emiatt a hatóságokkal, mert mulatós kedvében igen-igen hajlamosak másokkal való összetűzésre, nem véletlenül emlegették őket "péterszegi bicskások" néven. A II. világháború után lakosainak száma jelentősen csökkent.
Ma: jellegzetes alföldi falu. A tiszta, gondozott utcák a lakók igényességérol tanúskodnak. Az elmúlt években megvalósult községfejlesztési tervek a lakosság elvándorlását igyekeznek megállítani. A legsúlyosabb problémát a munkanélküliség jelenti, mint az ország keleti felében általában. A tőkével rendelkezők nem ebben a régióban szándékoznak befektetni. Az önkormányzat minden lehetoséget megragad, hogy munkahelyet teremtsen, vállalkozókat ösztönözzön a település munkanélkülijeinek foglalkoztatására. Sokat tesz azért, hogy lakói szeressenek itt élni, a család fiataljainak érdeke legyen a szülőfalujában való letelepedés. Ezt a célt szolgálta a telefon, gázhálózat kiépítése, az infrastruktúra fejlesztése, kábeltévé és szélessávú Internet bevezetése, szemétszállítás.
TÚRABÁZIS.hu